Akut vesekárosodás (AKI)

Akut vesekárosodás és COVID-19

Mi az akut vesekárosodás (AKI)?

Az akut vese sérülés (AKI), más néven akut veseelégtelenség (ARF) hirtelen veseelégtelenség vagy vesekárosodás, amely néhány órán belül vagy néhány napon belül bekövetkezik. Az AKI a salakanyagok felhalmozódását idézi elő a vérében, és megnehezíti a vesék számára a megfelelő folyadékegyensúly fenntartását a szervezetben. Az AKI más szervekre is hatással lehet, mint például az agy, a szív és a tüdő. Az akut vesekárosodás gyakori azoknál a betegeknél, akik kórházban vannak, intenzív osztályokon, és különösen idősebb felnőtteknél.

akut

Melyek az akut vesekárosodás jelei és tünetei?

Az akut vesekárosodás jelei és tünetei az októl függően különböznek, és a következők lehetnek:

  • Túl kevés vizelet távozik a testből
  • Duzzanat a lábakban, a bokákban és a szem körül
  • Fáradtság vagy fáradtság
  • Légszomj
  • Zavar
  • Hányinger
  • Görcsrohamok vagy kóma súlyos esetekben
  • Mellkasi fájdalom vagy nyomás

Bizonyos esetekben az AKI nem okoz tüneteket, és csak más, az egészségügyi szolgáltató által elvégzett vizsgálatok révén található meg.

Mi okozza az akut vesekárosodást?

Az akut vesekárosodásnak számos különböző oka lehet. Az AKI-t a következők okozhatják:

Csökkent véráramlás

Egyes betegségek és állapotok lassíthatják a vér áramlását a vesében és AKI-t okozhatnak.

Ezek a betegségek és állapotok a következők:

  • Alacsony vérnyomás (ún. Hipotenzió) vagy sokk
  • Vér- vagy folyadékvesztés (például vérzés, súlyos hasmenés)
  • Szívroham, szívelégtelenség és egyéb állapotok, amelyek a szívműködés csökkenéséhez vezetnek
  • Szervi elégtelenség (pl. Szív, máj)
  • „NSAID-k” nevű fájdalomcsillapítók túlzott használata, amelyeket a duzzanat csökkentésére vagy a fejfájás, megfázás, influenza és egyéb betegségek okozta fájdalom enyhítésére használnak. Ilyen például az ibuprofen, a ketoprofen és a naproxen.
  • Súlyos allergiás reakciók
  • Égés
  • Sérülés
  • Nagy műtét

A vesék közvetlen károsodása

Bizonyos betegségek és állapotok károsíthatják veséjét, és AKI-hoz vezethetnek. Néhány példa:

  • A súlyos, életveszélyes fertőzés egy típusa, az úgynevezett „szepszis”
  • A rák egy típusa, az úgynevezett „myeloma multiplex”
  • Ritka betegség, amely gyulladást és hegesedést okoz az erekben, merevvé, gyengévé és keskenyebbé téve őket (ún. „Vasculitis”)
  • Allergiás reakció bizonyos típusú gyógyszerekre (ún. „Interstitialis nephritis”)
  • Betegségek egy csoportja (úgynevezett „scleroderma”), amelyek befolyásolják a belső szerveit támogató kötőszövetet
  • Olyan állapotok, amelyek gyulladást vagy károsodást okoznak a vesetubulusokban, a vesék kis erében vagy a vesében lévő szűrőegységekben (például „tubuláris nekrózis”, „glomerulonephritis,„ vasculitis ”vagy„ trombotikus mikroangiopathia ”).

A húgyutak elzáródása

Néhány embernél az állapotok vagy betegségek megakadályozhatják a vizelet kiürülését a testből, és AKI-hoz vezethetnek.

Az elzáródást a következők okozhatják:

  • Hólyag-, prosztata- vagy méhnyakrák
  • Megnagyobbodott prosztata
  • Az idegrendszer problémái, amelyek befolyásolják a hólyagot és a vizeletet
  • Vesekövek
  • Vérrögök a húgyutakban

Milyen vizsgálatokat végeznek annak kiderítésére, hogy akut vesekárosodásom van-e?

Akut vesekárosodásának okától függően egészségügyi szolgáltatója különböző vizsgálatokat végez, ha arra gyanakszik, hogy AKI-je van. Fontos, hogy az AKI a lehető leghamarabb megtalálható legyen, mert krónikus vesebetegséghez, vagy akár veseelégtelenséghez vezethet. Szívbetegséghez vagy halálhoz is vezethet.

A következő teszteket lehet elvégezni:

  • A vizeletmennyiség mérése: Egészségügyi szolgáltatója nyomon követi, hogy mennyi vizeletet ad ki naponta, hogy segítsen megtalálni az AKI okát.
  • Vizeletvizsgálatok: Egészségügyi szolgáltatója megvizsgálja a vizeletet (vizeletvizsgálatot), hogy megtalálja a veseelégtelenség jeleit
  • Vérvétel: A vérvizsgálatok segítenek megtalálni a kreatinin-, karbamid-nitrogén-foszfor- és káliumszintet a fehérje vérvizsgálata mellett a veseműködés vizsgálata érdekében.
  • GFR: A vérvizsgálata segít megtalálni a GFR-t (glomeruláris filtrációs sebesség) a veseműködés csökkenésének megbecsléséhez
  • Képalkotó tesztek: A képalkotó tesztek, például az ultrahang, segíthetnek orvosának abban, hogy meglátja a veséjét, és bármi rendelleneset kereshet.
  • Vese biopszia:Bizonyos esetekben az egészségügyi szolgáltató elvégez egy eljárást, amelyben egy apró vesetagságot eltávolítanak egy speciális tűvel, és mikroszkóp alatt nézik meg.

Mi az akut vesekárosodás kezelése?

Az AKI kezelése általában kórházi tartózkodást igényel. A legtöbb akut vesekárosodásban szenvedő személy más okból már kórházban van. Az, hogy meddig marad a kórházban, az AKI okától és a vesék gyógyulásának gyorsaságától függ. Súlyosabb esetekben dialízisre lehet szükség a veseműködés pótlásához, amíg a veséje helyre nem áll. Az egészségügyi szolgáltató fő célja az akut vesekárosodást okozó betegek kezelése. Egészségügyi szolgáltatója az összes tünetének és szövődményének kezelésén fog dolgozni, amíg a veséje helyre nem áll.

AKI után nagyobb az esélye más egészségügyi problémákra (például vesebetegség, stroke, szívbetegség), vagy a jövőben újra AKI-ra. A vesebetegség és a veseelégtelenség kialakulásának esélye minden alkalommal növekszik, amikor az AKI bekövetkezik. Hogy megvédje önmagát, forduljon orvosához, hogy nyomon kövesse veseműködését és gyógyulását. A vesekárosodás esélyének csökkentésére és a vesefunkció megmentésére a legjobb módszer az akut vesekárosodás megelőzése, vagy a lehető legkorábbi megtalálás és kezelés.