Az albumin vizsgálat szerepe a kalciumszintben és a foszfátkötők felírásában krónikus hemodialízisben szenvedő betegeknél

Dr. Erik L. Penne

vizsgálat

Belgyógyászati ​​Klinika

Északnyugati klinikák, Wilhelminalaan 12

NL – 1815 JD Alkmaar (Hollandia)

Kapcsolódó cikkek a következőhöz: "

  • Facebook
  • Twitter
  • LinkedIn
  • Email

Absztrakt

Háttér/célok: Hemodialízisben (HD) szenvedő betegeknél a brómkrezolzöld (BCG) teszt túlbecsüli, míg a brómkrezollila (BCP) vizsgálat alulbecsüli az albuminkoncentrációt. Mivel a korrigált kalciumkoncentráció az albumintól függ, az albumin vizsgálatnak hatása lehet a csontásványi rendellenességek kezelésére. Mód: A CONTRAST-ból, a prevalens HD betegek csoportjából származó betegek egy részét elemeztük. Összehasonlítottuk a csontásványi paramétereket és a gyógyszerek felírását azon betegek között, akiknél az albumint BCP-vel értékelték a BCG-vel összehasonlítva. Eredmények: Az albumint a BCP-vel értékelték 331 betegnél (a 25 központból 9), a BCG pedig 175 betegnél (a 25 központból 16). Az albumin volt a legalacsonyabb a BCP csoportban (34,5 ± 4,2 vs. 40,3 ± 3,1 g/l; o

Bevezetés

Az ásványi anyagcsere rendellenességei, például a hiperfoszfatémia és a hiperkalcémia, fokozott kardiovaszkuláris morbiditással és mortalitással járnak krónikus vesebetegségben (CKD) szenvedő betegeknél [1-3]. Ennélfogva a CKD-ásványi anyag és csontbetegség (MBD) kezelésére vonatkozó jelenlegi vesebetegség-javító globális eredmények (KDIGO) klinikai gyakorlati útmutató azt javasolja, hogy az emelkedett foszfátszintet csökkentse a normális tartomány felé, és kerülje a hiperkalcémiát [4].

Foszfátcsökkentő kezelés javallt azoknál a betegeknél, akiknek tartósan magas a foszfátszintje. A kalcium-alapú foszfátkötők azonban hozzájárulhatnak a pozitív kalciumegyensúlyhoz a CKD-s betegeknél [5], és felgyorsíthatják az érrendszer meszesedését [6-8]. Ezért a KDIGO munkacsoport javasolja a kalcium-alapú foszfátkötők dózisának korlátozását [4].

Jelen tanulmányban feltáró elemzést végeztek (1) a BCG vagy a BCP assay által meghatározott albuminszint-különbségek (2) korrigált kalciumszintek lehetséges különbségének megvizsgálására a BCP és a BCG csoport között és (3) lehetséges különbségek a (nem) kalcium-alapú foszfátkötők előírásában e csoportok között.

Anyagok és metódusok

Ehhez a tanulmányhoz a CONvective TRAnsport STudy (CONTRAST, ClinicalTrial.gov azonosító NCT00205556) betegek alapadatait elemezték [14, 15]. A gyakori intermittáló HD betegeket a kanadai dialízis központokból toborozták (n = 2), Norvégia (n = 1) és Hollandia (n = 26). Valamennyi beteg legalább 18 éves volt, és legalább 2 hónapig hetente 2-szer vagy 3-szor alacsony fluxusú HD-vel kezelték. Kizárási kritériumként 3 hónapnál rövidebb várható élettartamot határoztak meg nem vesebetegség, a kardiovaszkuláris kimenetelt értékelő másik klinikai beavatkozási vizsgálatban való részvétel vagy a dialízis vény súlyos hiányossága miatt. A vizsgálat megkezdésekor a rutinos betegellátást a helyi irányelvek szerint végezték, az Országos Vese Alapítvány vesebetegség kimenetelének minőségi kezdeményezés (KDOQI) klinikai gyakorlati útmutatója alapján a csontmetabolizmusra és betegségre vonatkozóan a CKD 2003-ban [16]. A dialízis folyadék összetétele, beleértve a kalciumkoncentrációt, és a gyógyszeres kezelés a helyi nephrológus klinikai megítélésén alapult. A CONTRAST a Helsinki Nyilatkozatnak megfelelően zajlott, amelyet egy központi és valamennyi helyi etikai felülvizsgálati bizottság jóváhagyott.

Jogosult betegek

Amint az 1. ábrán látható, 25 központból összesen 521 beteg vett részt a jelen keresztmetszeti elemzésben. Csak olyan központokból származó betegeket vontak be, amelyekbe kalcium-alapú és kalcium-mentes foszfátkötőket is rendszeresen írtak fel, ezáltal 102 egyént kizártak 2 központból. Továbbá kizárták azokat a betegeket 1 központból, ahol sem a BCP, sem a BCG módszert nem alkalmazták az albumin mérésére (n = 10). A betegeket 2008-ig vonták be ebbe a tanulmányba, mert 2009-ben megjelent a KDIGO klinikai gyakorlati útmutatója a CKD-MBD diagnosztizálására, értékelésére, megelőzésére és kezelésére [3], ami befolyásolhatja a kezelési politikát (72 beteg kivételével). Végül kizárták azokat a betegeket, akiknek a kiindulási értéknél hiányzott a kalcium, az albumin vagy a foszfát értéke (n = 9).

