Az elhízás asszociációja a szívelégtelenség súlyosbodásával: népességalapú tanulmány

Sürgősségi Orvosi Osztály, Massachusetts General Hospital, Boston, MA

Sürgősségi Orvosi Osztály, Massachusetts General Hospital, Boston, MA

Kardiológiai osztály, Orvostudományi Osztály, Columbia University Medical Center, New York, NY

Sürgősségi Orvosi Osztály, Massachusetts General Hospital, Boston, MA

Sürgősségi Orvosi Osztály, Massachusetts General Hospital, Boston, MA

Harvard T.H. Chan Közegészségügyi Iskola, Boston, MA

Harvard Medical School, Boston, MA

Sürgősségi Orvosi Osztály, Massachusetts General Hospital, Boston, MA

Harvard Medical School, Boston, MA

Absztrakt

Háttér

Az elhízás és a szívelégtelenség (HF) fontos közegészségügyi probléma az Egyesült Államokban. Bár a vizsgálatok beszámoltak az elhízás és a HF magasabb krónikus morbiditása közötti összefüggésről, keveset tudunk az elhízás összefüggéseiről a HF exacerbációjának súlyosságával és a kórházi halálozással; ezért az elhízás, a HF exacerbáció súlyosságának és a kórházi mortalitás összefüggéseinek vizsgálatát tűztük ki célul.

Módszerek és eredmények

A HF exacerbációja miatt kórházba szállított felnőttek retrospektív kohorszvizsgálata 7 USA állam népességalapú adatsorozatait (az állami fekvőbeteg-adatbázisokat) használta 2012 és 2013 között. Ennek eredménye akut súlyossági intézkedések voltak - pozitív nyomású szellőzés és a kórházi tartózkodás időtartama - és kórházi halálozás. Meghatároztuk az elhízás és ezen eredmények közötti összefüggéseket, ideértve a szociodemográfiai tényezőkhöz és a társbetegségekhez való alkalmazkodást is. 219 465 beteget azonosítottunk HF exacerbáció miatt kórházban. Közülük 37 539 (17,1%) elhízott. Az elhízott betegeknél szignifikánsan nagyobb volt a pozitív nyomású szellőzés alkalmazásának kockázata, mint a nem elhízott betegeknél (13,6% vs. 8,8%), ennek megfelelő korrigált esélyhányadosa 1,61 (95% konfidencia intervallum, 1,55–1,68; P A HF súlyosbodása, az elhízás magasabb akut súlyosságú intézkedésekkel, de alacsonyabb kórházi halálozással társult.

Klinikai perspektíva

Mi újság?

A 219 465, szívelégtelenség súlyosbodása miatt kórházba került páciens népességalapú adatsorainak elemzése során az elhízás a szívelégtelenség akut súlyosságával (azaz a pozitív nyomású szellőzés nagyobb mértékű használatával és a kórházban hosszabb tartózkodási idővel) társult, de alacsonyabb a kórházi halálozás az elhízáshoz képest.

Mik a klinikai következmények?

Vizsgálatunk szerint az elhízás fontos klinikai tényező a szívelégtelenség hosszú távú és akut ellátásában.

Megfigyeléseinknek ösztönözniük kell az elhízást a szívelégtelenség súlyosbodásának és a halálozás súlyosságának összekapcsolására irányuló mechanizmusokat.

A szívelégtelenség (HF) az amerikaiak körülbelül 2% -át (6,5 milliót) érinti, és évente 1 millió kórházi kezelésért felelős. 1 Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államok az elhízás járványában van, a felnőttek 35% -a (105 millió) elhízott. 2 Továbbá növekszik a HF és az elhízás társadalmi terhe, becslések szerint 2030-ig> 8 millió> HF 1 és 125 millió amerikai elhízott 3.

Újabb bizonyítékok utalnak az elhízás és a krónikus morbiditás és a HF közötti kapcsolatra. Az elhízott, HF-ben szenvedő betegeknél nagyobb a kockázata a HF krónikus társbetegségeinek (pl. Aritmia, szívkoszorúér-betegség) 4 és a HF exacerbációjának gyakoribb gyakorisága. 5 Az általános populációban tapasztalt összefüggésekkel ellentétben az elhízás bizonyos mértékig alacsonyabb hosszú távú halálozással jár, a HF-ben szenvedő betegeknél az egészséges testsúlyhoz képest alacsonyabb. 6, 7 A HF exacerbációjának közegészségügyi és klinikai jelentősége ellenére kevéssé ismert az elhízás összefüggése a HF exacerbáció súlyosságával és a kórházi halálozással.

