A zsírfarkú anyajuhok testállapotának hatása a bárányozás során az anyagcsere-profiljukra és az utódok növekedésére

Társított adatok

A cikk eredeti adatai kérésre a megfelelő szerző rendelkezésére állnak.

Absztrakt

Ennek a kísérletnek az volt a célja, hogy értékelje a zsírfarkú barbarine anyajuhok testállapot-pontszámának (BCS) a bárányozáskor gyakorolt hatását a szülés és a bárány növekedése körüli anyagcsere-profiljukra. A kísérletet 69 Barbarine anyajuhon hajtották végre, három csoportra osztva a BCS szerint, amelyek a vékony, a középső és a zsíros csoport esetében 2-nél alacsonyabbak, 2 és 2,5 közöttiek és 2,5-nél jobbak voltak. A vizsgálat során minden csoport ugyanazt az étrendi kezelést kapta széna, legelő és koncentrátum alapján.

Feljegyeztük a bárányok születési súlyát (Bi-W), súlyát 30 és 70 napnál (W30 és W70) és az átlagos napi gyarapodást (ADG). A metabolitokat a terhesség végén és a laktáció kezdetén határozták meg. Az anyajuhok BCS-e a bárányzásnál nem volt hatással a bárányok Bi-W-jére (P> 0,05), amely 3,8, 3,8 és 3,9 kg volt vékony, közepes és zsíros csoportoknál. A W30, W70 és ADG azonban nőtt egy anya BCS-jével. Pozitív korrelációt regisztráltunk a bárány növekedési paraméterei, az anyajuh testtömege és a BCS között az elválasztáskor. Az energetikai metabolitok (glükóz és trigliceridek) és a fehérje metabolitok (kreatinin, összes fehérje és karbamid) hasonlóak voltak a BCS szerinti csoportokban, de a trigliceridek és a karbamid kivételével szignifikánsan különböznek a terhességi és a laktációs szakaszok között. Összefoglalva, a BCS felhasználható táplálkozás-kezelési eszközként az anyajuh laktáció alatt. A terhességről a laktációra való áttéréssel egyes metabolitok tartalma a BCS-től függetlenül megváltozott; ez a szempont további vizsgálatokat igényel.

1. Bemutatkozás

Számos tanulmány mutatja be a BCS párzási és reprodukciós teljesítménye közötti kapcsolatot a vékonyfarkú (Griffiths et al., 2016) és a farkú juhfajták (Atti és mtsai, 2001) között. Az anyajuh BCS bárányhúsra gyakorolt hatása a bárány növekedésére vonatkozóan bőséges és megzavarodott következtetésekkel jár a vékonyfarkú fajták esetében (Caldeira et al., 2007; Kenyon et al., 2014; Corner-Thomas et al., 2015). Azonban a zsírfarkú fajták esetében, amelyeknek további testtartalék-helyük van, az eredmények kevések. Kenyon és mtsai bibliográfiai szintéziséből. (2014) szerint az anyajuh BCS nem gyakorolhat hatást a bárány növekedésére születéstől az elválasztásig és az elválasztási súlyig, vagy pozitív hatást gyakorolhat ezekre a paraméterekre. Tekintettel ezekre a variációkra a vékonyfarkú anyajuhokon a BCS-értékek széles skáláján végzett vizsgálatok között, a jelenlegi vizsgálat célja a zsíros farkú barbarine anyajuhok báránynövényekre gyakorolt hatásának vizsgálata volt, és vállaljuk ezt a kísérletet a BCS korlátozott spektrumában. Meghatározták a BCS hatását a szülés körüli metabolikus állapotra is.

