BMC sorozat blog

A genetikai variációk befolyásolhatják az elhízás kialakulását - de vajon ez életkorfüggő-e? Egy nemrégiben készült BMC Genetics cikkben Dr. Janine Felix és munkatársai megállapítják, hogy az elhízás kockázatával összefüggő egyes genetikai variánsokat megosztják a korai és a későbbi életszakaszok - ez az információ hasznos lehet a megelőzés és az intervenciós stratégiák számára.

A genetika szerepe az elhízásban

A gyermekkori elhízás világszerte fontos közegészségügyi kérdés. Összekapcsolódik a későbbi életkori egészségügyi eredményekkel, például a szív- és érrendszeri betegségekkel és a 2-es típusú cukorbetegséggel. Helyesen, nagy figyelmet fordítanak az életmód szerepére a gyermekkori elhízás kialakulásában és megelőzésében. A rossz táplálkozás és a korlátozott fizikai aktivitás jól ismert kockázati tényező az elhízás kialakulásában.

Ezenkívül egyre többet megtudunk az elhízás genetikai hátteréről. Az általános populációban az elhízás genetikai kockázatát valószínűleg sok genetikai változat kombinációja határozza meg, amelyek mindegyike csekély hatással bír. Mindannyiunknak vannak olyan változatai, amelyek a megnövekedett kockázathoz kapcsolódnak, valamint mások is a csökkent kockázathoz. Mindez együttvéve, és olyan tényezőkkel együtt, mint az életmód, megalapozzák az elhízás kockázatát.

A genetikai változatok azonosítása gyermekeknél és felnőtteknél

Az elhízást a testtömeg-index (BMI) alapján mérik, amelyet az egyén testtömegének és magasságának négyzetével elosztva számolnak. Tavaly egy több mint 300 000 felnőtten végzett hatalmas vizsgálat 97 genetikai variánst azonosított, amelyek a BMI-vel társultak.

Gyermekeknél ilyen hatalmas számú résztvevő nem áll rendelkezésre. Az eddigi legnagyobb gyermekvizsgálat a BMI-hez kapcsolódó 15 genetikai változatot azonosított egy 45 000 gyermekből álló vizsgálati populációból. Ezen változatok közül sok átfedésben van a felnőtteknél tapasztaltakkal. Az a tény, hogy nem volt teljes átfedés, azt jelezheti, hogy a gyermekek és felnőttek BMI-jének alapjául szolgáló genetikai folyamatok némileg eltérhetnek. Ezek a különbségek a tényleges különálló mögöttes biológiai folyamatoknak tudhatók be, de valószínűbb, hogy egyes változatok erőteljesebben befolyásolhatják a korai életet, míg mások erősebb szerepet játszhatnak a későbbi életben.

A BMC Genetics szaklapban megjelent új tanulmányunkban statisztikai megközelítést alkalmaztunk a felnőtteknél talált 97 genetikai változat egyetlen genetikai kockázati pontszámba való egyesítésére, és ugyanezt tettük a gyermekeknél talált 15 variáns esetében is. Megvizsgáltuk, hogy ezek a kockázati pontszámok összefüggenek-e a BMI-vel 6 éves gyermekeknél.

A BMI-n kívül más, részletesebb módszerek is vannak a gyermekek adipozitásának mérésére, például a növekedés vagy a testzsír-eloszlás vizsgálatára. E részletesebb fizikai jellemzők genetikai hátterének megértése segíthet megérteni, hogy a genetikai változatok hogyan okozhatnak elhízást.

Emiatt azt is megvizsgáltuk, hogy a genetikai kockázati pontszámok társultak-e a csecsemőkori növekedéssel és a testzsír-eloszlással gyermekkorban. Három módon mértük a testzsíreloszlást. Első megközelítésünk az volt, hogy a teljes zsírtömeget a teljes testtömeg százalékában mértük. Másodszor megmértük az android zsírt, amely a hasi régió körüli zsír, és a gynoid zsírt, amely a csípő körüli, és a kettő arányát használtuk a zsíreloszlás leírására. Harmadszor pedig ultrahang segítségével mértük a hasi szervek körüli zsírt.

Megosztott genetikai tényezők a korai és a későbbi életkorban

Ezeket az adatokat csaknem 4000 gyermektől kaptuk a Hollandiában végzett terhes nők és gyermekeik népességalapú vizsgálatából, a Generation R Study-ból. Megállapítottuk, hogy mind a felnőtt, mind a gyermekkori kockázati pontszámok, amelyek a BMI-hez kapcsolódó változatokból származnak, összekapcsolhatók a csecsemő növekedésének mértékével, és hogy mindkettő nagyon szorosan összefügg a BMI-vel, a teljes zsírtömeggel és a gyermekkori zsíreloszlással.

Ezenkívül azt tapasztaltuk, hogy a specifikus biológiai funkciókkal rendelkező genetikai variánsok kisebb csoportjain alapuló kockázati pontszámok, például a központi idegrendszer folyamatai, már a korai életkorban befolyásolják a testzsír fejlődését is. Ez azt jelenti, hogy a genetikai háttér és a felnőttkori és gyermekkori zsírbetegségben résztvevő specifikus utak legalább részben átfedik egymást.

Végső soron a túlsúly és az elhízás korai kialakulásának hátterében álló biológiai folyamatok megértése segít abban, hogy célzottabb megelőzési lehetőségeket találjunk e fontos egyéni és közegészségügyi betegség terheinek csökkentésére.