Az elhízás étrendi minőségi indexe megjósolja a nők hasi elhízását: potenciális lehetőség az új megelőzési és kezelési paradigmákra

1 Családorvostani Tanszék és Orvosi Tudományok Osztály, Boston University University of Medicine, Boston, MA 02118, USA

2 Matematikai Tanszék, Boston University, Boston, MA 02215, USA

3 Gyermekgyógyászati és epidemiológiai tanszék, Bostoni Egyetem Orvostudományi és Közegészségügyi Iskolák, Boston, MA 02118, USA

4 Boston Nutrition Foundation, Inc., Westwood, MA 02090, USA

Absztrakt

Háttér. Az étrend minősége és a hasi elhízás közötti összefüggéseket rosszul értik. Célkitűzés. Az elhízás-specifikus étrend minőségi index és a hasi elhízás kockázata közötti összefüggés vizsgálata nőknél. Mód. 12 év alatt 288 Framingham utód/házastársi tanulmányban részt vett nőt követtünk, 30–69 évesek, metabolikus szindróma rizikófaktorok, szív- és érrendszeri betegségek, rák vagy cukorbetegség nélkül a kiinduláskor. 11 tápanyag-elhízás-specifikus étrendi minőségi indexet származtattunk a tápanyag-bevitel átlagos rangsorainak felhasználásával a 3 napos étrendi nyilvántartásokból. A hasi elhízást (derékkerület> 88 cm) értékelték a követés során. Eredmények. Többszörös logisztikai regresszió alkalmazásával a gyengébb étrendi minőségű nőknél nagyobb valószínűséggel alakul ki hasi elhízás, mint a magasabb táplálékminőségűekkel (OR 1,87; 95% CI, 1,01, 3,47;

) függetlenül kortól, fizikai aktivitástól, dohányzástól és a menopauza állapotától. Következtetések. Az elhízásspecifikus étrendi minőségi index jósolta a hasi elhízást a nőknél, célokat javasolva az étrend minőségének értékelésére, beavatkozásra és kezelésre a hasi zsírosság kezelésére.

1. Bemutatkozás

Ez a vizsgálat prospektíven megvizsgálta az étrend minősége és a nők hasi elhízásának kialakulása közötti összefüggést, amelyet a jelenlegi szakirodalom nem megfelelően tárt fel. Értékeltük egy új elhízás-specifikus táplálkozási kockázati pontszám (ONRS) képességét a hasi elhízás kialakulásának előrejelzésére 12 év alatt egészséges nőknél.

2. Tantárgyak és módszerek

2.1. Résztvevők

A Framingham-tanulmány egy longitudinális populációalapú vizsgálat, amelyet 1948-ban kezdtek a CVD progressziójának tanulmányozására. Részletes módszereket máshol írtak le [21]. Röviden: a kohorsz tagjai 5209 férfi és nő voltak, 28-62 évesek, Framingham városából, MA. 1971-ben 5124 felnőtt gyermeket és házastársaikat hívták meg a Framingham utódok és házastársak tanulmányába (FOS). Ez a második generációs kohorsz (2483 férfi és 2641 nő) átlagosan négyévente vett részt klinikai vizsgálatokban. Minden szabványosított protokoll szerint végzett klinikai látogatás egy frissített, részletes kórelőzményből és egy teljes fizikai vizsgálatból áll, laboratóriumi és nem invazív diagnosztikai vizsgálatokkal.

