Az alkalikus étrend elősegíti a sovány szövetek tömegét az idősebb felnőtteknél 1, 2, 3, 4

Absztrakt

Háttér

Az izomtömeg fenntartása öregedés közben fontos az esések és törések megelőzése érdekében. A metabolikus acidózis elősegíti az izomsorvadást, és a nettó savtermelő fehérje- és gabonamagvakban gazdag étrendek nettó savterhelése a nettó lúgot termelő gyümölcs- és zöldségfélék tartalmához viszonyítva hozzájárulhat a sovány szövetek tömegének csökkenéséhez az idősebb felnőtteknél.

Célkitűzés

Célul tűztük ki, hogy van-e összefüggés a 24 órás vizelet káliummal és a diéta gyümölcs- és zöldségtartalmának indexével a sovány testtömeg százalékában (% LBM), vagy az idősebb személyek változásában% LBM.

Tervezés

Az alanyok 384, legalább 65 éves korú férfi és nő voltak, akik részt vettek egy 3 éves kísérletben, amelyben összehasonlították a kalciumot és a D-vitamint a placebóval. A káliumot a kiinduláskor 24 órás vizeletgyűjteményekben mértük. A teljes test zsírmentes, a csont nélküli szövet súlya × súly × 100 tömeg% -át meghatározó LBM-et kettős energiájú röntgenabszorpciós módszerrel mértük a kiindulási értéknél és a 3 évnél. A fizikai aktivitást, a testmagasságot és a súlyt kiértékeltük a kiindulási értéknél és a 3 évesnél.

Eredmények

A kiinduláskor az átlagos vizelettel történő kiválasztás 67,0 ± 21,1 mmol/nap volt. A vizelet káliumja (mmol/d) szignifikánsan pozitívan társult a kiindulási LBM% -ával (β = 0,033, P = 0,006; a nem, a súly és a nitrogén kiválasztása alapján korrigálva), de nem a 3-y változással a LBM-ben. A 3 éves vizsgálat során az LBM% 2,6 ± 3,6% -kal nőtt.

Következtetés

A káliumban gazdag ételek, például gyümölcs és zöldség nagyobb mennyiségű bevitele elősegítheti az izomtömeg megőrzését az idősebb férfiaknál és nőknél.

BEVEZETÉS

Az izomtömeg 50 éves kor után fokozatosan csökken, és az izomveszteség izomgyengeséghez vezet; nagyobb esések, törések és fogyatékosság kockázata; és a függetlenség elvesztése (1–4). Az életkorral összefüggő izomvesztés oka többtényezős, de megalapozott bizonyíték van arra, hogy az étrendek összetétele a sav-bázis egyensúly szempontjából fontos tényező. A fehérje és a gabonamagvak savas maradékokká, főleg kénsavvá, a gyümölcsök és zöldségek pedig lúgos maradékokká, főleg kálium-hidrogén-karbonáttá. Az amerikai étrend általában savas, 75–100 mEq sav/d mennyiséget termel (5). Az öregedéskor bekövetkező vesefunkció-csökkenéssel (6) az idősebbek nem képesek kiválasztani a felesleges hidrogénionokat, és enyhe, de lassan növekvő metabolikus acidózis alakul ki náluk (7).

A metabolikus acidózis krónikus veseelégtelenségben (8) és elhízott egyénekben, akik testsúlycsökkentő étrendet követve savasak voltak, izomveszteséghez kapcsolódtak (9, 10); Az acidózis korrekciója kimutatta, hogy visszafordítja az izomfogyasztást ebben a 2 állapotban (11, 12). Egy rövid távú metabolikus vizsgálatban 14 egészséges posztmenopauzás nőnél, izokaloros, savas, magas fehérjetartalmú anyagcsere-étrendet követve, egy semlegesítő dózisú kálium-hidrogén-karbonát bevitele jelentősen csökkentette a nitrogén kiválasztását 18 napos időszak alatt (13). Az izomsorvadás adaptív válasznak tűnik az acidózisra (14–17). Az izom lebontásával az aminosavak felszabadulnak a véráramba. Ezek az aminosavak biztosítják a glutamin májszintézisének szubsztrátumát. A glutamint a vese használja az ammónia szintetizálására (18). Az ammónia molekulák spontán elfogadják a protonokat, és ammóniumionként választódnak ki; az ammónium kiválasztása eltávolítja a protonokat és enyhíti az acidózist. Jelen tanulmány célja a 24 órás vizelet kálium és a testtömeg százalékos arányának (% LBM) és a% LBM 3 éves változásának vizsgálata volt 384 egészséges férfiban és ≥ 65 éves korban, akik a szokásos módon fogyasztották diéták.