Ennek a tudásbeli hiányosságnak a kezelésére népességalapú adatokat használtunk az elhízás és az akut súlyossági intézkedések és a kórházi halálozás összefüggésének vizsgálatára a HF exacerbációja miatt kórházba került betegek körében. Korábbi szakirodalom alapján a pozitív nyomáson alapuló szellőzés (PPV) és a kórházi tartózkodás időtartamának (LOS) alkalmazását tekintettük a kórházi kezelés súlyosságának mércéjeként. 8., 9., 10., 11., 12.

Mód

Tanulmányterv és beállítás

Tanulmány a népességről

Azonosítottunk minden kórházi felnőtt (≥18 éves) beteget, akiknél a HF exacerbáció fő kisülési diagnózisa volt, a A betegségek nemzetközi osztályozása, kilencedik felülvizsgálat, klinikai módosítás (ICD ‐ 9 ‐ CM) diagnosztikai kódjai: 402.01, 402.11, 402.91, 404.01, 404.03, 404.11, 404.13, 404.91, 404.93 és 428.0. 14, 15 Ezek ICD ‐ 9 ‐ CM a kódok magas specificitással és pozitív prediktív értékkel rendelkeznek a HF azonosítására (mindkettő ≥90%). Csak a HF exacerbációjának első, nem szelektív kórházi kezelését vontuk be minden beteg esetében a vizsgálati időszak alatt. Kizártuk azokat a betegeket, akik orvosi tanács nélkül hagyták el a kórházat, és azokat, akik alacsony testsúlyúak voltak ICD ‐ 9 ‐ CM diagnosztikai kódok: 783,2, 783,21, 783,22 és v85,0). 17.

Mérések

Az SID információkat tartalmaz a beteg jellemzőiről, beleértve a demográfiai adatokat (életkor, nem, faji/etnikai hovatartozás), az elsődleges biztosítási típust (fizető), a háztartás becsült jövedelmét, a beteg lakóhelyét, ICD ‐ 9 ‐ CM a diagnózis és az eljárás kódjai, a betegek társbetegségei, a kórházi LOS, a kórházi halál és a hajlam. Megvizsgálták a lakosok becsült medián jövedelmének kvartilis osztályozását a beteg irányítószámában. A beteg tartózkodási helyét az Országos Egészségügyi Statisztikai Központ szerint határozták meg. 18.

Elsődleges expozíció

Az elsődleges expozíció az elhízás (testtömeg-index ≥30) volt a HF exacerbációja miatt végzett kórházi kórházi ápoláskor, a ICD ‐ 9 ‐ CM diagnosztikai kódok 278,00, 278,01, V85,3x és V85,4x bármely diagnózis mezőben. 9 Ezek ICD ‐ 9 ‐ CM a kódok magas specifitással és pozitív prediktív értékkel rendelkeznek az elhízás azonosítására (mindkettő> 90%). 16.

Eredménymérések

Az elsődleges eredmények az akut súlyossági mértékek voltak - nevezetesen a PPV (mind az invazív, mind az invazív PPV használata) kórházi kezelés és kórházi LOS során, valamint a kórházi halálozás. A nem invazív PPV alkalmazását a ICD ‐ 9 ‐ CM eljárás kódja 93.90, és az invazív PPV használatát a 96.04 és a 96.70–96.72 kódokkal azonosítottuk. 9, 19

Statisztikai elemzések

Először összehasonlítottuk a beteg jellemzőit az elhízás és a nem elhízás csoportjai között, a Wilcoxon rangösszeg teszt vagy a χ 2 teszt segítségével, adott esetben. Másodszor, hogy megvizsgáljuk az elhízás összefüggését az akut súlyossági mértékekkel és a kórházi halálozással, kiigazítatlan és kiigazított logisztikai regressziós modelleket készítettünk, általánosított becslési egyenletekkel számolva a betegek csoportosulásáért a kórházakban. A többváltozós modellekben az életkor, a nem, a faj/etnikai hovatartozás, az elsődleges biztosítás, a kvartilisek számát a háztartások mediánjövedelmének, a bentlakásos státusznak, a 27 társbetegségnek (az Elixhauser-féle társbetegség mértéke 20 kivételével a pangásos HF és az elhízás), valamint az aritmiát és a kórházi állapotot igazítottuk. Ebben az elsődleges elemzésben a kórházi LOS-t binomiális válaszként modellezték (≤3 versus ≥4 nap) a vizsgált populáció LOS mediánja alapján.

