Akut vesekárosodás versus krónikus vesebetegség

Téma áttekintése

Veseelégtelenség akkor fordul elő, amikor a vesék elveszítik működőképességüket. A veseelégtelenség hatékony kezeléséhez fontos tudni, hogy a vesebetegség hirtelen (akut) vagy hosszú távon (krónikus) alakult-e ki. Számos betegség, betegség és gyógyszer olyan helyzeteket teremthet, amelyek akut és krónikus vesebetegséghez vezetnek. Az akut vese sérülés, más néven akut veseelégtelenség, gyakrabban reverzibilis, mint a krónikus veseelégtelenség.

Az akut vesekárosodást (AKI) általában veseelégtelenséghez vezető esemény okozza, például kiszáradás, súlyos műtétek vagy sérülések következtében bekövetkező vérveszteség vagy gyógyszerek használata.
A krónikus vesebetegséget (CKD) általában olyan hosszú távú betegség okozza, mint például a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség, amely lassan károsítja a vesét és idővel csökkenti működésüket.

A tünetek jelenléte vagy hiánya segíthet orvosának abban, hogy megállapítsa, van-e akut vesekárosodás vagy krónikus vesebetegség.

A csökkent vesefunkció tünetei, például a folyadék felhalmozódása vagy az elektrolit egyensúlyhiánya, nagyobb valószínűséggel alakulnak ki akut vesekárosodás esetén, függetlenül attól, hogy a vese mennyi ideig működött rosszul. A tünetek tükrözhetik a veseprobléma tényleges okát.
- A húgyúti elzáródás fájdalmat okozhat az oldal vagy a hát alsó részén (oldalsó fájdalom), vért a vizeletben vagy csökkent vizeletmennyiséget.
- A kiszáradás rendkívüli szomjúságot okozhat; szédülés vagy gyengeség; gyenge, gyors pulzus; és egyéb tünetek.
A krónikus vesebetegség tünetei csak akkor alakulhatnak ki, ha a veseműködés nagyon kevés marad. Krónikus vesebetegség esetén más problémák is kialakulhatnak, mint például vérszegénység és a vér foszfátszintjének emelkedése (hiperfoszfatémia), valamint veseelégtelenség okozta szövődmények. Ezek a szövődmények gyakran csak akkor alakulnak ki, ha a vesebetegség egy ideje fennáll.

Az akut vesekárosodás legtöbb esete olyan embereknél fordul elő, akik más okok miatt már kórházban vannak. Ezekben az emberekben akut vesekárosodást diagnosztizálnak, amikor a rutinvizsgálatok a kreatinin és a vér karbamid-nitrogén (BUN) szintjének hirtelen emelkedését mutatják. Ezeknek a salakanyagoknak a vérben történő felhalmozódása a veseműködés csökkenésére utal. Orvosa összehasonlítja ezeket a szinteket a korábbi vizsgálatokkal, hogy megtudja, a vesebetegség akut vagy krónikus-e.

A vesék ultrahangja segíthet meghatározni, hogy a veseproblémák akutak vagy krónikusak-e. Normál méretű vesék bármelyik állapotban jelen lehetnek, de amikor mindkét vesék kisebbek a normálnál, általában a krónikus vesebetegség a probléma.