TÁRGYAK ÉS MÓDSZEREK

Tantárgyak és tanulmányterv

A vizsgálat 384 alanya (172 M, 212 F) azon 389 alany közé tartozott, akik befejezték az Öregedési Helyek Országos Intézetét, amely tesztelte a csontritkulás megelőzését/intervenciós kezelését (STOP/IT) a Tufts Egyetemen. Abban a 3 éves vizsgálatban az alanyokat véletlenszerűen osztották be kalciummal (500 mg citrát-malát formájában) plusz D3-vitaminnal (700 NE) vagy dupla placebóval. A kizárási kritériumok az osteoporosis elleni gyógyszerek vagy a hormonpótlás voltak az elmúlt 2 évben, a glükokortikoidok használata az elmúlt 6 hónapban, a szérum kreatinin> 1,2 mg/dl (> 106,1 µmol/L), a májbetegség, a jelenlegi rák és a hyperparathyreoidizmus. A kizárási kritériumokat korábban közzétették (19).

A keresztmetszeti elemzések során 2 alanyot hagytak ki a vizelet káliumszintjének hiányában, 2 hiányzó fizikai aktivitás mérésében, egyet pedig egy kettős energiájú röntgenabszorpciós (DXA) vizsgálat hiányában. A longitudinális elemzések során további 3 alanyot hagytunk ki a 3-y DXA mérések hiánya miatt.

Írásbeli tájékozott beleegyezést kaptunk minden alanytól. A vizsgálati protokollt a Tufts Egyetem Vizsgálati Testülete hagyta jóvá.

Mérések

A vizsgálat során az alanyok 6 havonta érkeztek a központba utólagos látogatásokra. Az elemzés tárgya az alapszintű és a végső (3 éves) látogatásokról gyűjtött adatok. A fizikai aktivitást, beleértve a szabadidős tevékenységet, a háztartást és a foglalkozási tevékenységet, kiinduláskor és 3 évesen megbecsülték az idősek fizikai aktivitási skálájának felhasználásával (20). A súlyt digitális mérlegen mértük, miközben az alanyok könnyű ruhát viseltek, a magasságot pedig sztadiométerrel mértük. A fehérje és kálium bevitelét az előző 6 hónapban a 18 hónapos látogatás alkalmával becsülték meg Willett élelmiszer-gyakorisági kérdőívének felhasználásával (21).

Az LBM-et DXA alkalmazásával mértük Prodigy szkenneren (GE-Lunar, Madison, WI) és GE-LUNAR szoftverrel (5.0 verzió; GE-Lunar). Laboratóriumunkban a sovány szöveti tömegmérések CV-je 0,77% (22). A LBM% -át a sovány szövet tömegének számítottuk ÷ súly × 100.

Az éhomi szérum kreatinint kolorimetriával és a plazma 25-hidroxi-D-vitamint kompetitív fehérje-kötő módszerrel mértük, amint azt korábban leírtuk (19). Az összes vizeletmérést a 24 órás vizeletgyűjtés alikvotjain végeztük. A vizelet kálium- és kreatininszintjét egyenáramú plazmaemissziós spektroszkópiával mértük Spectraspan 6 (Beckman Instruments, Palo Alto, CA) alkalmazásával; az intraassay és az interassay CV-k 2,7%, illetve 6,8% voltak. A kreatinin-clearance-et kiszámítottuk és a testfelülethez igazítottuk. A vizelet nitrogént nitrogén-fehérje determinátor alkalmazásával mértük (FP-2000 modell: LECO, St. Joseph, MI). Ez a műszer Dumas égési módszert (23) alkalmaz, és a detektálást hővezető cella segítségével végzi. A nitrogént 15 ppm pontossággal méri.

Statisztikai analízis

Az elemzéseket SPSS szoftverrel (14.0 verzió; SPSS Inc, Chicago, IL) végeztük. Kétfarkú P értékek 0,26), az ezt követő elemzéseket az összevont mintában végeztük.

