A vágósertések etetési stratégiája

Írta: Livestock Knowledge Transfer, Egyesült Királyság - Ez a cikk a "A sertésből a legjobbat hozza ki" sorozat harmadik része, és a táplálékigényeket vizsgálja a sovány növekedés maximalizálása érdekében.

A takarmány a vágási sertések előállításának legnagyobb költségeleme. Ez az összes költség mintegy 75-80% -át teszi ki, ezért a rendelkezésre álló takarmányokat a lehető legjobban ki kell használni a sertések sovány növekedésének maximalizálása érdekében. A vágási sertések legjobb takarmányozási stratégiájának biztosítása akár 2,50 font/disznó különbség is lehetne (MLC 1998).

Háttér

A disznók energia és fehérje iránti igénye a hatékony sovány növekedéshez idővel változik
A fehérjeszükséglet az energiához viszonyítva napi szinten nagyon kismértékben csökken
Elméletileg a sertések etetésének leghatékonyabb módja az, ha minden nap kissé eltérő étrendet kínálnak nekik (fázis etetés)
A fázisú etetés a legtöbb egységnél nem praktikus megoldás, ezért kompromisszumot kell kötni a teljes étrend teljes ellátása és a napi más étrend biztosítása között.
A szakaszos etetés praktikusabb, ha két, három vagy négy étrendet etetnek 30 kg között és levágják

Csak 1 étrend etetésének hátrányai 30 kg-tól a levágásig

A fiatalabb sertéseknél magasabb a fehérje/energia arány, mint amennyi a takarmányban van, így a sovány növekedés a potenciális szint alá esik
Az idősebb sertéseknél alacsonyabb a fehérje/energia arány, mint amennyi a takarmányban van, így a fehérje kárba vesz

A szakaszos etetés előnyei a 30 kg-tól a vágásig

A fiatalabb, korlátozott étvágyú sertések sovány nyeresége nagyobb sűrűségű étrenddel maximalizálható
Az olcsóbb, alacsonyabb sűrűségű étrendeket az idősebb sertések etethetik anélkül, hogy veszélyeztetnék növekedésüket

Hozzávetőleges súly (kg)	Hozzávetőleges életkor (hét)	Energia/fehérje arány (D.E: lizin)
30-45	10-14	0,90-0,95
45-60	14-17	0,85-0,90
60-90	17–22	0,75-0,85

3 vagy 4 szakaszos etetési rendszer megvalósítása a gazdaságokban - Általános elvek

Alapelvek

Könnyen alkalmazható „all in/all out” pl. több telephelyes rendszerek, ahol a sertések hasonló korúak és súlyúak
Egyes gazdaságokban több takarmánygyűjtőre lehet szükség, különösen folyamatos gyártási rendszerek esetén. Kisebb szállítási terhelés azt eredményezheti, hogy a takarmány többe kerül, tonnánként, leszállítva. Kezdetben beszélje meg a takarmány-szállítóval
Gondoskodjon a kukák megfelelő címkézéséről annak biztosítása érdekében, hogy mind a kézbesítő, mind a mezőgazdasági személyzet tisztában legyen azzal, hogy melyik takarmány melyik kukában tárolódik. Ez elengedhetetlen a takarmányban lévő gyógyszereknél

Száraz etetés

Kötegelt rendszerek, amelyekben elegendő számú sertés áll rendelkezésre annak érdekében, hogy mindet egy rendszeresen, azaz hetente egyszer megtöltött kukából etessék. Egyszerűen állapodjon meg a tápanyag-sűrűség csökkentéséről minden más, a takarmány-szállítóval szállított rakománynál (10 kg-os súlycsoportnak felel meg)
Folyamatos termelés különféle korú/súlyú disznókkal különböző épületekben külön ládákat igényelnek minden szakaszhoz pl. 30-60kg, 60-100kg
Ha a különböző súlyú és korú sertések ugyanabban az épületben vannak, gondoskodjon arról, hogy a sertések a saját korukban és súlycsoportjukban maradjanak, de minden héten fokozatosan mozogjanak az épület mentén, az épület mindkét végét esetleg két különálló etetővonal látja el különböző tárolókkal

Nedves etetés

A modern nedves takarmányozási berendezések különböző tápanyag-egyensúlyú étrendek szállítására képesek a meghatározott sertéstenyésztőknek. Ezt az etetőszámítógépre előre be lehet állítani az első naptól kezdve, egy takarmánynövekedési görbe alapján, amely lehetőleg a gazdaságon belüli teljesítményadatokból származik
A szakaszos keverőtartályok lehetővé teszik a különböző takarmánykeverékek etetését különböző korú/tömegű sertéseknek, általában különböző épületekben
Különböző tápanyag-sűrűségű termékekre lehet szükség a különböző szakaszokban táplált étrendek előállításához. Ez pedig szükségessé teheti további tárolótartályok szükségességét. Gondoskodjon arról, hogy kisebb mennyiségek ne befolyásolják hátrányosan a minőséget és a könnyű kezelhetőséget

Forrás: Állattenyésztési ismeretek átadása - Első publikáció: 2001. Hozzáadva ehhez az oldalhoz 2003.