Az alacsony fehérjetartalmú terhesség gyermekének rákkockázata

Ossza meg ezt a cikket

A terhesség alatt a nők általában nagy gondot fordítanak a meg nem született gyermek egészségére és jólétére.

Ezen az úton a diéta kulcsszerepet játszik. És bár sokan emlékezhetnek arra, hogy gyümölcsöt és zöldséget fogyasztanak, néha a nők elfelejtenek elegendő fehérjét fogyasztani, ami kulcsfontosságú az anya és a születendő gyermek egészsége szempontjából.

A The Journals of Gerontology: A sorozatban megjelent új tanulmány megállapította, hogy az alacsony fehérjetartalmú étrendben táplált nőstények utódai terhesség és szoptatás (szoptatás) idején jelentősen nagyobb valószínűséggel alakulnak ki prosztatarák.

Az egérmodelleken végzett kutatás szerint a São Paulo Állami Egyetem Bioscience Intézetében, Brazíliában, az alacsony fehérjetartalmú étrend rontja a prosztata fejlődését a születendő férfi gyermeknél, így növeli a prosztata betegség előfordulását, amikor sokkal idősebbek.

Ez a prosztata működését is károsítja, ezáltal titokban marad, és kevesebb prosztatafolyadékot tárol. Mégis, ez az a folyadék, amely megvédi és táplálja a spermát a spermában, hígabbá téve azt. Az ilyen problémákkal küzdő gyermekek felnőttkorukban tehát termékenységi kihívásokkal járhatnak, ami megnehezíti számukra a gyermekvállalást.

Luis Justulin, az egyetem professzora és a tanulmány fő kutatója kijelentette, hogy az anya alultápláltsága által kiváltott alacsony születési súly az inzulinszint megváltozásához, a metabolikus szindróma és a szívbetegségek gyakoribb előfordulásához is vezet.

A metabolikus szindróma fő jellemzői közé tartozik az inzulinrezisztencia, a magas vérnyomás (magas vérnyomás), a kóros koleszterinszint és a véralvadás fokozott kockázata, amely stroke-hoz és szívinfarktushoz vezethet.

A vizsgálatba bevont vemhes patkányokat három csoportra osztották. A kontroll csoport a szokásos étrendet elegendő fehérjével (kb. 17%) etette terhesség és szoptatás ideje alatt (21 nap).

Az elválasztás után utódaikat a szokásos étrenddel is ellátták. Ezekben az utódokban 540 nappal a születés után, amikor a patkányokat öregnek tekintették, nem találtak prosztatarákot.

A második csoportban a nőstény patkányokat csak vemhesség alatt táplálták alacsony fehérjetartalmú étrenddel (hat százalék). Ez csökkentette a fehérjebevitelt.

A kutatások azt mutatják, hogy 12 százalék a minimális fehérjetartalom, amely szükséges ahhoz, hogy a patkányok gond nélkül viselhessék a vemhességet.

A születés után 540 nappal végzett felmérés szerint hím utódaik 33% -ánál prosztatarák alakult ki. Ez összefüggött az anyjuk alacsony terhesség alatti fehérjefogyasztásával.

A patkányok harmadik csoportját alacsony fehérjetartalmú étrenddel etették a terhesség és a szoptatás ideje alatt. Az eredmények azt mutatták, hogy utódaik 50% -ánál prosztatarák alakult ki.

A megnövekedett esetek száma az alacsony fehérjebevitelhez kapcsolódott az anyaméhben, valamint a laktáció alatt.

Annak ellenére, hogy ebben a vizsgálatban patkányokat vontak be, korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy a következmények az embereknél azonosak.

A terhes nők nem megfelelő fehérjebevitelét összefüggésbe hozták azzal, hogy gyermekeik felnőttként különböző krónikus egészségügyi problémákkal küzdenek.

A British Journal of Nutrition által közzétett kutatás rávilágított arra a mechanizmusra, amelyen keresztül az alacsony fehérjetartalom terhes nőkre gyakorolt káros hatásai átkerülnek születendő gyermekeikre.

Az Illinois-i Egyetem kutatói által végzett tanulmány megállapította, hogy a terhesség alatt az elégtelen fehérje az autogafia néven ismert folyamat révén sejtpusztulást vagy károsodást vált ki a várandós nők testében. Ez az érintett anyák vázizmainak elpazarlásához is vezet.

Ezek az anya testében bekövetkező genetikai változások átkerülhetnek a köldökzsinóron és memorizálhatók a születendő gyermek vázizmaiban.

Ezáltal természetes módon hajlamosak arra, hogy elpusztuljanak az izmok és a sejtek károsodjanak.

Az izmok megfelelő fejlődése és működése nélkül a gyermekek számtalan állapotra hajlamosak, beleértve a gyenge csontfejlődést, az izomdeformitást, az ízületi problémákat és a születési rendellenességek nagy kockázatát.

Még rosszabb, hogy a sejtkárosodás felnőttkori krónikus egészségügyi problémák, például szív- és érrendszeri betegségek, elhízás és 2. típusú cukorbetegség kialakulását idézheti elő.

A terhesség alatti alacsony fehérjebevitel szintén alacsony születési súlyú gyermekek születését eredményezi, ami számos születési problémával jár.

A normál testsúlyú csecsemőkhöz képest ezeknek a gyermekeknek fokozott a fertőzések kockázata közvetlenül a születés után, vagy hosszú távú következményei vannak, például késleltetett motoros és társadalmi fejlődés vagy tanulási zavar.

A fő fehérjeforrások, amelyeket a nők terhesség alatt fogyaszthatnak, a tojás, marhahús, organikus csirke, hal, hüvelyesek és diófélék.