A harmadik vizsgán (3. vizsga, 1984–1988) részt vett 1956 nő közül csak 1265 (65%) teljesítette a 3 napos étrendi rekordot [9]. Ezen 1265 nő közül 288 nem volt hasi elhízott (derék kerülete

88 cm), 30-69 évesek, és CVD (beleértve a szívkoszorúér-betegséget és agyvérzést), rák, cukorbetegség vagy metabolikus szindróma (MetS) kockázati tényezők nélkül mutatták ki a kiindulási értéken (4. vizsga, 1988–1992), és tartalmazzák a mintát ezeket az elemzéseket. A derék kerületét először a 4. vizsgán értékelték; ezért a kiindulási jellemzők és a kovariátumok értékelése, a fizikai aktivitás kivételével (2. vizsga) is ebből a vizsgából származik. Az étrendnek való kitettség a 3. vizsga, nem a 4. vizsga ezekhez az elemzésekhez, mert ez a 3 napos étrendi nyilvántartások gyűjtésének időpontja; ez a megközelítés összhangban áll más publikált FOS-kutatásokkal [10]. A nyomon követést a 7. vizsgán (1998–2001) értékelték, összesen 12 évig.

Minden résztvevő írásos tájékozott beleegyezést adott. Az összes protokollt a Bostoni Egyetem Orvostudományi Egyetemének és a Bostoni Orvosi Központ Humán Tárgyak Intézményi Felülvizsgálati Testülete hagyta jóvá.

2.2. Étrendértékelés és táplálkozási kockázati pontszám

Az étrendet a 3. vizsga klinikai látogatásán elkészített 3 napos étrendi nyilvántartások alapján értékelték standardizált kutatási protokollok szerint [22, 23]. A résztvevőket egy regisztrált dietetikus utasította, hogy 2 hétköznap és 1 hétvégi napon elfogyasztott összes ételt rögzítsék eltérés nélkül a jelenlegi étkezési magatartásukban. Az adagok számszerűsítéséhez a résztvevőket egy validált 2-dimenziós képi étel adag modell felhasználásával képezték ki [23]. A képzett kódolók áttekintették és kódolták az étrendi nyilvántartásokat a hivatalos protokollok alapján. A tápanyagbevitel számításait a Minnesota Nutrition Data System szoftverrel végeztük (2.6 verzió; Food Database 6A; Nutrient Database 23; Nutrition Coordinating Center, Minnesotai Egyetem, Minneapolis, MN). Háromnapos átlagos tápanyagbevitel becslést határoztak meg minden résztvevő számára.

Korábban validáltuk az összetett tápanyag-kockázati pontszám értékelésének megközelítését ebben a kohorszban [9], és ezt a megközelítést használtuk az elhízásra specifikus táplálkozási kockázati pontszám (ONRS) felépítésére. Az új ONRS étrendi tényezőkön alapul, amelyekről kimutatták, hogy elősegítik vagy megvédik az általános elhízást [24–27]. A táplálkozási kockázati pontszám lehetséges összetevőit a meglévő étrendi összetett mutatók [9, 28, 29], valamint az étrendről és az elhízásról szóló humán vizsgálatok kiterjedt irodalmának áttekintésével azonosítottuk. Tizenegy összetevőt választottunk ki az ONRS-be: teljes energia (kJ), energiasűrűség (kJ/g), szénhidrát (% energia), fehérje (% energia), összes, egyszeresen telítetlen, többszörösen telítetlen és telített zsírok (% energia), rost (g/4184 kJ), kalcium (mg/4184 kJ) és alkohol (% energia).

Az ONRS kiszámításához használt módszertan hasonló a korábban validált Framingham táplálkozási kockázati pontszámunk módszeréhez, amelyet az FOS kohorsz étrendi szokásainak eredeti validálása ismertet [9]. Az egyes tápanyagok rangsorolása a mintában szereplő nők számán alapul, ahol minden egyes tápanyagot 1 (alacsony kockázat) és 288 (magas kockázat) között rangsorolnak minden olyan nő esetében, aki 3 napos étrendi nyilvántartással rendelkezik. A rangokat úgy rendeljük hozzá, hogy a kívánt tápanyag-beviteli szinttel (védő tápanyagokkal) rendelkező nők alacsonyabb rangot kapjanak, míg a nemkívánatos tápanyag-beviteli szinttel (kockázatot elősegítő tápanyagok) rendelkező nők magasabb rangot kapjanak. Az energia, az energiasűrűség, az alkohol, valamint a teljes, telített, egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírbevitelt alacsony vagy magas, míg a fehérje, szénhidrát, rost és kalcium bevitelét magasról alacsonyra. Az egyes tápanyagok átlagos rangsorát használják az egyes nők általános táplálkozási kockázati pontszámának kiszámításához. Ezeket az összetett pontszámokat ezután sorrendbe sorolják és tercilekbe sorolják.