2. Anyag és módszerek

2.1. Anyajuhok, étrend és kísérleti tervezés

A vizsgálatot a Tunéziai Országos Agronómiai Kutatások Intézetének (INRAT) kísérleti gazdaságában (Bourebiaa) végezték 69 zsírfarkú barbarine anyajuh fején. 3-4 évesek voltak, átlagosan 36,7 + 4,98 kg testtömeg (testtömeg) és egészségesnek ítélték meg őket, ha párosodtak. Félig intenzív körülmények között kezelték őket, és természetesen termékeny Barbarine-kosokkal pározták őket. Valamennyi állat a legelő, a széna és a koncentrátum alapján ugyanazt a táplálékot kapta vemhesség és szoptatás alatt (1. táblázat). A koncentrátum árpát, szójalisztet és vitamin-ásványi anyag tartalmat (kalcium-karbonát, nátrium-klorid és foszfát) tartalmazott 14% nyersfehérjével. A friss vizet mindenkor ad libitum kínálta. A juhok tenyészideje július elejétől augusztus végéig meghosszabbodott, így a bárányozás november végétől januárig folytatódott.

Asztal 1

Anyajuh diéta terhesség és szoptatás alatt.

IdőszakEwe diétaFiziológiai szakasz

Július 1. – szeptember 30	Gabona tarló	Terhesség
Október 1. – jan. 15	Árpa széna + koncentrátum (400 g anyajuh - 1 d - 1)	Késői terhesség, bárányozás és korai szoptatás
Január 15. – ápr	Zöld legelő + árpaszéna	Szoptatás
15 április – június 30	Széna tarló + koncentrátum (200 g anyajuh - 1 d - 1)	Szoptatás + elválasztás

A BCS-t rendszeresen 15 naponta regisztrálták az anyajuhokra; ágyéki (LS) és caudalis (CS) szinten vették Russel és mtsai. (1969), illetve Atti és Bocquier (2007). Mind az LS-t, mind a CS-t gondos tapintással határoztuk meg; két képzett technikus végezte el, és az elfogadott pontszámértéket közös megegyezéssel határozták meg. Mindkét BCS-értéket ötfokú skálán értékelték, az egyes pontszámoknál 0,25 pontos osztásokkal. Minden anyajuh esetében mindkét pontszám (LS és CS) számított átlagát tekintettük a csoportok jellemzésére, majd az anyajuhokat három csoportra osztottuk a bárányozásnál mért átlagos BCS szerint:

Vékony csoport (25 anyajuh): BCS 2;

Középső csoport (22 anyajuh): BCS 2 és 2,5 között;

Zsírcsoport (22 anyajuh): BCS> 2,5 .

2.2. Az anyajuh testtömege (BW) és a bárány növekedésének ellenőrzése

Az anyajuhokat 15 naponta lemértük. A BW-t és a BCS-t a párzástól a bárány elválasztásáig rögzítettük. A bárány számát és születési súlyát (Bi-W) születéskor rögzítettük. Ezután a bárányokat 3 hetente lemértük, amíg 4 hónaposan elválasztották őket. A súlyokat 30 és 70 napos korban (W30 és W70) és az átlagos napi gyarapodást (ADG) extrapolációval számoltuk

ADG Bi – 30 = ADG születés és 30 d között

ADG 30 - 70 = ADG 30 és 70 d között

2.3. Vérminta és hematológiai elemzések

Minden állatból vérmintákat vettünk jugularis venipunktúrával, heparinizált Vacutainer csövekkel, adalék nélkül, két szakaszban, 1 héttel a bárányozás előtt (késői vemhesség) és a laktáció kezdetén (1 héttel a bárányozás után). Annak érdekében, hogy a szérum minták a lehető legfrissebbek maradjanak, a vérmintákat közvetlenül 3000 g-on 20 percig centrifugáltuk; a plazmamintákat 2 ml-es műanyag csövekbe helyeztük és -20 ° C-on fagyasztottuk a későbbi metabolit-analízishez. Az összes hematológiai elemzést kereskedelemben kapható készletek felhasználásával hajtottuk végre. Nem észterezett zsírsavak (NEFA) esetében a készletek nem voltak elérhetőek. A glükóz- és trigliceridszintek adagolását a Bio-Systems S.A. által szállított fáziskészlettel hajtottuk végre. A teljes fehérje, karbamid és kreatinin adagolását a Phase Biomaghreb (Tunézia) által szállított készlet alkalmazásával végeztük. Az abszorbancia leolvasást ultraibolygó spektrofotométerrel (Milton Roy, Franciaország) végeztük. A glükóz és a trigliceridek abszorbanciáját 500 nm-en értékeltük; azonban a kreatinin, az összes fehérje és a karbamid abszorbancia 492, 546 és 590 nm hullámhosszon olvasható le.

