A várandós nők tej- és fehérjebevitele befolyásolja a magzat növekedését

Fatemeh Borazjani

1 Egészségügyi Iskola, Bushehr Orvostudományi Egyetem, Irán

Kambiz Ahmadi Angali

2 Biostatisztika Tanszék, Egészségügyi Iskolák, Ahvaz Jundishapur Orvostudományi Egyetem, Irán

Shanuak S. Kulkarni

3 Indiai Pune Egyetem Antropológiai Tanszék

Absztrakt

BEVEZETÉS

A fejlődő magzatnak fehérjére van szüksége a test sejtjeinek felépítéséhez. Az anyai étrend biztosítja a csecsemő számára szükséges összes fehérjét; tehát ha egy terhes nő étrendje hiányos, akkor a csecsemője szenvedhet. A baba a második és a harmadik trimeszterben gyorsabban növekszik; ezért a terhesség második felében a fehérje szint fontosabb, mint korábban a magzat fejlődésében. Epidemiológiai (1-3) és kísérleti (4-7) vizsgálatok azt mutatják, hogy a terhesség alatti megnövekedett fehérjefogyasztás a magzat növekedésének visszamaradását eredményezte. Rágcsálóknál és juhoknál a terhesség előtti magasabb fehérjefogyasztás a magzat növekedésének károsodásához is vezet (8-10).

ANYAGOK ÉS METÓDUSOK

Ezt a keresztmetszeti vizsgálatot Pune-ban (Maharashtra állam, India) végezték. Terhes anyákat (n = 156) a hasi kerület (AC), a fej kerület (HC), a biparietális átmérő (BPD) és a combcsont hossza (FL) 504 ultrahangmérésével 16–38 terhességi héten azonosították antenatális úton Két kórház klinikája 2009 folyamán. A válaszadókat a terhesség utolsó trimeszterében keresték meg, és többségük a terhesség utolsó hónapjában volt, amely közel állt a szülés idejéhez. Az alanyok lemorzsolódásának megakadályozása érdekében egészséges magzattal rendelkező normális anyákat választottak ki. Ezenkívül a csecsemő születési nyilvántartása a csecsemő fejkörfogatából, születési hosszából, születési súlyából és az újszülöttek neméből állt, amely rendelkezésre áll a kapcsolódó kórház szülészeti osztályán. Az anyai szonográfiai jelentések szintén rendelkezésre álltak dokumentumaikban, hogy jobb lehetőséget biztosítsanak az alanyok felvételére. Sőt, az anyák nem voltak tisztában a magzat nemével a terhesség alatt. A szonográfiai jelentésekben nem említették. Az utódok nemének ismeretében a kórházi anyakönyvek szerint lehetőség volt (elfogult) nemi különbségekre a magzati paraméterekben és az anyai étrend elemzésében.

A vizsgálat összes résztvevőjét olyan tehetős nők közül választották ki, akiket havi ellenőrzésre a kórházak szülészeti osztályára irányítottak. Ez a terhes nők csoportja jobb társadalmi-oktatási szintű volt, és a terhesség teljes folyamata alatt jobban figyeltek helyzetükre. A tehetős anyák megfeleltek a minta kiválasztásának minden kritériumán. A vizsgálatban való részvételhez a nőknek a következő felvételi kritériumoknak kellett megfelelniük: (i) legalább három szonográfiai jelentés a második és a harmadik trimeszter óta; (ii) HC, BPD, AC és FL ultrahangmérése; és (iii) egyedülálló terhesség. A mintavétel kizárási kritériumai a következőket tartalmazták: (i) a veleszületett betegség bármilyen kórtörténete, (ii) krónikus betegségben szenvedő, és (iii) a magzat terhesség alatti bonyolult helyzete. Az összes tantárgyból összegyűjtötték az írásos tájékoztatáson alapuló beleegyező űrlapokat, és a vizsgálatot a Pune-i Egyetem kórházainak orvosi vezetője és etikai bizottsága jóváhagyta. A kutatási kérdőívet három szakaszból állították össze: (i) demográfiai háttér, (ii) anya terhességi állapota és anyja kórtörténete, és (iii) étrendi adatok.

A kérdőívet egy, a tejfogyasztás alapján végzett mintából vett 50 várandós anya körében végzett kísérleti vizsgálat során előzetesen tesztelték; a számított teljes minta nagysága 156. A kérdőív érvényességének értékeléséhez használt Cronbach-alfa (Cronbach-alfa = 0,76) megfelelő konzisztenciát jelzett. A tejet fehérjében és tápanyagokban gazdagnak tekintették, mivel vitaminok, nyomelemek és hormonok vannak jelen, amelyek a növekedés elősegítésének legfontosabb tényezői. Feljegyezték az anyák és házastársaik demográfiai hátterét, beleértve a vallásra, a kasztra, a lakóhelyre, az anyai életkorra, a család típusára, az iskolai végzettségre, a jövedelmi szintre és a foglalkozásra vonatkozó információkat. Ezenkívül rögzítették a terhességi súlygyarapodást, a paritást és a terhesség előtti, önállóan jelentett súlyt és magasságot is. Kiszámolták a testtömeg-indexet (súly kg-ban/magasság méter négyzetben).

Étrendi értékelés

Az anyák étrendi értékelését 24 órás visszahívási módszerrel és étkezési gyakorisági kérdőívvel (FFQ) végeztük. A válaszadókat felkérték, hogy idézzék fel az elmúlt 24 órában elfogyasztott összes fő napi ételt, harapnivalót és italt. Az indiai élelmiszerek mintája alapján elkészítették az élelmiszer-gyakoriság kérdőívet. A fő élelmiszereket nyolc kategóriába sorolták (gabonafélék; hüvelyesek és hüvelyesek; tejtermékek; leveles zöldségek; egyéb zöldségek; gyümölcsök; húsipari termékek, beleértve a tojást, halat, száraz halat, csirkét, birkahúst és olajokat. További elemeket is beépítettek) Az egyes élelmiszer-kategóriákat a napi, heti, havi, ritkán, soha és a különböző adagok (kicsi, közepes és nagy) adagolásának gyakoriságának tulajdonították. Ebben a megközelítésben a nőket megkérdezték az élelmiszerek szokásos gyakoriságához az idő múlásával. Az ételek makrotápanyag-tartalmát az indiai ételek tápértékéből vonják ki (15).

Statisztikai analízis

Az információkat az SPSS (16. verzió) segítségével állítottuk össze. Statisztikai elemzéseket végeztek leíró és következtetési statisztikákból. A kezdetkor leíró elemzést végeztek, hogy kifejezzék az átlagot, a szórást, az átlag standard hibáját, valamint a folyamatos változók minimumát és maximumát, amelyek a következőkből álltak: a makrotápanyagok és a mikroelemek anyai bevitele és a makrotápanyagok beviteléből származó energia százalékos aránya. A nem parametrikus Kruskal-Wallis tesztet a tejbevitelnek a magzat növekedési paramétereire gyakorolt hatásának szemléltetésére végeztük. Ennek a tesztnek az alkalmazása a magzat növekedési méréseinek kapcsolódó hisztogramjain alapult (1. ábra). Ez azt jelzi, hogy az egyes változók esetében nincs normális eloszlás ANOVA-teszten keresztül, beleértve a magzati paramétereket (átlagos AC, átlagos BPD, átlagos FL és átlagos HC). A tejfelvételt az átlagos bevitel és a szórás (SD) alapján az alábbiak szerint osztályozták: