Allergia (allergia)

Orvosi szerző: Allison Ramsey, MD
Társszerző: Syed Shahzad Mustafa, MD
Orvosi szerkesztő: William C. Shiel Jr., MD, FACP, FACR

Allergia tények

Az allergia az immunrendszer eltúlzott reakciójával jár, gyakran olyan általános anyagokra, mint az ételek, a szőrös állatszőr vagy a pollen.
Az immunrendszer egy komplex rendszer, amely általában megvédi a testet az idegen betolakodóktól, például baktériumoktól és vírusoktól, miközben felméri az egyén saját sejtjeinek kóros változásait is.
Az allergének a test számára idegen anyagok, amelyek allergiás reakciót okoznak.
Az IgE az allergiás antitest. A többi antitest, az IgG, az IgM és az IgA véd a fertőzés ellen.
Bár sok ember idővel kinövi az allergiát, az allergia bármely életkorban kialakulhat, ideértve a felnőttkorot is.
A környezet szerepet játszik az allergia kialakulásában, csakúgy, mint a genetika. Nagyobb a kockázata az allergiás állapotok kialakulásának, ha a családban allergiás kórtörténet mutatkozik, különösen a szülőknél vagy testvéreknél.

Allergia áttekintés

Ez egy áttekintés arról, hogyan fordul elő az immunrendszer allergiás reakciója, és miért válnak bizonyos emberek allergiássá. A leggyakoribb allergiás betegségeket ismertetik, beleértve az allergiás náthát (orrallergia), az allergiás kötőhártya-gyulladást (szemallergia), az allergiás asztmát, az urticaria-t (csalánkiütést) és az ételallergiákat.

Mi az allergia?

Az allergia az immunrendszer eltúlzott reakciója bizonyos idegen anyagoknak való kitettségre adott válaszként. A válasz túlzó, mert ezeket az idegen anyagokat az immunrendszer általában ártalmatlannak tartja nem allergiás egyénekben, és nem váltanak ki bennük választ. Allergiás egyéneknél a szervezet idegen anyagként ismeri fel az anyagot, az immunrendszer allergiás része pedig reakciót generál.

Az allergiát termelő anyagokat "allergéneknek" nevezik. Az allergének például a pollenek, a poratkák, a penészgombák, az állati fehérjék, az ételek és a gyógyszerek. Amikor egy allergiás egyén érintkezésbe kerül egy allergénnel, az immunrendszer az IgE antitesten keresztül reagál. Az allergiára hajlamos emberekről azt mondják, hogy allergiásak vagy "atópiásak".

Földimogyoró allergia tünetei és jelei

A mogyoróallergiás tünetek típusai: A reakciók mintegy 80-90% -a olyan bőrkiütéseket jelent, mint pl

kiütés, beleértve a csalánkiütést is,
vörösség,
viszkető.

Ennek ellenére reakciók kiütés hiányában is előfordulhatnak, és ezek a reakciók a legsúlyosabbak lehetnek.

Mi az allergia? (Folytatás)

Allergia prevalencia:

Az iparosodott világban élő emberek körülbelül 10-30% -át érinti allergiás állapot, és ez a szám növekszik.
Az allergiás nátha (orrallergia) az amerikaiak nagyjából 20% -át érinti. A vényköteles költségek, az orvoslátogatások és az elmulasztott munka/iskola napok között az allergiás megbetegedések gazdasági terhe meghaladja az évi 3 milliárd dollárt.
Az asztma az amerikaiak nagyjából 8-10% -át érinti. Az asztma becsült egészségügyi költsége meghaladja az évi körülbelül 20 milliárd dollárt.
Az ételallergia az Egyesült Államokban a gyermekek nagyjából 3-6% -át, az Egyesült Államokban pedig a felnőttek körülbelül 1% -2% -át érinti.
Az allergiás állapotok előfordulása az elmúlt két évtizedben jelentősen megnőtt, és tovább növekszik.

Mi okozza az allergiát?

Egy általános forgatókönyv segíthet elmagyarázni az allergia kialakulását. Néhány hónappal azután, hogy az új macska megérkezett a házba, apának viszket a szeme és tüsszögéses epizódjai vannak. A három gyermek egyike köhög és zihál. Az anya és a másik két gyermek a macska jelenléte ellenére sem tapasztal reakciót. Hogyan fordulhat elő ez?

Az immunrendszer a szervezet szervezett védekező mechanizmusa a külföldi betolakodók, különösen a fertőzések ellen. Feladata ezeknek az antigéneknek nevezett idegen anyagoknak a felismerése és reagálása. Az antigének gyakran immunválaszhoz vezetnek olyan antitestek termelésén keresztül, amelyek védőfehérjék, amelyek specifikusan az adott antigének ellen irányulnak. Ezek az antitestek vagy immunglobulinok (IgG, IgM és IgA) védő hatásúak és segítenek elpusztítani egy idegen részecskét a felületéhez tapadva, ezáltal megkönnyítve más immunsejtek elpusztítását. Az allergiás személy azonban kifejleszt egy specifikus antitestet, az úgynevezett immunglobulin E-t vagy IgE-t, válaszul bizonyos, általában ártalmatlan idegen anyagokra, például macskaszőrre, virágporra vagy ételekre. Más antigének, például baktériumok, nem vezetnek IgE termeléséhez, ezért nem okoznak allergiás reakciókat. Az IgE kialakulása után felismeri az antigént, majd allergiás reakciót válthat ki. Az IgE-t 1967-ben fedezte fel és nevezte el Kimishige és Teriko Ishizaka.

