Az alultápláltság terhe

FŐBB PONTOK

Az alultápláltság minden formája elleni küzdelem elfogadhatatlanul lassú. Némi előrelépés történt a gyermekkori mutatványok csökkentésében - amely fokozatosan csökken -, de még mindig 150,8 millió gyermek akadozik. Ezen túlmenően 50,5 és 38,3 millió gyermek veszteséges és túlsúlyos, 2,01 milliárd felnőtt pedig túlsúlyos és elhízott.
A legfrissebb értékelés azt mutatja, hogy az országok alig 50% -a készül eleget tenni a kilenc globális táplálkozási cél legalább egyikének. Egyetlen ország sem célpontja azonban mind a kilenc követett célkitűzés teljesítése, és csak öt ország van jó úton négy teljesítéséhez. Egyetlen ország sincs arra, hogy teljesítse a felnőttkori elhízás célkitűzését. Ez az országok nagy részénél nem valósítja meg az adatokat.
Az országok az alultápláltság többféle formájával küzdenek. A 141 elemzett ország 88% -ában (124 ország) többféle alultápláltság tapasztalható, 29% -nak (41 ország) magas mindhárom formája.
A gyermekek az alultápláltságnak is többféle formáját tapasztalhatják: az öt éven aluli gyermekek (15,95 millió gyermek) 3,62% -a egyaránt elakadt és pazarolt, míg világszerte az ötéves korosztály 1,87% -a (8,23 millió gyermek) egyaránt szenved el és túlsúlyos.
A térinformatikai és lebontott adatok segítenek megérteni, hogy ki és ki alultáplált, és hogyan és hogyan célozhatja szubnacionális szinten a cselekvést.

Bevezetés

Ez a fejezet az alultápláltság állapotának frissítését mutatja be az egész világon - megvizsgálva, hogy kit, hol és milyen típusú alultápláltság érint. Az adatgyűjtés, az elemzés és az adatok felhasználása 2017-ben és 2018-ban történt előrelépés lehetővé teszi számunkra, hogy az alultápláltság jellegére még soha nem világítsunk rá. Az adatgyűjtés és -analízis új fejleményei és fejlesztései, valamint a szubnacionális lebontott adatok fejlesztései kezdik az összes érdekelt felet eligazítani abban, hogy hol kell cselekedni, és milyennek kell lennie annak. Ezek a bizonyítékok segítenek világos képet kialakítani arról, hogy ki és miért táplálkozási szempontból sérülékeny.

Ez a fejezet áttekintést nyújt, míg részletesebb (frissített) regionális és országos szintű adatok, valamint a globális alultápláltságra vonatkozó adatok, vidéki és városi helyek, gazdagság és nem szerint lebontva, megtalálhatók a globális táplálkozási jelentés weboldalán. [1]

Az alultápláltság globális és regionális trendjeinek feltárása annak minden formájában

Globális trendek

A korábbi évekhez hasonlóan a 2018. évi globális táplálkozási jelentés ismét megállapítja, hogy az alultápláltság problémája továbbra is súlyos: a világ nincs jó úton a maga kitűzött céljainak elérésében. Az alultápláltság minden formájában elfogadhatatlanul magas a világ minden régiójában.

A dadogás csökkenésének ellenére 150,8 millió öt évnél fiatalabb gyermek (22,2%) akadozik, [2] 50,5 millió öt évnél fiatalabb gyermek veszik kárba [3], és 20 millió újszülött csecsemője a becslések szerint alacsony születési súlyú, [4] míg 38,3 millió öt évnél fiatalabb gyermek túlsúlyos. [5] A 2.1. Ábra azt mutatja, hogy míg 2000 óta csökken a mutatványokkal sújtott gyermekek száma, az öt évnél fiatalabb gyermekek túlsúlya az idők során nőtt.

