Ágyéki gerinc szűkület; Mendelson Kornblum ortopéd; Gerincspecialisták

Ezek a cikkek csak általános információk, és nem orvosi tanácsok. Teljes felelősség kizárása. Minden cikk dicséri az AAOS-t.

Leírás

Az ágyéki gerinc (a hát alsó része) megalapozza a felsőtest súlyának viselését. Ez magában foglalja az alsó testet irányító idegeket is. Az öregedéssel a gerinc elején lévő lemezek kiszáradnak. A gerinc hátsó részén lévő ízületek benőttek az ízületi gyulladás miatt. Ezek a degeneratív változások az öregedéssel járó normális „kopás” következményei. Idővel ezek a változások a gerinccsatorna beszűküléséhez vagy szűkületéhez is vezethetnek (lásd 1. ábra).

ágyéki

Az ágyéki gerinccsatorna szűkülete összeszorítja azokat az idegeket, amelyek ellenőrzik a lábak izomerejét és érzését. Néha a megszorított idegek gyulladnak és fájdalmat okoznak a fenéken és/vagy a lábakban. Ezek a változások csökkenthetik a gerinc azon képességét is, hogy elviselje a felsőtest terhelését. Az egyik csigolya előre csúszásához vezethetnek a másiknál. Ez a csúszás, az úgynevezett „degeneratív spondylolisthesis” hát- és lábfájdalmat is okozhat.

Az ortopéd sebész az alábbiak kombinációjával diagnosztizálhatja az ágyéki gerinc szűkületét:

  • A tüneteid
  • Fizikális vizsgálat
  • Sima röntgen
  • Mágneses rezonancia képalkotás (MRI)

A röntgensugarak megmutathatják az ízületi gyulladás jelenlétét és a csigolyák csúszását. MRI-t használnak annak meghatározására, hogy az idegek csípődnek-e. Azok számára, akik nem tudnak MRI-t kapni (például pacemakerrel rendelkezők), szükség lehet egy speciális vizsgálatra, amelyet számítógépes tomográfia (CT) mielogramnak hívnak. Ehhez a teszthez színezéket kell befecskendezni a gerincbe, hogy láthatóvá váljanak az idegek.

Kockázati tényezők és megelőzés

Az ágyéki gerinc szűkületét általában az öregedés kopásváltozása okozza. Általában középkorú és idősebb felnőtteket érint. A keskenyebb gerinccsatornával született embereknél nagyobb valószínűséggel alakul ki ez a probléma.

Az ágyéki gerinc szűkületének tüneteinek elkerülésére a lehető legjobb módja a fizikális állapotban maradás. A rendszeres testmozgás javíthatja az állóképességet, és erős lehet a gerincet tartó izmok erőssége. A súlygyarapodás elkerülése csökkentheti az ágyéki gerinc terhelését. A betegeknek kerülniük kell a cigarettázást is. A füst és a nikotin miatt a gerinc a szokásosnál gyorsabban degenerálódik.

Tünetek

Az ágyéki gerinc szűkületben szenvedő betegeknél a hát, a fenék vagy a lábak fájdalma már régóta fokozatosan súlyosbodik. A tüneteket általában a függőleges állás vagy a járás súlyosbítja. Ez fájó fájdalmat, feszességet, nehézséget és a fenék és/vagy a lábak gyengeségének érzését eredményezi. Ezeket a tüneteket általában leülve vagy előrehajolva enyhítik. Bár a betegek nem képesek sokáig járni, előfordulhat, hogy szobakerékpárral sokkal hosszabb ideig vezethetnek. Néhány beteg azt is megállapítja, hogy könnyebb járni, miközben előrehajol a bevásárlókocsin. Ez a helyzet hajlamos több helyet létrehozni a gerinccsatornában. A kerékpár kormányára támaszkodva ugyanazt a hatást éri el. Ez enyhíti az idegekre nehezedő nyomást.

Kezelési lehetőségek

A műtéti lehetőségek az ágyéki gerinc szűkületének tüneteinek enyhítésére a következők:

Fizikoterápiás program tevékenységmódosításokkal. Segíthet egy szelíd fizikoterápiás program. Ez a program általában a következőket tartalmazza:

  • Aerob kondicionálás - a szobakerékpár jó módszer az ágyéki gerinc szűkületben szenvedő betegek számára fájdalom nélküli edzésre. A medencés gyakorlatok segíthetnek azoknak az embereknek, akik nem végezhetnek aerob gyakorlatot a szárazföldön.
  • Erősítő gyakorlatok
  • Rugalmasság
  • Egyéb módok

Gyulladáscsökkentő gyógyszereks – például ibuprofen és naproxen – felírható. Ezek a gyógyszerek csökkentik a fájdalmat és a gyulladást. Bár hasznosak lehetnek, ezeknek a gyógyszereknek súlyos mellékhatásai lehetnek. Hosszabb használat emésztőrendszeri fekélyekhez, vérzéshez és veseproblémákhoz vezethet. Néhány közülük növelheti a szívroham vagy a stroke kockázatát is.