Az egyszeresen telítetlen és többszörösen telítetlen zsírokat a kockázatot elősegítő tápanyagok közé sorolták, ellentétben néhány jelentéssel, amely szerint ezek védő hatásúak lehetnek [30, 31]. Ezt azért tették, mert a FOS-nők által ebben az idõszakban elfogyasztott egyszeresen telítetlen zsírok többsége magasabb telített zsírtartalmú állati eredetbõl származott, nem pedig növényi eredetûekbõl, és a többszörösen telítetlen zsírszint részben hidrogénezett margarint, nem pedig tengeri vagy növényi olajokat tartalmazott.

2.3. Eredménymérés

A fő eredmény a hasi elhízás kialakulása volt a követés során bármikor. A hasi elhízást a nők (> 88 cm) ajánlott derék kerülete alapján határozták meg [6]. A derék kerületét a köldöknél tett klinikai látogatások alkalmával mértük a résztvevők állva és a mérőszalaggal párhuzamosan a padlóval, a szokásos protokoll szerint.

2.4. Kovariátusok

A metabolikus és antropometrikus méréseket rutinszerűen gyűjtik be klinikán tett látogatások során validált módszerekkel [32, 33]: szisztolés és diasztolés vérnyomás (duplikált mérések), éhomi lipidek [összkoleszterin, nagy sűrűségű lipoprotein (HDL), alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL), és trigliceridek], éhomi glükóz és BMI (magasság és súly). A Nemzeti Koleszterin Oktatási Program Felnőttek Kezelőpultjának III. Szakaszát határozták meg az egyes nők MetS kockázati tényezőinek értékelésére [34]. A nőket MetS kockázati tényezőktől mentesnek tartották a következő kritériumok szerint: glükóz 50 mg/dl, és a derék kerülete 88 cm.

A kiválasztott szocio-demográfiai és viselkedési jellemzőket a klinikai látogatások során is értékelik. Az ön által bejelentett táplálkozási magatartást a Framingham Food Habit Questionnaire segítségével értékelték, és tartalmazta a módosított étrend betartását (jelenleg „diétás”) és a szokásos, stabilnak leírt testsúlyt (

5 font) vagy ingadozó (10 font) testtömeg. Az önjelölt egyéb jellemzők között szerepelt az életkor, a dohányzási állapot, a fizikai aktivitás, a paritás, a menopauza állapota és a hormonpótló kezelés. A fizikai aktivitást standardizált kérdőív [35] segítségével értékeltük a 2. vizsgán (1979–1983), és nem a 3. vizsgán; ezeket az értékeket használták a közzétett Framingham-protokollokkal összhangban lévő elemzésekben [29].

2.5. Statisztikai analízis

Az életkor, a fizikai aktivitás, a menopauza állapota és a dohányzás állapota alapján kiigazított másodlagos elemzéseket végeztek, hogy meghatározzák az egyes tápanyag-kockázati pontszám-összetevők és a hasi elhízás kapcsolatát. Az egyes indexkomponensek felvételeit alacsony vagy magas rangsorba soroltuk, és tercilisbe soroltuk, és az OR értékeket kiszámítottuk minden egyes beviteli tercilire, amelyek referenciacsoportja a legalacsonyabb. A P-A trend értékét az egyes tápanyagok folyamatos bevitelének tercilis beviteli csoportjaival határoztuk meg. Az alfa-t 0,05-re állítottuk be ehhez a szekunder elemzéshez.

Valamennyi elemzést SAS szoftverrel végeztük (9.1 verzió; 2003, SAS Institute, Cary, NC).

