A világ legkövérebb nagy országa elképesztő mennyiségű Coca-Cola terméket fogyaszt

legkövérebb

Mexikó elfogadta a szódabikarbóna adóját és a gyorsétel adót is, amely évente mintegy 16 milliárd dolláros bevételre számít. De van egy mélyebb oka annak, hogy az adók, mint például a mexikói lakosság nagy tömegei, olyan borsosak: Valamit tenni kell Mexikó étkezési szokásai ellen.

Mexikó több mint kellemesen kövér

A mexikóiak mintegy 33% -a elhízott, 71% -a pedig elhízott vagy túlsúlyos - derül ki az ország legújabb nemzeti egészségügyi felméréséből. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének 2008. évi adatai szerint (pdf, 73–79. Oldal) Mexikóban ekkor volt a legnagyobb az elhízás aránya a nagy országok között (bár számos kis szigetállamnál jóval magasabb az arány). Azóta azonban az USA elhízási aránya megelőzte Mexikóét, 35,7% -ot.

Több súly, több egészségügyi kiadás

Jelenleg Mexikó egészségügyi költségvetésének közel 15% -át az elhízással kapcsolatos betegségek kezelésére fordítják. 2008-ban az ország több mint 40 milliárd pesót (3,2 milliárd dollárt) esett el a betegség miatt, ami több mint kétszerese (spanyol kapcsolat), mint amit 2000-ben költött. Mexikó lakosságának közel 10% -a szenved cukorbetegségben, amely az elhízás arányának növekedésével jár - ez a legmagasabb arány a világon a legalább 100 millió lakosú országok között. A cukorbetegség a mexikói halálozás második leggyakoribb oka, évente 80 000 ember hal meg - ez lényegesen több, mint az ország drogháborúi által elpusztítottak száma. Maga a korai halál komoly gazdasági terhet jelenthet. "2008-ban Mexikóban a korai halálozás következtében a túlsúlynak és az elhízásnak tulajdonítható veszteség 1,931 milliárd dollár volt" - zárta beszámolóját az év elején.

Ha valami nem változik, akkor a probléma várhatóan súlyosbodni fog az elkövetkező évtizedekben. 2050-re az ország lakosságának csupán 10% -a esik a „normál testsúly” kategóriába, ami tovább növeli az egészségügyi költségeket. Ez az egészségtelen ételek és italok visszatartóztatása olyan fontos kezdeményezéssé vált Mexikó napirendjén.

„Nem tarthatjuk keresztbe a karunkat egy igazi túlsúlyos és elhízási járvány előtt. Több millió mexikói élete van veszélyben. ”- mondta Enrique Peña Nieto elnök az elhízás és a cukorbetegség elleni kampány legutóbbi indításakor.

De az elhízás is nagy üzlet.

Nieto arra késztette honfitársait, hogy többet mozogjanak, de Mexikó bajainak valószínűleg több köze van étkezési szokásaihoz. A városi életmód és az egyre növekvő jövedelmi szint mellett a gyors és csomagolt ételek növekedése az országban nagyrészt egybeesett az egyre növekvő derékmérettel. Mind a férfiak, mind a nők lényegesen elhízottak azóta, hogy 1985-ben Mexikóban megnyílt az első gyorsétterem; a férfiak átlagosan 15 fontot, míg a nők átlagosan 19 fontot híztak - mindkettő jóval meghaladja a világ 11, illetve 10 font átlagát ugyanebben az időszakban.

A szóda is nagy probléma. Mexikó nem csupán egy alkalmi cukros szénsavas italt élvez - ez olyan dolgokat ront, mint egyetlen más ország sem. Mexikó az egy főre jutó legnagyobb üdítőital-fogyasztó. A mexikóiak például hatalmas különbséggel több Coca-Cola terméket isznak.

A Coca-Cola nem az egyetlen globális fogyasztási cikk-óriás, amely készen áll arra, hogy a mexikói lakosság készen áll arra, hogy hajlandó legyen elcsúfítani, fecsegni és összeszorítani. Nézze meg ezt a diát a PepsiCo által az év elején fogyasztói elemzők számára készített prezentációból, amelyben kiemelte Mexikó túlzott jelenlétét sós snack-üzletében. "Indiában, Kínában, Oroszországban vagy Brazíliában [az egy főre eső fogyasztás] megduplázódása ellenére ezeknek a piacoknak a fogyasztási szintje még mindig jóval alacsonyabb lesz, mint Mexikóé" - mondta Hugh Johnston, a PepsiCo pénzügyi igazgatója elemzőknek.

Vajon az adók jelentik-e Mexikó elhízási válságának végét?

A fogyasztói élelmiszer-viselkedés megváltoztatására irányuló pigoviai adók nyilvántartása némileg vegyes. Dánia, egy kiemelkedő példában, egy év után hatályon kívül helyezte a magas telített zsírtartalmú termékek adóját. A tisztviselők megállapították, hogy a dánok egyszerűen Németországba vagy Svédországba mentek fagylaltot és vajat betölteni.

Úgy tűnik azonban, hogy a szódabikarbónát és egészségtelen harapnivalókat Mexikónak nyújtó vállalatok arra számítanak, hogy az adó nyomásgyakorlást okoz. A Coca-Cola legnagyobb latin-amerikai palackozója, a Coca-Cola Femsa gazdasági igazgatója elemzőknek elmondta, hogy a társaság fontolóra veszi termékportfóliójának átszervezését a törvény fényében, és „még némi leépítést is végez”. Valószínűleg egyéb gazdasági költségek is felmerülnek. De ha Mexikó lakossága saját maga - derék körül - végez némi leépítést, akkor érdemes lehet.

Javítás (november 5.): A cikk egy korábbi változata Mexikót „a világ legkövérebb fejlett országának” nevezte. Az ENSZ ugyanakkor besorolja a fejlődő országokat, ezért ezt a „legkövérebb nagy országra” változtatták. Az elhízási statisztikák néhány részletét is megváltoztatták, hogy tükrözzék azt a tényt, hogy az ENSZ elhízási adatai 2008-ból származnak.