Ezen a komor képen előrelépés történt az öt évnél fiatalabb gyermekek kábítószer-visszaszorításának csökkentésében - ez a táplálkozás iránti politikai elkötelezettség középpontjában áll néhány évig. Az árak lassan, de folyamatosan csökkentek, a globális prevalencia a 2000. évi 32,6% -ról 2017-re 22,2% -ra esett vissza. [6] Például 2000 óta Nepálban az akasztás 57,1% -ról 36,0% -ra, Lesothóban pedig 52,7% -ról 33,4% -ra csökkent. . Regionálisan Ázsia 38,1% -ról 23,2% -ra csökkent; Latin-Amerika és a Karib-térség 16,9% -ról 9,6% -ra; és Afrika 38,3% -ról 30,3% -ra. Annak ellenére, hogy Afrikában a csökkenő elterjedtség elterjedt, az elakadt gyermekek száma folyamatosan nőtt: a 2000. évi 50,6 millióról 2017-re 58,7 millióra. Regionálisan Dél-Ázsiában él a világ elakadt gyermekeinek 38,9% -a, akik a régiók legnagyobb terheivel rendelkeznek.

2.1. ÁBRA A kaszkadástól és túlsúlytól szenvedő gyermekek száma, 2000–2017

Az elakadt gyermekek száma 2000 óta közel 50 millióval csökkent. A túlsúlyos gyermekek száma több mint 8 millióval nőtt ugyanebben az időszakban.

Forrás: UNICEF/Egészségügyi Világszervezet (WHO)/Világbankcsoport: Közös becslések a gyermekek alultápláltságáról.

A pazarlás és az elakadás a megnövekedett halálozással jár, különösen, ha mindkettő ugyanazon gyermeknél van. [7] Ehhez hozzátéve, egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az elpazarolt gyermekek nagyobb valószínűséggel elakadnak, az elcsépelt gyermekek pedig inkább. [8] A közepesen vagy súlyosan pazarolt gyermekeknél nagyobb a halálozási kockázat. [9] [10] A pazarlás még mindig 50,5 millió öt év alatti gyermeket érint [11], akiknek a világ elpazarolt gyermekeinek több mint a fele, 26,9 millió él Dél-Ázsiában.

A 38,3 millió túlsúlyos gyermek közül 5,4 millió és 4,8 millió Dél- és Kelet-Ázsiában él - az összes gyermek 26,6% -a.

A vérszegénység [12] - a serdülőkorú lányok és nők problémája - megoldhatatlannak tűnik. [13] A vérszegénység prevalenciája a 15–49 éves lányok és nők körében továbbra is magas, 32,8% -os, a 2000. évi 31,6% -hoz képest. Jelentős különbségek vannak terhes és nem terhes nők között. Terhes nőknél a globális prevalencia csak kismértékben, a 2000. évi 41,6% -ról 2016-ra 40,1% -ra csökkent. A nem terhes nők körében ugyanezen idő alatt kissé, 31,1% -ról 32,5% -ra nőtt. [14]

A túlsúlyos felnőttek (≥18 év közötti) prevalenciájára vonatkozó adatok a 2010. évi 35,7% -ról 2016-ban 38,9% -ra növekedést mutatnak. [15] Az elhízás prevalenciája a felnőtteknél is növekszik: a 2010-es 11,2% -ról a 2016-os 13,1% -ra (2.3. Ábra). Ténylegesen 2,01 milliárd felnőttnek van túlsúlya (világszerte a felnőttek csaknem egyharmada), közülük 678 millió elhízott. [16]

Az elhízás a nem fertőző betegségek (NCD) módosítható kockázati tényezője. Az NCD-k terhe jelentős: riasztó 422 millió ember cukorbetegségben szenved [17], és 1,1 milliárd ember szenved magas vérnyomásban. [18] Az NCD-k a világ 2016-os 57 millió halálának 41 milliójáért (71%) felelősek, amelynek étrendje a négy vezető kockázati tényező egyike volt. A teher az alacsony és közepes jövedelmű országokban a legnagyobb, az NCD-k halálozásának 78% -át és az NCD-k által elért korai halálozás 85% -át jelenti. [19]

2.2. ÁBRA Globális táplálkozás: célok, terhelés és prevalencia

Megjegyzés: Az alapállapotot a 2017. évi globális táplálkozási jelentésben [20] 162 millió gyermekről 165 millióra frissítették az idén.