3. Eredmények

A kiinduláskor a magasabb táplálékminőségű (azaz a legalacsonyabb táplálkozási kockázattal rendelkező tertilis) nők életkorukban szignifikánsan idősebbek és kevésbé dohányoztak (1. táblázat). Ezek a nők nem különböztek a tercilisek között más kiindulási jellemzőkben. Metabolikus profiljuk tükrözi ennek a betegségtől mentes kohorsznak az egészségi állapotát a kiinduláskor; vérnyomásuk, összkoleszterin-, LDL-, HDL-, triglicerid- és vércukorszintjük normál tartományon belül volt.

A tápanyagok bevitele az étrend minőségétől függően változott (2. táblázat). A magasabb étrendi minőségű nőkhöz (azaz a legkevesebb táplálkozási kockázattal járó), a legrosszabb étkezési minőségű nőknél (azaz a legmagasabb a táplálkozási kockázattal járó tertiliseknél) alacsonyabb a rost-, kalcium-, fehérje- és szénhidrátfogyasztás, magasabb az energiatartalmú étrend az összes energia, az alkohol és az összes, telített, többszörösen és egyszeresen telítetlen zsírok magasabb bevitele.

A hasi elhízás általános előfordulása 12 év alatt

= 149; 3. táblázat). Az ONRS közvetlenül kapcsolódott a hasi elhízáshoz (trend = .048). Az életkorhoz, a fizikai aktivitáshoz, a menopauzához és a dohányzáshoz igazított többszörös logisztikus regressziós elemzések során a legnagyobb táplálkozási kockázattal rendelkező tertilis nők 1,87-szer (95% CI, 1,01, 3,47) voltak nagyobb valószínűséggel hasi elhízottak, mint a legalacsonyabb tertilisek táplálkozási kockázat.

Az összes ONRS tápanyagot egyenként feltáró másodlagos elemzések során a szénhidrátbevitel fordítottan, míg az egyszeresen telítetlen zsírbevitel pozitívan társult a hasi elhízás kialakulásával (a 2005-ös DGAI kvintilisek tendenciája = 0,03 és –5 cm, =, 04, ill.), mint a kontrollcsoport (+1 kg, NS és −1 cm, NS, ill.). A DASH diétás terv hangsúlyozza a gyümölcsöket, zöldségeket, az alacsony zsírtartalmú tejtermékeket, a teljes kiőrlésű gabonákat, a baromfit, a halat és a dióféléket, és magasabb a kalcium- és magnéziumtartalma, valamint kevesebb az összes és telített zsírtartalma. Fontos megjegyezni, hogy ennek a táplálkozási protokollnak a hosszú távú hatékonyságát nem határozták meg, és hogy ezt a protokollt egyesek nehezen követhetik hosszabb ideig, különösen akkor, ha a szokásos étkezési viselkedésben jelentős változásokat igényel, és nem kompatibilis a személyes preferenciákkal és ízlése. Az elhízásra jellemző tápanyagokat célzó étrendi minőségi megközelítés, amint azt az ONRS bizonyítja, és a szokásos étkezési szokások alapján tájékozott megközelítésekkel alternatív módszertant kínál. Ez a jelenlegi kutatás azt sugallja, hogy léteznek lehetőségek egy új beavatkozási paradigmára, amely elősegíti a tápanyagok minőségének javítását, miközben megőrzi az egyén bevett étkezési szokásainak jótékony hatásait.

Bár eredményeink azt sugallják, hogy a többszörösen telítetlen és egyszeresen telítetlen zsírok nagyobb mértékű bevitele növelheti a nők hasi súlygyarapodásának kockázatát, fontos hangsúlyozni, hogy az FOS-nők által az 1980-as évek közepén elfogyasztott egyszeres és többszörösen telítetlen zsírok élelmiszer-forrása nem védő növényi forrásokból származnak, hanem állati eredetű források, amelyekben magas a telített zsírtartalom, és részben hidrogénezett margarinokban, amelyekben potenciálisan magas a transz-zsírtartalom. A telített és transz-zsírral járó hasi elhízás fokozott kockázatát állat- [42] és humán [43, 44] vizsgálatokkal igazolták. A jelenlegi klinikai vizsgálati szakirodalom továbbá bebizonyította, hogy a növényi olajokból származó egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírok védő hatást gyakorolnak a központi zsíreloszlásra [45, 46]. Ha az ONRS-t alkalmaznák a legfrissebb étrendi adatokra, fontosnak tűnik megváltoztatni ezen zsír altípusok pontozását a jelenlegi étrend tükrözése érdekében.