EREDMÉNYEK

A 384 alany klinikai és laboratóriumi jellemzőit az 1. táblázat mutatja. A csoport viszonylag magas társadalmi-gazdasági státusszal rendelkezett, amit iskolai végzettségük is jelez. A 3 éves vizsgálat során az alanyok 48,4% -át kalciummal és D-vitaminnal kezelték, a többi pedig placebót kapott. Az átlagos kreatinin-clearance 86,5 ± 20,9 ml/perc volt, de 28 alanynak 1 volt a clearance-e

CharacteristicsValue

Kor (y)	71,0 ± 4,6 2
Súly digitális mérleg szerint (kg)	74,2 ± 14,1
Magasság (cm)	165,9 ± 9,7
BMI (kg/cm 2)	26,8 ± 4,1
PASE pontszám	114,8 ± 55,2
Főiskolára járt (%)	74.2
Diuretikus felhasználó (%)	11.5
Férfi (%)	45
Szérum 25 (OH) D (nmol/L)	74,0 ± 34,3
24 órás vizelet
Kálium (mmol)	67,0 ± 21,1
Nitrogén (mmoL)	770 ± 251
Kreatinin (mmol/d)	10,2 ± 3,3
Kreatinin-clearance (ml/perc)	86,5 ± 20,9
A szövet teljes tömege DXA szerint (kg)	73,1 ± 14,2
Sovány testtömeg DXA-val (kg)	45,3 ± 10,0

A fehérjebevitelt a kiindulási értéknél nem értékelték, de a 18 hónapos látogatáskor az átlagos ± SD érték 80,0 ± 29,4 g/d volt (n = 339). A 18 hónapos látogatás alkalmával az átlagos káliumbevitel 3540 ± 1196 mg/nap volt (tartomány: 1062-10 698 mg/d). A gyümölcs (25,9%) és a zöldség (18,7%) volt a két fő forrás, amelyek az összes káliumbevitel 44,6% -át tették ki. További komponensek voltak a szemek és keményítők (16,5%), tejtermékek (14,4%), hús és tojás (12,0%), italok (7,4%) és édességek (5,0%). A vizelet kálium szignifikánsan korrelált az LBM-mel (r = 0,34, P 2. táblázat). A tömeg és a nitrogén kiválasztását egyértelműen módosítani kellett, mivel szoros összefüggés van a tömeg% LBM-rel vagy a kálium kiválasztásával (nitrogén), és legalább gyenge összefüggés van a másik változóval (azaz% LBM vagy nitrogén). A 3. táblázat (2. modell) mutatja azokat a regressziós elemzéseket, amelyekben csak ezt a két változót és nemet alkalmazzák, a „minimálisan kiigazított” modellt. A harmadik, „teljesen kiigazított” modellben olyan változókra is korrigáltunk, amelyek csak a káliumürüléssel (azaz a kreatinin-clearance és az aktivitási pontszám) vagy az LBM% -ával (azaz az életkorral és a 25-hidrovitamin D-rel) korreláltak (r = ≥0,08). ), még akkor is, ha ezek az összefüggések nem voltak szignifikánsak a 0,05 szinten. Végül hozzáadtuk a diuretikumok (igen vagy nem) alkalmazását ehhez a modellhez, mivel a diuretikum-használók szignifikánsan P = 0,045) alacsonyabb LBM-% -ot adtak, mint a nem használók (58,9 ± 7,2, illetve 61,6 ± 8,3). Ahogy az e tényezők kiválasztásának módjától elvárható volt, a nem, a testtömeg és a nitrogén-kiválasztás kiigazítása fontos hatással volt a káliumkiválasztás regressziós együtthatójára (változás az 1. modellről a 2. modellre), de további kiigazítások nem (változás a modelltől) 2. a 3. modellhez).

2. TÁBLÁZAT

A potenciális zavarók nem szerinti korrelációja a káliumkiválasztással és a sovány testtömeg (% LBM) 1

Kálium kiválasztás% LBMrPrP

Kor	−0.04	0,426	0,14	0,006
Súly	0,16	0,002	−0,71	1 25 (OH) D, 25-hidroxi-D-vitamin.

3. TÁBLÁZAT

A sovány testtömeg százalékos regressziói a vizelet kálium kiválasztásával 1