Táplálkozással kapcsolatos NCD célpontok

Forrás: UNICEF globális adatbázisok Csecsemők és kisgyermekek etetése, UNICEF/WHO/Világbank csoport: Közös alultápláltsági becslések, NCD kockázati tényezők közreműködése, WHO Globális Egészségügyi Megfigyelő Intézet és Globális Betegségterhelés, Egészségügyi Metrikai és Értékelő Intézet [21]

2.3. ÁBRA Az elhízás globális prevalenciája (BMI ≥30) a 18 éves és idősebb felnőttek körében, 2000–2016

Az elhízás gyakorisága mind a férfiak, mind a nők esetében közel 5 százalékponttal nőtt 2000 és 2016 között.

Forrás: NCD Risk Factor Collaboration.

Az elhízás, a vérszegénység és az alacsony súly mindegyikének jelentős következményei vannak a nők egészségére, valamint gyermekeik táplálkozási és egészségi állapotára, valamint képességeire. [22] A 2.4. Ábra a vérszegénység és a túlsúly (beleértve az elhízást) növekedését mutatja a nők körében. Míg az alsúly enyhén csökken, ez nem jelentős (a nők 9,7% -áig), és a serdülő lányoknál az alsúly a 2000. évi 5,5% -ról 2016-ban 5,7% -ra nőtt. [23] Globálisan a nőknél nagyobb a túlsúly és az elhízás gyakorisága. 2000 óta minden évben a férfiakkal összehasonlítva.

Ahol az alultápláltság minden formájában létezik

A megbontott számokat jobban szemügyre véve az elakadások leginkább az alacsony és közepes jövedelmű országokban fordulnak elő: 37,8 millió érintett gyermek az alacsony jövedelmű országokban van, ahol a napi átlagjövedelem kevesebb, mint 2,80 USD/fő/nap. [24] További 101,1 millió gyermek az alacsonyabb közepes jövedelmű országokban van, ahol a jövedelem személyenként és naponta kevesebb, mint 11 USD. Mind az érintettek száma (37,0 millió), mind a pazarlás legnagyobb aránya (11,5%) az alacsonyabb és közepes jövedelmű országokban fordul elő, és a legalacsonyabb (0,5 millió, illetve 0,7%) a magas jövedelmű országokban.

2.4. ÁBRA A vérszegénység, a túlsúly (beleértve az elhízást) és az alsúly globális prevalenciája nőkben, 2000–2016

A túlsúly és az elhízás prevalenciája felnőtt nőknél (18 év felett) 2000 és 2016 között 31,7% -ról 39,2% -ra nőtt. A reproduktív korú (15–49) nők körében az anaemia előfordulása csak nagyon kis mértékben, 31,6% -ról 2000 és 2016 között 32,8%. A 20–49 éves nők körében a hiánysúly prevalenciája 11,6% -ról 9,7% -ra csökkent 2000 és 2016 között.

Forrás: NCD Risk Factor Collaboration, WHO Global Health Observatory. Megjegyzések: Az alsúly felnőtteknél a BMI = 25kg/m²; a terhes nők vérszegénysége hemoglobinszint

Az országok között különbség van a legelterjedtebbek és azok között, amelyekben a legnagyobb az elakadások által érintett emberek száma. Három országban, Burundiban, Eritreában és Kelet-Timorban az öt év alatti gyermekek több mint fele elakadt. További három országban az összes elakadt gyermekek csaknem fele (47,2%) él: India, Nigéria és Pakisztán. A három ország, ahol a legtöbb gyerek elakadt, India (46,6 millió), Nigéria (13,9 millió) és Pakisztán (10,7 millió). Az a három ország, ahol a legtöbb gyermek veszik kárba, szinte ugyanaz - India (25,5 millió) és Nigéria (3,4 millió), de Indonézia is (3,3 millió).

