Az alvás "befolyásolja a fogyást"

2011. március 30., szerda

alvás

"A jó alvás álom recept a fogyáshoz" - jelentette a Daily Express. Azoknak az embereknek, akik kb. Nyolc órán át alszanak egy éjszakát, és csökkentik a stressz szintjüket, megduplázódik az esélyük a fogyásra - folytatta.

Ez a tanulmány összefüggéseket keresett az alvás, a stressz és a súlycsökkentő programhoz való ragaszkodás sikere között. Azoknál az embereknél, akik kevesebb mint hat órát aludtak, vagy több, mint napi nyolc órát, kevesebb volt az esélyük a súlycsökkenésre, mint azoknak, akiknek hat és nyolc órája volt. A magas stresszszint a fogyást is befolyásolta. A rossz alvással kombinálva a stresszes emberek körülbelül fele olyan valószínűséggel voltak sikeresek a fogyásban, mint kevésbé stresszes társaik, akik hat és nyolc óra között aludtak.

Az eredmények alátámasztják az alvásproblémákat az elhízással összekötő korábbi kutatásokat. A megállapításoknak intuitív értelme is van: azoknak az embereknek, akik nem alszanak eleget és stressznek vannak kitéve, nehezebben tudnak betartani egy fogyókúrás program követelményeit. Ez az összefüggés azonban nem jelenti azt, hogy a rossz alvás elhízást okozna, vagy hogy az egészséges alvási szokások a fogyás elérésének eszközei. Lehetséges, hogy a mögöttes egészségügyi problémák mind a rossz alváshoz, mind az elhízáshoz társulnak.

Honnan jött a történet?

A tanulmányt az amerikai portlandi Kaiser Permanente Egészségkutatási Központ kutatói végezték. A Kaiser Permanente egy magán egészségügyi társaság. A kutatást az Országos Egészségügyi Intézetek Nemzeti Kiegészítő és Alternatív Orvostudományi Központjának támogatásával finanszírozták. A tanulmány a szakértők által felülvizsgált International Journal of Obesity-ben jelent meg.

A vizsgálat részleteiről általában pontosan beszámoltunk. Az Express tévesen állította, hogy azok az emberek, akik nyolc óránál többet alszanak, nagyobb eséllyel fogynak.

Milyen kutatás volt ez?

Ez a kutatás kétfázisú klinikai vizsgálat, amelynek célja a fogyás fenntartásának két különböző megközelítésének összehasonlítása, amelyet egy fogyókúrás programmal értek el. Ez a kutatási cikk az első kezdeti súlycsökkenési szakaszra koncentrál, amely egy nem randomizált, intenzív, hat hónapos viselkedési fogyás programot alkot.

A kutatók különféle tényezőket mértek, hogy lássák, mennyiben járultak hozzá a program sikeréhez, beleértve az alvási időt, a képernyőidőt (pl. Tévénézés), a depressziót és a stressz szintjét. A 2. fázisról, a vizsgálat randomizált súlycsökkentő fenntartó részéről, amely a két különböző megközelítést hasonlítja össze, a jövőben valamikor beszámolunk.

Rámutatnak arra, hogy a rendezetlen alvási szokásokat az elhízás valószínű kockázati tényezőjeként azonosították, és hogy egyre több kísérleti tanulmány figyelte meg, hogy az alacsonyabb alvási idő a súlygyarapodáshoz kapcsolódik. Ennek oka lehet az alvás, amely befolyásolja a hormonszintet, ami viszont teltségérzéssel vagy éhséggel jár. Ehhez hasonlóan összefüggést találtak a képernyőidő és az elhízás, valamint a depresszió és a stressz és az elhízás között.

Mit érintett a kutatás?

A vizsgálat e szakaszában a kutatók 472 elhízott felnőttet toboroztak egy hat hónapos intenzív súlycsökkentő intervenciós programba. A felnőtteknek 30 évesnek vagy annál idősebbnek kellett lenniük, testtömeg-indexük 30-50 volt, és a súlyuk kevesebb, mint 28,5 kő vagy 180 kg volt.

A program célja a résztvevők viselkedésének megváltoztatása volt. Ez magában foglalta:

  • napi 500 kalóriával csökkentik étrendi bevitelüket, azzal a céllal, hogy heti 0,5–2 fontot fogyjanak
  • egészséges, alacsony zsírtartalmú étrend fogyasztása
  • a legtöbb nap mérsékelten gyakorol (legalább heti 180 perc)
  • az étel, ital és testmozgás napi fogyasztásának rögzítése
  • rövid távú célok és cselekvési tervek meghatározása azok elérése érdekében
  • hogy részt vegyen az összes csoportos foglalkozáson. 22 csoportos foglalkozás volt, táplálkozási és viselkedési tanácsadók vezetésével hat hónap alatt

A próba kezdetén a kiképzett személyzet megmérte a résztvevők súlyát, és ezt megismételte minden részt vett súlycsökkentő foglalkozáson, valamint a hat hónapos időszak végi utolsó látogatásakor. Azok a résztvevők, akik legalább 4,5 kg-ot fogytak ebben a szakaszban, jogosultak voltak a próba 2. szakaszára.