Az anyajuh testtömegének változása a bárányozástól az elválasztásig.

Az anyajuh ágyéki pontszámainak változása a bárányhúzástól az elválasztásig.

Az anyajuh farok pontszámainak változása a bárányhúzástól az elválasztásig.

2.4. Statisztikai analízis

Egyirányú ANOVA-t alkalmaztak az anyajuh testállapot-pontszámának (vékony, közepes vagy zsíros) hatásának tesztelésére a bárány növekedési paramétereire GLM alkalmazásával (S.A.S. Institute, 1989). A csoportok közötti különbségeket Duncan tesztjével hasonlítottuk össze. Ezenkívül a különböző paraméterek közötti korrelációt egy statisztikai elemző rendszer (SAS) korrelációs eljárásával határoztuk meg. Az anyajuh-metabolitok adatait a mérés két fiziológiai szakaszában (terhesség és laktáció) a SAS ismételt mérésére MIXED eljárással elemeztük. Az elemzéseket egy anyajuh test állapotának pontszámával végeztük, mint az alanyok közötti fix hatást, a fiziológiai stádiumot mint az alanyon belüli hatást és egy véletlenszerű állati hatást mint alanyot (kísérleti egység). Az összes teszt esetében a szignifikancia szintje 0,05 volt.

3. Eredmények és megbeszélés

3.1. Az anyajuh testtömege, a test állapotának pontszáma és a test tartalék mobilizálása

2. táblázat

Leíró statisztikák az anyajuhok testsúlyára (BW), az ágyéki és a farok pontszámaira a bárányozásnál.

MeanSDMinimumMaximum

Testtömeg (kg)	36,68	4.98	25.8	50.8
Az ágyéki állapot pontszáma	1.20	0,34	0.5	2.25
Caudalis állapot pontszám	3.57	0,86	1.5	5.0

3. táblázat

Az anyajuhok testsúlya (BW), ágyéki (LS) és farok (CS) pontszáma bárányozás és elválasztás között.

Bárányos elválasztás ThinMiddleFat p érték ThinMiddleFat p érték

BW	32,8 c	36,7 b	41,0 a	0,001	31,7 c	33,9 b	38,2 a	0,001
LS	0,84 c	1,25 b	1,6 a	0,001	1.1 b	1.2 b	1,5 a	0,001
CS	2,9 c	3,4 b	4.5 a	0,001	2.6 b	2.9 b	4.1 a	0,001
Mean BCS	1,9 c	2.3 b	3,0 a	0,001	1,8 c	2.1 b	2,8 a	0,001
BW és BCS eltérés a bárányozás és az elválasztás között
Vékony		Középső		Zsír		p érték
Δ BW	- 1.1 b		- 2,8 a		- 2,8 a		0,015
Δ LS	0,26 b		- 0,05 a		- 0,1 a		0,001
Δ CS	- 0,3		- 0.5		- 0.4		0.9
Δ BCS	- 0.1		- 0.2		- 0.2		0,87

Átlagos BCS: átlag LS és CS között; Δ BW: a BW változása a bárányhúzás és az elválasztás között; Δ LS: az LS változása a bárányhúzás és az elválasztás között; Δ CS: a CS változása a bárányozás és az elválasztás között. A különbözõ feliratok különbségeket jelentenek a csoportok között.