Az elakadások városi elterjedtsége átlagosan 19,2%, míg a vidéki területeken 26,8%. [25] A pazarlás továbbra is a vidéki gyermekek nagyobb hányadát érinti, mint a városi, bár a kontraszt sokkal kevésbé hangsúlyos (városi 5,8%, vidéki 6,4%). [26] Több fiú, mint lány akadozik és pazarolódik el. A fiúknál a kaszkadás átlagosan 25,6%, a lányoknál 22,6%, [27] míg a fiúknál a pazarlás átlagosan 6,8%, a lányoknál pedig 5,7%. [28]

A túlsúly súlyossága a gyermekek körében a legnagyobb a közepes jövedelmű országokban és a legalacsonyabb az alacsony jövedelmű országokban. A városi területeken a gyermekek túlsúlya átlagosan 7,1%, míg a vidéki területeken 6,2%. A túlsúly átlagosan kissé gyakoribb a fiúknál (6,9%), mint a lányoknál (6,1%). [29]

Négy országban az összes gyermek több mint ötöde túlsúlyos: Ukrajnában, Albániában, Líbiában és Montenegróban. Nagyon különböző országokban több mint egymillió gyermek van túlsúlyban: Kína, Indonézia, India, Egyiptom, az Egyesült Államok, Brazília és Pakisztán.

Az elhízáshoz hasonlóan a felnőtteknél is nagyobb a túlsúly a nőknél, mint a férfiaknál (39,2%, illetve 38,5% 2016-ban). Ezzel szemben a cukorbetegség gyakoribb a férfiaknál, mint a nőknél (9,0%, illetve 7,9% 2014-ben). Hasonlóképpen, több férfi emelte a vérnyomást, mint a nők (24,1% és 20,1% 2015-ben).

Kína példája annak az országnak, ahol a lakosság különböző mértékű alultápláltsága különböző mértékben sérülékeny. A Spotlight 2.1 bemutatja Kína útját az alultápláltság kezelésére annak minden formájában és a multiszektorális megközelítésre tett erőfeszítéseit.

Új táplálkozási politika Kínában

Kevin Chen és Zimeiyi Wang

Kína mezőgazdasági és gazdasági sikere lehetővé tette, hogy elegendő tápláló ételt biztosítson nagy lakosságának, valamint jelentősen csökkentse a kaszkadások és pazarlások arányát. Kínában azonban továbbra is magas az alultápláltság szintje, a szegény régiók és a kiszolgáltatott csoportok, például a gyermekek, a nők, az idősebbek és a migránsok aránytalanul érintettek. Az alapvető mikrotápanyagok hiánya kínai embereket is érint, és bár továbbra is problémát jelent az alultápláltság, a túlzott telített zsírok, kalóriák és/vagy cukor okozta túlsúly és elhízás riasztó mértékben növekszik. Az urbanizáció, az elöregedő népesség és az iparosodás közepette az étrenddel összefüggő NCD-k, például a cukorbetegség, egyre növekszik.

Ebben az összefüggésben Kína kormánya két tervet dolgozott ki, amelyek potenciálisan megváltoztathatják az alultápláltságot Kínában. Az Egészséges Kína 2030 (2016) az első nemzeti közép- és hosszú távú stratégiai terv az egészségügyi ágazatban - több mint 20 kormányzati minisztérium vett részt annak kidolgozásában, kifejezetten az „egészség az összes politikában” megközelítést alkalmazva. Kína elnökének közvetlen bevonásával a terv hangsúlyozza a kínai polgárok egészségi állapotának javítására irányuló jelentős politikai akaratot. A terv öt alapstratégiájának egyike a megelőzés az egészségesebb életmód révén, az előrehaladás egyik mutatójaként az NCD-k korai halálozását alkalmazzák.