Mi okozza az allergiát? (Folytatás)

A kedvtelésből tartott macska példában az apa és a legfiatalabb lánya nagy mennyiségben fejlesztettek ki IgE antitesteket, amelyek a macskaallergén ellen irányultak. Az apa és lánya már érzékeny, vagy hajlamosak allergiás reakciók kialakulására a macskaallergén ismételt expozíciója esetén. Jellemzően az allergiás reakciót megelőző napoktól évekig terjedő szenzibilizációs periódus van. Bár időnként úgy tűnhet, hogy allergiás reakció lépett fel az allergén első expozíciója során, előzetes expozícióra van szükség ahhoz, hogy az immunrendszer reagáljon. Fontos felismerni, hogy lehetetlen allergiás lenni valamire, amivel az egyén még soha nem volt kitéve, pedig az első expozíció lehet finom vagy ismeretlen. Az első expozíció akár az anyaméhben, az anyatejjel vagy a bőrön keresztül is bekövetkezhet.

Az IgE olyan antitest, amely mindannyiunkban van kis mennyiségben. Az allergiás egyének azonban általában nagyobb mennyiségben termelnek IgE-t. Történelmileg ez az antitest fontos volt a paraziták elleni védelemben. A fenti példában egy szenzibilizációs periódus alatt a macskaszőr IgE túltermelődik, és bevonja az allergiás reakcióban részt vevő más sejteket, például a hízósejteket és a bazofileket, amelyek különféle kémiai hírvivőket, például hisztamint tartalmaznak. Ezek a sejtek kémiai hírvivőket állítanak elő, amelyek allergiás reakció tüneteit okozzák a macskaallergén későbbi expozíciójának hatására. A macskafehérjét az IgE felismeri, ami a sejtek aktivációjához vezet, ami a fent említett allergiás mediátorok felszabadulásához vezet. Ezek a vegyi anyagok tipikus allergiás tüneteket okoznak, például lokalizált duzzanatot, gyulladást, viszketést és nyálkaképződést. Miután az immunrendszer ki van töltve, vagy érzékenyebbé válik, képes ezt az eltúlzott választ az allergén későbbi expozíciójával felerősíteni.

A macskahártyának való kitettség hatására, míg az apa és lánya IgE-t termel, az anya és a másik két gyermek más osztályú antitesteket termel, amelyek nem okoznak allergiás reakciókat. Ezekben a család nem allergiás tagjaiban a macskafehérjét az immunrendszer eseménytelenül eliminálja, és a macska nincs rájuk hatással.

Az immunrendszer másik része, a T-sejt, részt vehet a bőr allergiás reakcióiban, mint például a növényi olajok, például a borostyán, a mérgező tölgy, a méregszumac, a fémre, például a nikkelre adott reakciók. bizonyos vegyi anyagok. A T-sejt felismerhet egy bizonyos allergént a bőrrel érintkező anyagban, és gyulladásos választ okozhat. Ez a gyulladásos reakció viszkető kiütést okozhat.

DIABEMUTATÁS

Kiket és miért fenyeget az allergia?

Az allergia bármely életkorban kialakulhat, de a legtöbb ételallergia fiatalon kezdődik, és sokan kinőttek. A környezeti allergia bármikor kialakulhat. A kezdeti expozíciós vagy szenzibilizációs periódus még a születés előtt megkezdődhet. Az egyének idővel kinövhetik az allergiát is. Nem teljesen tisztázott, miért alakul ki allergia egyik emberben, a másikban pedig nem, de az allergiás állapotoknak számos kockázati tényezője van. A családtörténetnek vagy a genetikának nagy szerepe van, nagyobb az allergia kockázata, ha a szülők vagy testvérek allergiásak. Számos egyéb kockázati tényező létezik az allergiás állapotok kialakulásában. A császármetszéssel született gyermekeknél nagyobb az allergia kockázata, mint a hüvelyi úton született gyermekekkel szemben. A dohányfüstnek és a légszennyezésnek való kitettség növeli az allergia kockázatát. A fiúk inkább allergiásak, mint a lányok. Az allergia gyakoribb a nyugati országokban, ritkábban a gazdálkodó életmódban élőknél. Az antigéneknek való kitettség időzítése, az antibiotikumok használata és számos egyéb tényező, amelyek közül néhány még nem ismert, szintén hozzájárul az allergia kialakulásához. Ez a bonyolult folyamat továbbra is az orvosi kutatások területe.