Ágyneműbe csomagolva

Az első századi palesztinok ruhákat készítettek vászonból és pamutból, az állatbőr és a gyapjú mellett. A vászon és a pamut is növényekből készült, a vászon az értékesebb anyag. A fehérneműt szinte kizárólag holt egyedek testének csomagolására használták. Az izraeliták nem hamvasztották fel halottaikat. Inkább egy barlangban vagy kriptában internálták őket.

A mozaiktörvény szerint holttestet kellett temetni vagy sírba helyezni az egyén halálának vagy meggyilkolásának napján, így a földet nem szennyezték meg (5Mózes 21.23). Ugyanakkor két másik mozaiktörvény is alkalmazható volt: Először is, egy ember nem dolgozhatott szombaton. A holttest előkészítése a temetkezéshez munka volt. Másodszor, az a személy, aki megérintette a holttestet, hét napig ünnepélyesen tisztátalan volt (Számok 19,11). Az áhítatos zsidók internalizálták ezt a törvényt; így Arimateai József Pilátus kormányzótól kérte Jézus testét, amint Jézus meghalt. Mivel Jézus 15:00 körül halt meg. és mivel a szombat 18:00 körül kezdődött, Józsefnek három órás lehetősége nyílt Jézus testének előkészítésére és internálására. József és segítője, Nikodémusz, mind az odaadó zsidók, tudták, hogy hét napig tisztátalanok lesznek, mert megérintették Jézus holttestét.

Nikodémus 75 font aloét és mirhát szállított Jézus sírkendőinek beöntésére. Amíg Jézus élt, ruhái pamutból vagy gyapjúból készültek. A fehérnemű luxuscikk lett volna egy utazó rabbinál (Lukács 16,19). Halála után nem hiszem, hogy Jézus törődött volna azzal, hogy vászonruhába vagy egyszerűen pamut rongyba csomagolták-e, mint anyja születésénél.

Az egyik bibliatudós 11 azt írta, hogy az első századi zsidók a holttestet széles, hosszú ruhával tekerték be a lábuktól kezdve a fejig. Ez a perspektíva ellentétben áll Lázár János leírásával, amikor kijött a sírból. János azt írta, hogy amikor Lázár kijött a sírból, a kezét és a lábát parfümös vászoncsíkokkal kötötték össze, az arcát pedig ruhával tekerték be (János 11,44). A logika azt sugallja, hogy Jézust ugyanúgy csomagolták temetésre, mint Lázárt.

Az evangéliumíró, János megállapította, hogy Jézust vászonruhába csomagolták, nem vászonruhába. Azon a javaslaton töprengve, hogy Joseph és Nikodémus egyetlen ágyneműbe temették Jézust, eszembe jutott 30 évvel ezelőtt, amikor ápolást gyakoroltam. A kórházban egy elhunyt test gondozásának része az volt, hogy egyetlen ruhadarabba tekerték, és ezt a „leplet” a test köré kötötték. Csak akkor szállították a holttestet a kórház termein keresztül a hullaházba. Talán Jézust vászonszalagokba csomagolták, majd lepelbe burkolták.

Az újszövetségi görögben a vászonra (bussos, sindōn) vonatkozó szavak általában „finom vásznaként” fordítva. 1 Finom vászonszövetet társítottak a tabernákulum burkolásához és az izraeli papok köntöséhez. Az ősi héber szó a finom vászon, shesh volt. A Shêsh a fehérnemű és finomságú vászonfajtát jelöli.

Az ősi Közel-Keleten a len növény (Linum usitatissimum, vászon készítésére használták. A bibliai időkben a len volt a legfontosabb rostnövény. Bár a len Mezopotámiából származhat, Egyiptomban és Palesztinában kevésbé termesztették. Egyiptomban a Nílus folyó, különösen a Nílus-delta régió mentén nőtt a len. Egyiptomban és a Közel-Keleten a telet kora elején ültették és tavasszal szüretelték. Egyiptom az első században vászonszövetet és vászonszálakat exportált Palesztinába.

A len növénynek egyetlen szára van, amely akár 4 méter magasra is megnő. A rost a szárban van. Kezdetben a szár zöld, de sárgul, amikor a növény beérik és készen áll a betakarításra. Amikor a len növényeket rost céljából betakarították, az érett növényeket gyökereik felhúzták. A betakarított növényeket száradni hagyták, majd áztatták. A rothadás a len áztatásának folyamata, amely elválasztja a rostot a fás szövettől (szalma). A szálakat megpörgették, majd vászonszövetbe szőtték. Az ókori emberek festettek néhány vászonszálat.

Elgondolkodott már azon, vajon az evangélium írói miért rögzítettek valamit arról, hogy Jézus testét súlyos ruhákba/kendőkbe tekerték? Nem lett volna könnyebb megállni Jézus halálával? Minden részletet megkapunk arról, hogy Jézus testét vászon sírkendőkbe burkolják, majd esetleg lepelbe, hogy abszolút elhiggyük, hogy Jézus a kereszten halt meg. A holttestével úgy bántak, mint az összes halott zsidóval.

Elmélkedés: Vajon számít-e, mibe burkolózol a halálodkor?