1. ábra.

A beteg befogadásának folyamatábra.

Adatgyűjtés

A CONTRAST vizsgálat alapadatait használták fel, beleértve a demográfiai, klinikai és kezeléssel kapcsolatos paramétereket. Vérmintákat vettek a dialízis előtt. A laboratóriumi mintákat a helyi kórházi laboratóriumban elemeztük. A kalciumkoncentrációkat az albuminnal korrigáltuk Payne és mtsai. [17]: korrigált kalcium (mmol/L) = ([javítatlan kalcium [mmol/L]) + 0,0246 × (40 - [albumin (g/L)]). Orrell és mtsai képlete alapján elemeztük adatainkat is. [18]: korrigált kalcium (mmol/L) = (nem javított kalcium [mmol/L]) + 0,0176 × (34 - [albumin (g/L)]. Ezenkívül adatokat gyűjtöttek a foszfátkötők, a D-vitamin felírásáról. Megjegyzendő, hogy a kalcimimetikumokat (azaz a cinacalcet-et) a vizsgálat idején nem írták fel. A tápláltsági állapotot a 7 pontos skálájú szubjektív globális értékelés (SGA) segítségével értékelték [19].

Statisztikai analízis

Az alapadatok adott esetben átlagként (SD), mediánként (interkvartilis tartomány) vagy számként (százalékban) jelennek meg. Azon betegek közötti különbségeket, akiknél az albumint BCP assay-vel (BCP csoport) mérték, és akiknél az albumint BCG assay (BCG csoport) segítségével értékelték, egy t teszt normál eloszlású folytonos változókra, Mann-Whitney U teszt nem normálisan elosztott folyamatos változókra vagy χ 2 teszt kategorikus változókra. Annak felmérésére, hogy a korrigált kalciumban az albumin vizsgálati csoportok közötti potenciális különbséget közvetítették-e a centrum különbségek, lineáris regressziót hajtottunk végre a korrigált kalciummal, mint függő változóval, valamint az albumin vizsgálattal és a centrummal (kategorikus), mint független változókkal. Az összes modellfeltevést ellenőrizték, és nem sértették meg. Kétoldalas o 2,55 mmol/l értéket azonosítottunk. Ebben az alcsoportban elemeztük a (nem) kalcium-alapú foszfátkötők előírásaival kapcsolatos lehetséges különbségeket is.

Eredmények

A beteg jellemzői

A betegek jellemzői az albumin vizsgálattal (BCP n = 331 [9 központ] és BCG n = 190 [15 központ]) az 1. táblázat mutatja. Összességében az átlagos életkor 63,5 ± 14,1 év volt, és 62% férfi volt. Az albumin szint szignifikánsan alacsonyabb volt a BCP csoportban (34,5 ± 4,2 g/l), mint a BCG csoportban (40,3 ± 3,1 g/l). A BCG csoportban több betegnél volt reziduális veseműködés (58%), összehasonlítva a BCP csoporttal (49%). Ezenkívül a BCG-csoportban több beteg normális SGA-val rendelkezett (88%), összehasonlítva a BCP-csoportban (81%).

Asztal 1.

Csontásványi paraméterek

Az albumin vizsgálati csoportokat összehasonlítva az átlagos mért kalcium mindkét csoportban hasonló volt (2,32 ± 0,18 és 2,34 ± 0,17 mmol/l a BCP és a BCG esetében [o = 0,26]). A BCP csoportban 9,1% hiperkalcémiás volt (mért kalcium> 2,55 mmol/L), ami hasonló volt a BCG csoportéhoz (9,5%). Az albuminnal korrigált kalcium magasabb volt a BCP csoportban (2,45 ± 0,18 mmol/l), mint a BCG csoportban (2,33 ± 0,18 mmol/l). A centrum különbségek és a táplálkozási állapot (SGA) korrekciója nem változtatta meg a korrigált kalciumszint közötti különbséget a 2 albumin vizsgálati csoport között (korrigált nem standardizált β = 0,16, 95% CI 0,08–0,24). A BCP csoportban a betegek 27,5% -a volt hiperkalcémiás (korrigált kalcium> 2,55 mmol/l), szemben a BCG csoportban lévő betegek 12,1% -ával. Albumin-korrigált kalcium Orrell és mtsai segítségével. [19] képlete hasonló eredményeket hozott. Ezzel a képlettel a hiperkalcémia prevalenciája mindkét csoportban alacsonyabb volt (8,5, illetve 4,2% a BCP és a BCG esetében).

Megállapították, hogy a BCP-csoportban a foszfátszint magasabb volt, mint a BCG-csoportban (1,70 ± 0,53 vs. 1,58 ± 0,44 mmol/L). A BCP csoportban a betegek kisebb százaléka érte el a foszfát (foszfát - KDOQI) kezelési célokat