Epidurális szteroid injekciók. Ezek az injekciók gyulladáscsökkentő gyógyszereket juttatnak közvetlenül a gerinccsatornába és a gyulladás területére. Ezek az injekciók hatékonyabbak, mint a szájon át alkalmazott gyógyszerek. Kevesebb mellékhatásuk is lehet.

Ezek az injekciók szteroid gyógyszereket juttatnak közvetlenül a csípős ideggyökerekhez. Az ilyen szteroid injekciók hetekről hónapokra adhatnak enyhülést. Lehetővé teszik a beteg számára, hogy agresszívebb rehabilitációban vegyen részt. Bizonyos esetekben lehetővé tehetik a beteg számára a műtéti kezelés teljes elhalasztását vagy elkerülését.

A merevítés általában nem ajánlott hosszú távú használatra. Túl hosszú használat esetén a merevítés a hátat támogató izmok dekoncentrációjához vezethet. Akupunktúrás vagy kiropraktikus manipuláció is megkísérelhető.

Mindezek a nem sebészeti kezelések a gyulladás csökkentésére irányulnak. Csökkentik a betegek által tapasztalt tüneteket is. Ezek a kezelések azonban nem javítják a gerinccsatorna szűkületét.

Kezelési lehetőségek: Sebészeti

Az ágyéki gerinc szűkületben szenvedők többségének nincs szükség műtétre. Azonban, ha a betegek súlyos fájdalmat tapasztalnak, ami korlátozza mindennapi életük tevékenységét és jó életminőségüket, műtét ajánlható. Általánosságban a műtétet csak akkor tekintik végső megoldásnak, ha a nem műtéti terápiákra tett összes kísérlet sikertelen, és ha a műtét összes lehetséges előnye meghaladja a lehetséges kockázatokat. A műtét sürgősen ajánlható, ha a betegnek súlyos gyengesége vagy a bél- és hólyagkontroll elvesztése tapasztalható.

Az ágyéki gerinc szűkületének műtéti eljárása magában foglalja az idegeket szorító csont és lágy szövet eltávolítását. Ezt „dekompressziónak” vagy „laminektómiának” nevezik. Néhány betegnek csak dekompresszióra van szüksége. A gerinc megcsúszása vagy a gerinc görbülete esetén azonban a fúziónak nevezett stabilizációs eljárásra lehet szükség. Ebben az eljárásban két vagy több csigolyát összeolvasztanak egy csípőből gyűjtött csontgraft segítségével.

A fúzió kiküszöböli a mozgást, és megakadályozza a csúszás vagy görbület súlyosbodását a műtét után, ami több hát- és/vagy lábfájást okozna. A sebész csavarokkal és rudakkal rögzítheti a gerincet a helyén, miközben a test együtt gyógyítja a csontot (lásd 2. ábra). A csavarok és rudak használata növeli a fúzió sebességét, és lehetővé teszi a beteg számára, hogy hamarabb kijusson a posztoperatív merevítőből. Összességében a műtét eredményei a betegek körülbelül 80 százalékánál jók és kiválóak. A betegek általában jobban javítják a lábfájást, mint a hátfájás. A legtöbb beteg a műtétből való felépülés után képes visszatérni a normális életmódra.

A műtétnek vannak bizonyos kockázatai, többek között:

  • Vérzés
  • Fertőzés
  • Vérrögök
  • Az érzéstelenítésre adott reakció
  • Az idegeket borító zsák szakadása (duralis könny)
  • A tünetek enyhítésének elmulasztása
  • A tünetek visszatérése egy idő után
  • A csontfúzió gyógyulásának sikertelensége
  • Csavarok vagy rudak meghibásodása
  • További műtét szükségessége
  • Az idegek sérülése

A műtét kockázata a pácienstől és a végrehajtandó pontos eljárástól függ. Idős betegeknél magasabb a műtéti szövődmények száma. Tehát a túlsúlyos betegek, a cukorbetegek, a dohányosok és a többszörös egészségügyi problémákkal küzdő betegek.

A műtét után a betegek több napig kórházba kerülhetnek, a betegetől és az elvégzett eljárástól függően. Viszonylag egészséges betegek, akiknek csak dekompressziós eljárása van, ugyanazon a napon hazatérhetnek. Néhány hét után általában visszatérnek a szokásos tevékenységekhez.

A fúziós eljárásban szenvedő betegeket több napig kórházban kezelik. Általában járóbeteg fizikoterápiás programot kapnak. A műtét után ágyéki fűző vagy merevítő is felírható. Két-három hónap után visszatérnek a szokásos tevékenységekhez. Azok az idősebb betegek, akiknek nagyobb fizikoterápiára van szükségük, átkerülhetnek a kórházból egy rehabilitációs intézménybe.

Kutatás a Horizonról és az Újdonságokról?

Két kutatási terület változtathatja meg a gerincszűkületben szenvedő betegek kezelését. Először is, a sebészek kifejlesztik a dekompressziós eljárások végrehajtásának módját kisebb bemetszéseken keresztül. Ezek a technikák kevesebb fájdalmat okozhatnak a műtét után. Lehetővé teszik a normál tevékenységek gyorsabb visszatérését. A kutatók azt vizsgálják, hogy ezek az új technikák ugyanolyan hatékonyak-e és biztonságosak-e, mint a hagyományos eljárások.