Az alvás tudománya: annak megértése, hogy mi történik alvás közben

Az alvás az emberi élettartam negyedét-egyharmadát teszi ki. De mi történik pontosan akkor, amikor alszol?

Az 1950-es évek előtt a legtöbb ember úgy gondolta, hogy az alvás passzív tevékenység, amelynek során a test és az agy szunnyad. "De kiderült, hogy az alvás olyan időszak, amikor az agy számos, az élethez szükséges tevékenységet folytat - amelyek szorosan kapcsolódnak az életminőséghez" - mondja Johns Hopkins alvásszakértő és neurológus, Mark Wu, Ph.D. . A Wu-hoz hasonló kutatók ébren töltött óráik nagy részét azzal töltik, hogy többet megtudjanak ezekről a folyamatokról és arról, hogyan befolyásolják a mentális és fizikai egészséget. Itt bepillanthatunk az alváskutatók erőteljes (gyakran meglepő) eredményeibe - és amit még mindig megpróbálnak felfedezni az alvás tudományáról.

Minden alvás nem ugyanaz

Alvási ideje alatt az agy többször át fog járni két különböző típusú alvást: REM (gyors szemmozgás) és nem REM alvás.

A ciklus első része az nem REM alvás, amely négy szakaszból áll. Az első szakasz az ébrenlét és az elalvás között következik. A második a könnyű alvás, amikor a pulzus és a légzés szabályozza a testhőmérsékletet. A harmadik és negyedik szakasz a mély alvás. Bár korábban a REM alvást tartották a tanulás és a memória legfontosabb alvási fázisának, újabb adatok arra utalnak, hogy a nem REM alvás fontosabb ezekhez a feladatokhoz, valamint az alvás pihentetőbb és helyreállítóbb fázisa.

Ahogy bejársz REM alvás, a szemek gyorsan mozognak a zárt fedelek mögött, és az agyhullámok hasonlóak az ébrenlét idejéhez. A légzésszám növekszik, és a test átmenetileg megbénul, ahogy álmodunk.

Ezután a ciklus megismétlődik, de minden egyes ciklussal kevesebb időt tölt el az alvás mélyebb három és negyedik szakaszában, és több időt tölt a REM alvásban. Egy tipikus éjszakán négyszer-ötször fog átmenni.

A génjei befolyásolják az alvási órát

Johns Hopkins alvási szakértő és neurológus, Mark Wu, Ph.D., és kutatótársak nemrégiben azonosítottak egy gént, amely részt vesz az alvás időzítésének cirkadián szabályozásában. Amikor a kutatók eltávolították ezt a „ébrenlét” nevű gént a gyümölcslegyektől, a legyek problémákat tapasztaltak elaludni és aludni. Hasonló alvásgén létezik mind az emberekben, mind az egerekben. A tudósok folytatják ennek a génnek a tanulmányozását abban a reményben, hogy jobban megértsék, hogyan befolyásolják sejtjeinkben a folyamatok az alvás képességét.

A tested beépített alvásvezérlői

Wu szerint két fő folyamat szabályozza az alvást: cirkadián ritmusok és alvás hajtás.

A cirkadián ritmusokat az agyban elhelyezkedő biológiai óra vezérli. Ennek az órának az egyik legfontosabb funkciója a fényjelekre reagálás, a melatonin hormon termelésének felgyorsítása éjszaka, majd kikapcsolása, ha fényt érzékel. A teljes vakságban szenvedőknek gyakran van alvási problémájuk, mert nem képesek észlelni és reagálni ezekre a fényjelekre.

Az alvásvezérlés szintén kulcsfontosságú szerepet játszik: A tested aludni vágyik, hasonlóan ahhoz, mintha táplálékra vágyna. A nap folyamán erősödik az alvás iránti vágyad, és amikor elér egy bizonyos pontot, aludnod kell. Fő különbség az alvás és az éhség között: A tested nem kényszeríthet étkezésre, ha éhes vagy, de fáradt állapotban elaludhat, még akkor is, ha értekezleten vagy a volán mögött egy autó. Ha kimerült vagy, a tested akár egy-két másodperces mikrohullámú epizódokban is részt vehet, miközben a szeme nyitva van. A nap későbbi, 30 percnél hosszabb szunyókálása csökkentheti az éjszakai alvást, csökkentve a test alvási hajlandóságát.

Miért kell alvás

Ha valaha ködösnek érezte magát a rossz éjszakai alvás után, akkor nem lep meg, hogy az alvás jelentősen befolyásolja az agy működését. Először is, az egészséges alvásmennyiség létfontosságú az „agy plaszticitása”, vagy az agy alkalmazkodási képessége szempontjából a bemenethez. Ha túl keveset alszunk, képtelenné válunk feldolgozni a nap folyamán tanultakat, és a jövőben több gondunk van emlékezni rá. A kutatók úgy vélik továbbá, hogy az alvás elősegítheti a salakanyagok eltávolítását az agysejtekből - ami úgy tűnik, kevésbé hatékonyan fordul elő, amikor az agy ébren van.

Az alvás létfontosságú a test többi része számára is. Ha az emberek nem alszanak eleget, akkor nő az egészségügyi kockázatuk. A depresszió, a görcsrohamok, a magas vérnyomás és a migrén tünetei súlyosbodnak. Az immunitás sérül, növeli a megbetegedések és a fertőzések valószínűségét. Az alvás az anyagcserében is szerepet játszik: Az elmaradt alvás egy éjszakája is prediabetikus állapotot teremthet egy egyébként egészséges emberben. "Számos fontos összefüggés van az egészség és az alvás között" - mondja Wu.