3.2. Báránynövekedés

A báránynövekedési paramétereket a 4. táblázat mutatja. Bármely juh BCS-jétől függetlenül, a bárány Bi-W értéke minden csoportban hasonló volt, átlagosan 3,8 kg (P> 0,05). Hasonló eredményeket, ahol az anyajuhok BW-je bárányozáskor nem befolyásolta a bárány növekedési paramétereit, korábban ugyanarról a fajtáról (Atti et al., 2004) és más fajtákról (Kenyon et al., 2012; Karakus és Atmaca, 2016) számoltak be korábban. Ugyanakkor más munkák arról számoltak be, hogy más fajtákból származó juhoknál, amelyeknél nagyobb a BW vagy a BCS a bárányhajtáskor, nagyobb volt a születési súlyú bárány (Clarke et al., 1997). Ezután a jelenlegi vizsgálat eredménye azzal magyarázható, hogy a vékony anyajuhok, alacsony BCS mellett is terhesség alatt felhasználták testtartalmaikat, hogy támogassák a fogantatás követelményét. Bebizonyosodott a Barbarine anyajuhok képessége arra, hogy alultáplálási körülmények között is elfogadható teljesítménnyel érhessenek el terhességet (Atti et al., 2004). Rusztikus fajták esetében a bárány születési súlya fajtadefiníciós jellemzőnek tekinthető, amelyet kevésbé határoz meg az anyajuh anya állapotának pontszáma.

4. táblázat

Báránynövekedési paraméterek.

GroupThinMiddleFat p értéke

Bi-W	3.8	3.8	3.9	0,3
W30	7,81 b	8.40 ab	9.25 a	0,009
W70	12.0 b	12,63 b	14.45 a	0,003
ADG1	148 b	165 ab	204 a	0,02
ADG2	105 b	106 b	131 a	0,007

Bi-W: születési súly; W30: bárány súlya 30 d-nál; W70: bárány súlya 70 d-nál; ADG1: átlagos napi gyarapodás a születési súly és a W30 között; ADG2: átlagos napi gyarapodás W30 és W70 között. A különbözõ feliratok különbségeket jelentenek a csoportok között

Széles körben vizsgálták a juh különböző fiziológiai stádiumú BCS és a bárány születési súlya közötti kapcsolatot. Néhány tanulmány jelentős hatást vázolt fel (Corner-Thomas és mtsai, 2015; Sejian és mtsai, 2015), míg mások nem számoltak be hatásról (Aliyari és mtsai, 2012). Valószínű, hogy ez a különbség a BCS mérésének időzítésében, az anyajuh táplálkozásában és különösen a fajta jellemzőiben és a testtartalékok mozgósításában rejlik.

Pozitív és szignifikáns összefüggéseket rögzítettek egyrészt a W30, W70, ADG Bi – 30 és ADG 30 - 70, másrészt bárányozásnál BW, LS és CS között (5. táblázat). A W30, W70 bárány és mindkét ADG szignifikánsan korrelált az anyajuhok testtömegével, LS-jével és CS-jével az elválasztáskor (6. táblázat). A korrelációs együtthatók 0,414 és 0,645 között változtak. Jelentős korrelációt rögzítettek a báránymadarak és az elválasztások, valamint a bárány W30 és W70 közötti BW variáció (Δ BW) között. Ezt az eredményt figyelembe kell venni az anyajuhok selejtezésénél, ahol a szoptatás során több BW-t és BCS-t vesztettek, hogy nagyobb növekedést biztosítsanak utódaik számára, és akkor is fenn kell tartani őket az állományban, ha a bárányok elválasztásakor gyenge a BW vagy a BCS. A másik helyzetben arról számoltak be, hogy a BCS-nek nincs szignifikáns hatása a bárány elválasztási súlyára (Kenyon et al., 2011). A tanulmányok közötti különböző következtetések a terhesség és a szoptatás alatti táplálkozásbeli különbségekből (Karakus és Atmaca, 2016), vagy a kínált takarmányozási szintből és takarmányminőségből eredhetnek (Kenyon et al., 2014). A fajta jellemzői is befolyásolhatják a viselkedést; valójában a genetikai és anyai tényezők befolyásolták a magzat fejlődését, és a születési súly változásának több mint 30% -át teszik ki (Johnston et al., 2002).

3.3. Anyajuh anyagcsere profilja

5. táblázat

Az anyajuhok testtömegének (BW), ágyéki (LS) és caudalis (CS) korrelációs együtthatói a bárányok és a bárányok növekedési paramétereinél.