Asztal 1. A HF exacerbációja miatt kórházba került betegek elhízási állapota

Elhízás n = 37 539 (17,1%) Nem elhízás n = 181 926 (82,9%)P ÉrtékÉletkor, y, medián (IQR)67 (57–76)79 (68–87) a Elixhauser komorbiditási intézkedések közül kiválasztva.

Az elhízás társulása akut súlyossági mérésekkel és kórházi halálozással

Ábra összefoglalja az elhízás kiigazítatlan és kiigazított asszociációit az egyes eredményekkel. Az elhízott betegeknél nagyobb volt a PPV-használat kockázata a nem elhízott betegekhez képest (13,6% vs. 8,8%) mind a ki nem igazított (esélyhányados [OR]: 1,72), mind a kiigazított (kiigazított OR: 1,61) modellben. Hasonlóképpen, az elhízott betegeknél szignifikánsan magasabb volt a noninvazív PPV-használat kockázata (korrigált OR: 1,75), és nem elhanyagolhatóan nagyobb volt az invazív PPV-használat kockázata (korrigált OR: 1,08). Hasonlóképpen, az elhízott betegeknél nagyobb volt a kórházi LOS ≥4 nap valószínűsége (62,5% szemben 56,7%), a megfelelő korrigált OR 1,40 volt. A kórházi LOS-ot mint grófváltozót modellező elemzésben az elhízott betegeknél is szignifikánsan hosszabb volt a kórházi LOS, ami a kiigazított modell 11% -os növekedésének felel meg (95% konfidencia intervallum, 10-13% növekedés; P

asszociációja

1.ábra. Az elhízás kiigazítatlan és kiigazított összefüggései az akut súlyossági mértékekkel és a kórházi mortalitással a szívelégtelenség súlyosbodása miatt kórházba került betegeknél. Az elhízás a pozitív nyomású lélegeztetés (PPV) használatának nagyobb kockázatával és a kórházi tartózkodás hosszabb időtartamával (LOS) társult a nem elhízáshoz képest. Ezzel szemben az elhízás alacsonyabb volt a kórházi halálozással, mint a nem elhízás. A CI a konfidencia intervallumot jelzi; IPPV, invazív pozitív nyomású szellőzés; NIPPV, nem invazív pozitív nyomású szellőzés; VAGY, esélyek aránya.

2. táblázat. Az elhízás kiigazítatlan és kiigazított társulása akut súlyossági mérőszámokkal és a HF súlyosbodásának kórházi mortalitása életkor szerint

Eredmények és korcsoportok Elhízás,% (95% CI) Nem elhízás,% (95% CI) Kiigazítatlan VAGY (95% CI)P Érték módosított ORa (95% CI)P Érték18–39 éves (n = 3784)PPV használat12,3 (10,7–14,1)6,5 (5,6–7,6)2,21 (1,74–2,80) logisztikai regressziós modell általánosított becslési egyenletekkel, hogy figyelembe vegyék a kórházakon belüli betegcsoportokat, igazodva a nemhez, a fajhoz/etnikai hovatartozáshoz, az elsődleges biztosításhoz, a háztartás jövedelmének kvartiliséhez, a lakóhelyzethez, 28 társbetegséghez és a kórház állapotához.

b Nincs kiszámítva a kimeneti események kis száma miatt (n = 48).

3. táblázat. Az elhízás kiigazítatlan és kiigazított társulása akut súlyossági mérésekkel és a nemi súlyosbodás súlyosbodása kórházban

Eredmények és nemcsoportok Elhízás,% (95% CI) Nem elhízás,% (95% CI) Kiigazítatlan VAGY (95% CI)P Érték módosított ORa (95% CI)P ÉrtékFérfiak (n = 110 523)PPV használat13,4 (12,9–13,9)8,5 (8,3–8,7)1,78 (1,68–1,87) logisztikai regressziós modell általánosított becslési egyenletekkel a kórházakban a betegek csoportosulásának figyelembevételével, az életkor, a faj/etnikai hovatartozás, az elsődleges biztosítás, a háztartás jövedelmének kvartilisei, a lakóhelyzet, a 28 társbetegség mértéke és a kórház állapota alapján.

