Az egészséges, túlsúlyos és elhízott élelmiszerek fogyasztásának marginális hasznosságának csökkentése

Szerző (k): Aaron C Miller; Linnea A. Polgreen; Philip M Polgreen

egészséges

Tárgyaló: David Frisvold

A marginális haszon csökkenésének koncepciója betekintést nyújthat az Egyesült Államok növekvő elhízási járványába. Ezt a kapcsolatot az elfogyasztott mennyiség és az észlelt hasznosság között gyakran az élelmiszer-fogyasztás analógiájának felvezetésével vezetik be. Az élelmiszerekhez való marginális hasznosság azonban eltérhet a normál testsúlyú és a túlsúlyos/elhízott felnőttek között. Ebben a tanulmányban megvizsgáljuk az élelmiszer marginális hasznossági görbéjét mind normális, mind túlsúlyos/elhízott egyéneknél.

Ezenkívül az egyén észlelése az élelmiszerek egészségességéről szerepet játszhat marginális hasznossági görbéjének meghatározásában. Azt is megvizsgáljuk, hogy a táplálkozási információk elrejtése vagy felfedése megváltoztathatja-e a normál testsúlyú és a túlsúlyos/elhízott emberek marginális hasznossági görbéjét.

A vizsgálat résztvevőit a kutatóktól és más résztvevőktől elkülönített egyéni kóstoló fülkékben helyezték el. A résztvevőket arra kérték, hogy többször fogyasszanak csokoládémintákat az egyes kóstolófülkék előtti ablakon keresztül. A vizsgálatban résztvevők fele véletlenszerűen kapott táplálkozási információkat a csokoládé mintáiban szereplő kalóriák számával. Az egyes mintákkal együtt a résztvevők kérdőívet kaptak, hogy értékeljék az észlelt ízt és hajlandóságot fizetni az egyes mintákért. Az egyes minták elfogyasztása után megkérdezték a résztvevőket, hogy folytatni kívánják-e, majd kaptak egy másik mintát.

Az észlelt ízhasznosítási görbéket az elfogyasztott minták száma és az ízérzékelési pontszám felhasználásával állítottuk össze. A minták közötti időt megmértük és figyelembe vettük. Az észlelt ízlés abszolút és relatív változásait összehasonlítottuk egészséges és elhízott egyének között. Idősoros regressziós modelleket alkalmaztunk az észlelt ízváltozások modellezésére, miközben kontrolláltuk a beteg jellemzőit.

Összesen 294 egyént vontak be ebbe a vizsgálatba, közülük 158-nak a normálisnak tekintett BMI-je volt, 84-nek „túlsúlyosnak”, 55-nek pedig “elhízottnak” tekinthető BMI. A vizsgálat résztvevői 2 és 51 darab csokoládét ettek, átlaguk és mediánjuk 12,1, illetve 10 darab volt.

Az elhízott férfiaknál és egyéneknél lényegesen magasabb volt az észlelt hasznosság szintje. Átlagosan az észlelt hasznosság csökkenésének üteme kb .13 pont (10 pont skálán) volt egy elfogyasztott csokoládéra vetítve. A csökkenés mértéke nem volt különbözõ normális, túlsúlyos és elhízott egyének között. Azonban azoknak az egyéneknek, akik táplálkozási információkat kaptak, lényegesen magasabb volt a csökkenő hasznosság. Az észlelt hasznosság csökkenésének mértéke nagyjából 41% -kal volt magasabb azoknál az egyéneknél, akik táplálkozási információkat kaptak, mint azok, akik nem.

Következtetések

Ez a tanulmány bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy az élelmiszer-fogyasztás vélt hasznossága csökken a gazdaságelmélettel összhangban. Bár az elhízott résztvevők hasonlóan csökkentek az észlelt hasznosságban, mint a nem elhízott egyének, az elhízott résztvevők általában az észlelt hasznosság magasabb szintjeivel kezdtek és tartottak fenn. Ezek az eredmények egy lehetséges magyarázatot kínálnak a túlfogyasztás és az elhízás közötti kapcsolatra. Bár úgy tűnik, hogy a táplálkozási információk nem változtatták meg az egyén kezdeti észlelt ízét, mégis inkább a marginális haszon csökkenéséhez vezetett. Ezek az eredmények segíthetnek a táplálkozási tartalom címkézésének szakpolitikai megközelítésében.