Egy évvel később a kormány kiadott egy új nemzeti táplálkozási tervet (2017–2030), amely számos alultápláltsági célt tartalmaz, beleértve a kábítószer-elhízást, az elhízást, a vérszegénységet, a szoptatást és a folsavhiányt a kiszolgáltatott emberek körében. Hangsúlyt fektettek az országos fellépésekre és programokra, amelyek aránytalan terhet jelentenek a kiszolgáltatott helyzetű népesség számára. A terv megerősíti a meglévő táplálkozási programokat, amelyek a csecsemők, a gyermekek, az általános és középiskolás diákok, valamint a terhes nők számára kedveznek. Új beavatkozásokat javasol az idősebb, beteg vagy szegény területeken élő emberek számára is. Tekintettel arra, hogy a vidéki lakosságra, főleg a csecsemőkre és a gyermekekre összpontosítottak, a történelem során nincs egyensúly, a másik cél a városi és vidéki diákok közötti magasságkülönbség csökkentése.

A terv magában foglalja a táplálkozás monitorozását, az új étrendi referencia bevitelt, szűrőprogramokat, az egészséges életmód népszerűsítését célzó kampányt, a csomagolt élelmiszerek cukrok, zsírok és só ajánlott határértékeit, a tápértékjelölést kávézókban és éttermekben, a dúsított élelmiszerekre vonatkozó normákat és az egészséges táplálkozásra vonatkozó oktatást . Kiegyensúlyozott étrendet ajánl a gabonafélék, a hús, a zöldségek, a gyümölcs, a tej és a szója ötvözésével - ez nagyon különbözik a jelenlegi keményítőalapú étrendektől, nagyon magas húsfogyasztással. Olyan meglévő programokra épít, mint például a Ying Yong Bao, egy nemzeti program, amely multivitamin csomagot juttat el a szegény régiókban élő nőknek és kisgyermekeknek, és amely évente mintegy 15 milliárd kínai jüanba (kb. 2,5 milliárd USD) kerül a kormánynak.

A multiszektorális megközelítésnek megfelelően változások történtek a kínálati oldal politikájában is. Kína az élelmiszer-termelés mennyiségéről a minőségre helyezi a hangsúlyt, és figyelmet fordít a mezőgazdaság és a táplálkozás összekapcsolásának fontosságára a táplálóbb és változatosabb növények előállítása érdekében. A 2014–2020 közötti élelmiszer- és táplálékfejlesztési vázlat egyformán hangsúlyozza az élelmiszer mennyiségét és minőségét, valamint az innovációt, valamint a termelés és a fogyasztás összehangolását. Eközben az agrárpolitika - bár lassan - fejlődik, hogy elősegítse a mezőgazdasági termékek minőségének és táplálkozásának értékelését, valamint az élelmiszer-feldolgozás, a tápanyagok tárolása és szállítása hatásának kutatását.

A táplálkozás növekvő hangsúlya Kína politikai beszédében megmutatja, mit érhet el az intézményi koordináció - ugyanakkor figyelmeztető mesét is kínál a korlátozásokról. Tekintettel arra, hogy tanácsadó testület, a döntéshozatal továbbra is a Mezőgazdasági Minisztériumban és a Nemzeti Egészségügyi Bizottságban marad, az Állami Élelmiszer- és Táplálkozási Tanácsadó Bizottságnak nincs hatásköre az ágazatok közötti politikák és fellépések megkönnyítésére és nyomon követésére. A koordinációs kudarcok továbbra is előfordulnak, és a különböző felek felelőssége nem egyértelmű. A mezőgazdaság és a táplálkozási hatóságok, valamint a központi és a tartományi szintű intézmények közötti gyenge vertikális koherencia egy másik kihívás, miközben a legtöbb tartományban nincsenek táplálkozási kutatásra vagy politikai döntéshozatalra szakosodott intézmények. A táplálkozás javítása nem befolyásolja a helyi vezetők politikai karrierjét, ami a magas szintű politikák és gyakorlatok közötti kapcsolat megszakadását eredményezi a helyszínen. Kína fordulóponton van, hogy tovább javítsa táplálkozási irányításának tekintélyét, elszámoltathatóságát és reagálóképességét.