A kutatók a vizsgálat elején más intézkedéseket is rögzítettek, beleértve az alvási időt, a stressz szintjét, a depressziót és a képernyőidőt. Az első hármat standardizált kérdőívek segítségével rögzítettük.

A stressz mérésére az észlelt stressz skálát (PSS) használták. Ez egy önállóan kitöltött 10 tételes kérdőív 0 és 40 közötti pontszámmal. A magasabb pontszámok nagyobb stresszt jeleznek az előző hónapban.

Statisztikai módszereket alkalmaztak annak értékelésére, hogy ezek a tényezők összefüggenek-e a fogyás program sikerével, a második szakaszra való jogosultság alapján mérve. Azt is keresték, hogy van-e összefüggés a fogyás és bizonyos egyéb intézkedések betartása között, mint például a foglalkozásokon való részvétel, a testmozgásra fordított idő és az étkezési naplók vezetése.

Mik voltak az alapvető eredmények?

A hat hónapos időszak alatt:

  • Az átlagos súlycsökkenés 6,3 kg volt, a résztvevők 60% -a legalább 4,5 kg-ot fogyott (és ezért jogosultak voltak a vizsgálat 2. fázisára).
  • A résztvevők az ülések átlagosan 73,1% -án vettek részt, heti 5,1 napi étkezési rekordot teljesítettek, és heti 195,1 perc testmozgást jelentettek.
  • Az alvási idő és az alacsonyabb stressz (P = 0,024) mérései a vizsgálat kezdetén előre jelezték a súlycsökkentő program sikerét.
  • Különösen azok az emberek, akik a vizsgálat kezdetén napi hat és hét, illetve hét és nyolc óra közötti alvást jelentettek, nagyobb valószínűséggel vesztek el legalább 4,5 kg-ot, mint azok, akik hat órán át vagy kevesebbet, vagy legalább nyolc órát aludtak.

Azok az emberek, akik kevesebb, mint hat órás alvást és a legmagasabb stressz-pontszámot jelentettek, csak körülbelül fele olyan valószínűséggel jártak sikerrel a programban és jutottak tovább a második szakaszba, mint azok, akik hat és nyolc óra között aludtak, alacsonyabb stressz-pontszámmal.

A stressz és a depresszió szintjének változása a vizsgálat során a fogyás változásával is társult, bár az alvás és a képernyőidő változása nem mutatott összefüggést a fogyással. A jelenléti adatok, a testmozgási percek és az étkezési naplók pozitívan társultak a fogyáshoz.

A képernyőidő nem volt összefüggésben a fogyókúrás program sikerével.

Hogyan értelmezték a kutatók az eredményeket?

A kutatók szerint az alvás és a stressz szintjének korai értékelése a testsúlycsökkentő vizsgálatokban azonosíthatja, hogy mely résztvevőkre lehet további tanácsadás.

Azt mondják, hogy „a krónikus stressz hormonális reakciókat válthat ki, amelyek energiasűrűségű ételek bevitelét eredményezik, így az étkezés„ megküzdési magatartássá ”válik, az ízletes ételek pedig„ addiktívvá ”válnak. Az alváshiány a teltségérzet vagy az éhségérzethez kapcsolódó hormonokat is befolyásolhatja.

Következtetés

Ez a tanulmány azt találta, hogy azoknak az embereknek, akik éjszaka hat és nyolc óra között aludtak, nagyobb eséllyel sikerült elérniük a fogyás célját, mint azoknál, akik kevesebbet vagy többet aludtak. Megállapította azt is, hogy az alacsonyabb stresszszintek nagyobb súlycsökkenéshez kapcsolódtak, különösen hat és nyolc óra közötti alvással kombinálva. Ezek az eredmények alátámasztják az elhízást és a rossz alvást összekapcsoló korábbi kutatásokat. Intuitívnak tűnik, hogy ha valaki nem alszik jól és stressz alatt van, akkor a súlycsökkentő programhoz való ragaszkodás nehezebb lesz.

Meg kell jegyezni, hogy a tanulmány arra támaszkodott, hogy az emberek maguk jelentik az alvási órákat és a stressz szintjüket. Ez bevezeti a tévedés lehetőségét. Annak ellenére, hogy bizonyos egészségi állapotú embereket kizártak, lehetséges, hogy azoknak, akik kevesebbet (vagy többet) aludtak, más egészségügyi problémák merültek fel, amelyek szintén megnehezítették a fogyást. Az is lehetséges, hogy azok az emberek, akik hosszabb ideig aludtak, kevésbé valószínű, hogy lefogynak, mert általában kevésbé aktívak, nem pedig azért, mert hosszabb ideig aludtak.

Fontos kiemelni, hogy a tanulmány nem jelenti azt, hogy a testsúlycsökkenés egyedül egészséges alvásmennyiséggel érhető el. Az emberek alvási szokásaikról és stresszükről való megkérdezése segíthet azonosítani azokat, akiknek több segítségre lehet szükségük a fogyáshoz.

Az ésszerű étrend és a testmozgás bevált módszerek a fogyás elérésére. Ésszerűnek tűnik, hogy nehezebb lenne betartani őket, ha az emberek nem alszanak megfelelő mértékben és/vagy stressznek vannak kitéve.

Bazian elemzése
Szerkesztette az NHS honlapja