Ezenkívül, tekintettel arra, hogy a pontozási rendszer a vizsgált populáción belüli rangsoroláson alapul, az ONRS közvetlen alkalmazása jelenleg nem ajánlott. A jövőbeli transzlációs kutatásnak meg kell határoznia az optimális módszert az egyének rangsorolására más populációkban. Mielőtt támogatnánk ennek az indexnek a közvetlen fordítását, formális transzlációs kutatást szeretnénk lefolytatni, hasonlóan ahhoz, mint amit a klaszteranalízisekből kifejlesztett FOS élelmiszer alapú táplálkozási mintákkal végeztünk [9, 47]. Az ilyen jellegű transzlációs kutatás meghaladta a jelen tanulmány kereteit, de az ilyen analitikai kutatások elvégzésének fontosságát jelen eredményeink alátámasztani látszanak.

Ennek a tanulmánynak a fő erőssége a hosszirányú kialakítás, hosszú időtartamú követéssel és az eredményváltozó (azaz a derék kerülete) közvetlen mérésével, szemben az önjelentéssel. Ezenkívül az ONRS tápanyag-alapú, ami összhangban áll a Étrendi irányelvek az amerikaiak számára [36] a bevitel megfelelőségének és az étrend általános minőségének meghatározásához. További erősségei közé tartozik az étrend minőségének kiszámítása az energia-korrigált indexkomponensek felhasználásával, és a potenciális zavarók széles körének figyelembevétele lépésenkénti elemzés során, az életkor, a fizikai aktivitás, a dohányzás és a menopauza állapota szempontjából kiigazított végleges fix modell mellett. Ezenkívül csak az elhízással összefüggő komponensek ONRS-be történő felvételének módszertana növelheti az index diagnosztikai pontosságát. Ez egy módszertani erősség az étrend minőségi indexének összeállításában, amelyet Kourlaba és Panagiotakos nemrégiben figyelt fel [48]. És bár pontrendszeri megközelítésünk, amelyben az ONRS összetevőit egyenlően súlyozzák, összhangban áll más étrendi minőségi indexekkel [28, 29], folyamatos munka szükséges az ilyen indexek használatának és felépítésének finomításához.

Elismerjük a viszonylag kis mintanagyságunkat. Eredményünk a hasi elhízás kialakulása volt; ezért kritikus fontosságú volt a hasi elhízással rendelkező nők és a kiindulási helyzetben kapcsolódó kockázati tényezőkkel rendelkező nők kizárása. Az a tény, hogy a FOS kohorszban a nők kevesebb mint 25% -a teljesítette a felvételi kritériumokat, aláhúzza a hasi elhízás és a kapcsolódó anyagcsere-kockázati tényezők magas előfordulását. Annak ellenére, hogy a vizsgálatba bevont nők száma kevesebb volt, be tudtuk mutatni a gyengébb minőségű étrend és a hasi elhízás közötti prediktív érvényességet.

Egy másik korlátozás a 3 napos étrendi nyilvántartások használata, amelyek hibát okozhatnak, mivel a jelentések szerint alulbecsülik a bevitelt [49], és jelentéstételi torzításnak vannak kitéve. Megpróbáltuk részben korrigálni az energiahiányos jelentéseket azáltal, hogy az összes tápanyag energia-kiigazításra került az indexben a tápanyag-sűrűség módszer (azaz% kcal vagy tápanyag egység/4184 kJ) alkalmazásával, amint azt egy friss szisztematikus áttekintés [50] tárgyalta. Mindazonáltal az a véleményünk, hogy ebben a kiindulási szintű nőkből álló alacsony mintában az energiahiányos jelentések (nevezetesen a túljelentések) valószínűleg gyengítették az eredményeket, és az étrend minősége és a hasi elhízás közötti kapcsolat felderítésének elmulasztásához vezettek volna. Bár az is igaz, hogy nem tudjuk felmérni a táplálkozási kockázatot idővel, a FOS kohorszban a bevitel stabilnak bizonyult [51].