4. táblázat. Az elhízás kiigazítatlan és kiigazított társulása akut súlyossági intézkedésekkel és a HF súlyosbodásának kórházi halálozása az OSA státusza alapján

Eredmények és OSA csoportok Elhízás,% (95% CI) Nem elhízás,% (95% CI) Kiigazítatlan VAGY (95% CI)P Érték módosított ORa (95% CI)P ÉrtékOSA (n = 20 732)PPV használat19,5 (18,4–20,7)13,0 (11,9–14,1)1,48 (1,38–1,60) logisztikai regressziós modell általánosított becslési egyenletekkel a kórházakban a betegek csoportosulásának figyelembevételével, az életkor, a faj/etnikai hovatartozás, az elsődleges biztosítás, a háztartás jövedelmének kvartilisei, a lakóhelyzet, a 28 társbetegség mértéke és a kórház állapota alapján.

Ezzel szemben az elhízás szignifikánsan alacsonyabb kórházi mortalitással társult a nem elhízáshoz képest (1,7% vs. 3,3%; kiigazítatlan OR: 0,55). Az asszociáció nagysága csökkent a beteg szociodemográfiai tényezőinek és társbetegségeinek kiigazítása után (korrigált OR: 0,87). Hasonlóképpen, az életkor (2. táblázat), a nem (3. táblázat), az obstruktív alvási apnoe státus (4. táblázat) és a diabetes mellitus státus szerint rétegzett érzékenységi elemzésekben, valamint a stabilizált IPW-vel (S3. Táblázat) végzett elemzésben az elhízott betegek általában alacsonyabb kórházi halálozás.

Vita

Ebben a populációs alapú vizsgálatban 219 465 HF exacerbáció miatt kórházba szállított beteget találtunk, hogy az elhízás a PPV használatának magasabb kockázatával és a hosszabb kórházi LOS-val társult, és hogy ezek a jelentős összefüggések fennmaradtak a potenciális zavarókra való alkalmazkodás után. Ezzel szemben az elhízás alacsonyabb kórházi halálozással járt. Ezek a megállapítások összhangban voltak a különböző statisztikai feltételezésekkel, ideértve a stabilizált IPW-módszert is. Legjobb tudomásunk szerint ez a tanulmány az első, amely átfogóan vizsgálta az elhízás és az akut súlyosság összefüggését a HF exacerbációban szenvedő betegeknél. Az eredmények klinikai és kutatási jelentőséggel bírnak.

Lehetséges korlátozások

Következtetések

A HF exacerbációja miatt kórházba helyezett 219 465 beteg népességalapú adatsorainak felhasználásával 7 amerikai államban azt tapasztaltuk, hogy az elhízott betegeknél magasabb az akut súlyosság mértéke, például a PPV több használata és a hosszabb kórházi LOS, ugyanakkor alacsonyabb a kórházi halálozás . Ezek az összefüggések különböző statisztikai feltételezések között fennálltak. Megfigyeléseinknek ösztönözniük kell azokat a mechanizmusokat, amelyek összekapcsolják az elhízást a HF exacerbációjának súlyosságával és a halálozással. Továbbá, tekintettel az elhízásra és a HF-járványra az Egyesült Államokban, megállapításaink hangsúlyozzák a HF-exacerbációban szenvedő elhízott betegek hatékony kezelési stratégiáinak kidolgozására irányuló további erőfeszítések fontosságát.

A finanszírozás forrásai

Ezt a tanulmányt az USA Egészségügyi Kutatási és Minőségügyi Ügynöksége az R01 HS023305 támogatással támogatta. Hirayamát a Fulbright-ösztöndíj támogatásával támogatták. A cikk tartalma kizárólag a szerzők felelőssége, és nem feltétlenül képviseli az Egyesült Államok Egészségügyi Kutatási és Minőségügyi Ügynökségének hivatalos nézeteit.

Közzétételek

Kiegészítő információk

S1. Táblázat. Az elhízás és a kórházi tartózkodás hosszának kiigazítatlan és kiigazított összefüggései a szívelégtelenség súlyosbodásával kórházba került betegek körében

S2. Táblázat. Az elhízás kiigazítatlan és kiigazított összefüggései az akut súlyossági intézkedésekkel és a szívelégtelenség kórházi mortalitásával, a diabetes mellitus állapot súlyosbodásával

S3. Táblázat. Az elhízás társulása a szívelégtelenség súlyosbodásának és a kórházi mortalitás akut súlyossági mutatóival a stabilizált inverz valószínűségi súlyozási módszerrel