A vastagbélrák jelei és tünetei

A vastagbélrák számos tünetét okozhatja valami, ami nem rák, például fertőzés, aranyér, irritábilis bél szindróma vagy gyulladásos bélbetegség.

Sok esetben az ilyen tünetekkel küzdő embereknek nincs rákja. Ennek ellenére, ha bármilyen problémája van, ez annak a jele, hogy orvoshoz kell fordulnia, hogy az ok megtalálható és kezelhető legyen, ha szükséges:

A bélszokások változása, például hasmenés, székrekedés vagy a széklet szűkülete, amely néhány napnál tovább tart
Olyan érzés, hogy székletürítésre van szükséged, amelyet ez nem enyhít
Rektális vérzés
Sötét széklet vagy vér a székletben
Görcsös vagy hasi (hasi) fájdalom
Gyengeség és fáradtság
Nem szándékos fogyás

Amikor kiderül, hogy a vastagbélrák okozza, a tünetek gyakran csak a rák növekedése vagy terjedése után jelentkeznek. Ezért a legjobb, ha megvizsgálják a vastagbélrákot, mielőtt valaha bármilyen tünete lenne. A szűrés révén korán talált vastagbélrák - a tünetek nélküli embereken végzett tesztelés - könnyebben kezelhető. A szűrés akár megakadályozhatja egyes vastagbélrákok kialakulását azáltal, hogy megtalálja és eltávolítja a rák előtti daganatokat, az úgynevezett polipokat.

A szűrés segíthet az életed megmentésében

A vastagbélrák gyakran nem okoz tüneteket, amíg előrehaladott állapotban van, és a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a fiatalabb populációkban növekszik az új vastagbélrákos esetek száma. Ezért javasolja az American Cancer Society a rendszeres vastagbélrák-szűrést azoknak az embereknek, akiknek az átlagos kockázata 45 éves kortól kezdődik. Azoknál az embereknél, akiknek a családjában kórtörténetben szerepel a betegség, vagy akiknek vannak más kockázati tényezői, beszélniük kell orvosukkal a szűrés fiatalabb életkorban történő megkezdéséről. Számos különböző teszt használható a vastagbélrák szűrésére. Beszéljen orvosával, hogy megtudja, mely tesztek lehetnek megfelelőek az Ön számára, és beszéljen biztosítójával a lefedettségről. Nem számít, melyik tesztet választja, a fontos az, hogy átvilágítsák.

Amikor a vastagbélrákot korán találják meg, még mielőtt bárhol elterjedne, az 5 éves relatív túlélési arány 90%. Ez azt jelenti, hogy a korai stádiumú rákban szenvedő 10-ből 9 ember legalább 5 évet él meg. De ha a ráknak esélye volt a vastagbélen vagy a végbélen kívülre terjedni, a túlélési arány alacsonyabb.

Honnan tudják, hogy rákról van-e szó?

Ha orvosa valami fizikális vizsgálat vagy szűrővizsgálat során gyanúsat talál, vagy ha a vastagbélrákhoz kapcsolódó tünetek bármelyike fennáll, akkor meg kell vitatnia az esetleges ajánlott utóvizsgálatokat és vizsgálatokat az ok megtalálásához.

A tünetek és a kockázati tényezők ellenőrzéséhez orvosának ismernie kell teljes kórtörténetét. Fontos tudni családtörténetét. Körülbelül minden harmadik emberben, akiknél vastagbélrák alakul ki, vannak olyan családtagok - különösen szülők, testvérek vagy gyermekek -, akiknek ez már volt. (Ennek ellenére a legtöbb vastagbélrák olyan embereknél fordul elő, akiknek nincs családi kórtörténete.)

Más vastagbélproblémák esetén a kolorektális rák kockázata is nőhet. Ide tartoznak a rák előtti polipok, a fekélyes vastagbélgyulladás, a Crohn-kór és az örökletes szindrómák, például a családi adenomatózus polipózis (FAP) vagy az örökletes nem polipózisos vastagbélrák (HNPCC), más néven Lynch-szindróma. A 2-es típusú cukorbetegség és bizonyos szokások, például a rossz étrend és az inaktivitás szintén növelheti a kockázatot.

A fizikai vizsga részeként orvosa gondosan megérzi a hasát, és szükség esetén megvizsgálja a test többi részét is. Bizonyos vérvizsgálatokat is végezhet, amelyek segítenek megállapítani, hogy vastagbélrákja van-e.

Orvosa további vizsgálatokat is javasolhat, például kolonoszkópiát vagy vastagbél és végbél röntgen- vagy CT-vizsgálatát. Ha a vastagbélrák erős gyanúja merül fel, kolonoszkópiára lesz szükség, így minden rendellenes terület biopsziába kerülhet. Egy biopsziában az orvos eltávolítja a kis szövetdarabokat egy speciális műszerrel, amelyet a hatókörön áthaladnak. A biopsziás mintákat ezután mikroszkóp alatt vizsgálják a rákos sejtek szempontjából.

Ha vastagbélrákot diagnosztizálnak nálunk, a kezelés attól függ, hogy milyen típusú rákról van szó, és milyen korán. A kezelés magában foglalhatja a műtétet, sugárkezelést, kemoterápiát, célzott terápiákat és immunterápiát. Fontos, hogy őszintén és nyíltan beszélhessen orvosával, és kérdéseket tehessen fel, ha valamit nem ért. Itt van egy lista azokról a kérdésekről, amelyeket feltesz orvosának, és amelyeket magával vihet.