Akusztikus neuroma: kezelésére vagy nem kezelésére?

Írta: From Mayo Clinic News Network, Mayo Clinic News Network

akusztikus neuroma

Kedves Mayo Klinika: Tavaly diagnosztizáltak nálam akusztikus neuromát. Az orvosom szerint valószínűleg nem lesz szükségem kezelésre. De ismerek másokat, akiknek ugyanolyan állapota volt, és műtéten esett át a daganat eltávolítására. Miért nem lenne szükségem semmilyen kezelésre?

V: Az akusztikus neuroma, pontosabban vestibularis schwannoma, jóindulatú daganat, amely az egyensúlyi és hallási idegeken növekszik. Ezek az idegek összefonódva alkotják a vestibulocochleáris ideget, amely a belső füledtől az agyadig fut. Az akusztikus neuroma miatt halláskárosodás gyakran csak az egyik oldalon fordul elő. Sok éven át az orvosok úgy gondolták, hogy a műtéti eltávolítás a legjobb kezelés. Aztán az 1980-as évek közepén a sztereotaktikus rádiósebészet, mint például a Gamma késes rádiósebészet, biztonságosnak és hatékonynak bizonyult. Az orvosok egyre inkább arra a következtetésre jutnak, hogy bizonyos esetekben egy kezelés sem lehet olyan jó vagy jobb, mint az aktív beavatkozás hosszú távon.

Akusztikus neuroma keletkezik a vestibulocochleáris ideget körülvevő szigetelést alkotó sejtekből (Schwann-sejtek). Hogy mi okozza ezeknek a sejteknek a túlnövekedését és a daganat kialakulását, nem biztos, de előfordulhat, hogy szórványos genetikai hibákkal jár. Az akusztikus neuromák ritkák, és általában 30 és 60 év között diagnosztizálják őket. Ritka esetekben a túlnövekedést örökletes rendellenesség, az úgynevezett 2. típusú neurofibromatosis okozhatja.

A legtöbb akusztikus neuroma nagyon lassan növekszik, bár a növekedési ütem minden embernél eltérő, és évről évre változhat. Néhány akusztikus neuroma leáll, sőt néhány spontán módon kisebb lesz. A daganat nem hatol be az agyba, de növekedése közben ellene nyomja.

A jelek és tünetek jellemzően az egyik fül hallásának elvesztését, a fül csengését (fülzúgást) és bizonytalanságot járás közben. Esetenként arczsibbadás vagy bizsergés fordulhat elő. Ritkán nagy daganatok nyomhatják az agytörzset, ami veszélyeztetheti az életfunkciókat. A daganat megakadályozhatja az agy és a gerincvelő közötti normális folyadékáramlást, így folyadék halmozódik fel a fejében - ez egy állapot okozta hydrocephalust.

A diagnózis azért jelenthet kihívást, mert a korai tünetek a megszokottabb okoknak tulajdoníthatók, mint például az öregedés vagy a zajterhelés. Ha akusztikus neuroma gyanúja merül fel, például amikor a hallásvizsgálat túlnyomórészt az egyik fülben észleli a veszteséget, a következő lépés képalkotó vizsgálat - általában MRI - elvégzése, hogy a vestibulocochleáris ideg daganatának bizonyítékát keresse. Az akusztikus neuromákat véletlenszerű felfedezésekként fedezik fel, amikor az emberek MRI-vizsgálatnak vetnek alá nem összefüggő okok miatt, például krónikus fejfájás, sclerosis multiplex vagy akár egy másik, nem kapcsolódó daganat megfigyelése során.

A kezelés az akusztikus neuroma méretétől és növekedésétől, a tünetektől és az Ön személyes preferenciáitól függően változik. A lehetőségek a következők:

- Monitoring. Ha van egy kicsi akusztikus neuroma, amely nem növekszik, vagy lassan növekszik, és kevés vagy semmilyen tünetet nem okoz, orvosa dönthet úgy, hogy figyelemmel kíséri. Úgy hangzik, hogy ezt az orvos javasolta az Ön helyzetéhez. A legújabb tanulmányok azt mutatják, hogy a kis daganatok több mint fele nem növekszik a diagnózis után, és kis százalékuk még zsugorodik is. A monitorozás rendszeres képalkotó és hallásvizsgálatot foglal magában, általában 6–12 havonta. A monitorozás fő kockázata a tumor növekedése és a progresszív halláskárosodás.

- Sztereotaktikus rádiósebészet. Ez a megközelítés akkor alkalmazható, ha az akusztikus neuroma növekszik vagy jeleket és tüneteket okoz. Ebben az eljárásban az orvosok nagyon precíz, egyetlen dózisú sugárzást juttatnak a daganatba. Az eljárás sikere a tumor növekedésének megállításában általában meghaladja a 90 százalékot. Bár a kockázat kicsi, a sztereotaktikus rádiósebészet károsíthatja a közeli egyensúlyt, hallás- és arcidegeket, súlyosbíthatja a tüneteket vagy újakat hozhat létre.

- Nyílt műtét. A műtéti eltávolítást általában akkor javasoljuk, ha a daganat nagy vagy gyorsan növekszik. Ez magában foglalja a daganat eltávolítását a belső fülen vagy a koponya ablakán keresztül. Ha az idegek sérülése nélkül eltávolítható, hallása megmaradhat. A műtéti kockázatok közé tartozik az idegkárosodás és a tünetek súlyosbodása. Általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb a daganat, annál nagyobb az esélye annak, hogy a hallás, az egyensúly és az arcidegek érintettek lesznek. Egyéb szövődmények lehetnek tartós fejfájás.

Kutatások folynak a három kezelési stratégia összehasonlítására. Hosszú távú adatok alapján azonban meglepően kevés különbség van az eredményben, függetlenül attól, hogy melyik kezelést választják kisebb daganatok esetén. Beszéljen kezelőorvosával, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a helyzetének megfelelően ellenőrzik-e.