A mintánkban az elfogultság lehetőségét is megjegyezzük, mivel az 1956 nő, aki részt vett a 3. vizsgán, csak 1265-en teljesítettek 3 napos étrendi rekordot. Korábban azokat a nőket hasonlítottuk össze, akik kitöltötték a 3 napos táplálkozási nyilvántartást, azokhoz, akik nem. [9] A nyilvántartást kitöltő nők idősebbek voltak (

49 év versus

47 év), alacsonyabb a BMI-je (25 versus 26), és valószínűbb, hogy nemdohányzók. Továbbá, ezek az eredmények nem feltétlenül általánosíthatók az FOS-on kívüli nőkre nézve, mivel ezeknek a nőknek a 98% -a fehér, az étkezési szokások és a tápanyag-bevitel pedig etnikumonként eltérhet [52]. Továbbá elismerjük a társadalmi-gazdasági helyzet fontosságát; ezekről az elemzésekhez azonban nem állt rendelkezésre információ erről és más potenciális zavarókról.

Összegzésként megállapítottuk, hogy összefüggés van-e az elhízás-specifikus étrend minőségi index/pontszám alkalmazásával értékelt étrend minősége és a központi testzsír felhalmozódása között. Az energiához igazított, tápanyag-alapú kockázati pontszám, hasonlóan az ONRS-hez, meghatározza a nők hasi elhízás megelőzéséhez szükséges táplálkozási kockázatértékelés fontos összetevőit, és azt sugallja, hogy új lehetőségek állnak rendelkezésre a megelőző táplálkozási beavatkozási paradigmák számára, amelyek az étrend minőségének speciális javítását célozzák meg az egyén tápanyagbeviteli mintája. Amint a jövőbeni kutatások áttérnek egy transzlációs modellre, az érdeklődésre kerülő tápanyag-összetevők célzott élelmiszer-forrásokká válhatnak, amelyek felhasználhatók a fejlesztések iránymutatásainak kidolgozásával a tanácsadási folyamat iránymutatásainak és az étrendi beavatkozások optimális megközelítésének kidolgozásával. Az ilyen jellegű stratégiák döntő jelentőségűek a hasi és perifériás elhízás kockázatának csökkentésére irányuló programok és az egyénre szabott kezelési ajánlások megtervezésében és végrehajtásában.

Köszönetnyilvánítás

Ezt a kutatást az Országos Szív-, Tüdő- és Vérkutató Intézet (NHLBI) Grants R01-HL-60700 és R01-HL-54776 támogatta, valamint a Boston University School of Gyógyszer. A Framingham-tanulmányt az NIH/NHLBI N01-HC-25195 támogatja. A DMW felelős a kísérlet koncepciójáért és megtervezéséért, és elkészítette a kéziratot. A BEM átfogó irányt adott ennek a kutatásnak, hozzájárult a kézirat megírásához és a jelentett szellemi tartalom átfogó kritikai áttekintéséhez. Az LZ elvégezte a statisztikai elemzéseket és kritikusan áttekintette a jelentett statisztikai tartalmat. Az MJP és az RBD felügyelte a statisztikai elemzéseket, és hozzájárult az adatok értelmezéséhez és a jelentett statisztikai tartalom kritikai áttekintéséhez. A PKN hozzájárult a kézirat statisztikai tervezéséhez és megírásához. Az RWK hozzájárult az adatok értelmezéséhez és a kézirat megírásához. A szerzők közül egyiknek sem volt személyes vagy pénzügyi összeférhetetlensége.