Az elhízás genetikai? Az emberek körülbelül 43% -a hajlamos, ami megnehezíti a fogyást

Az Egyesült Államokban a felnőttek közel 40% -a elhízott, ami azt jelenti, hogy testtömeg-indexük meghaladja a 30-at. A magas elhízás gyakoriságát gyakran egészségtelen nyugati étrendünknek vagy mozgásszegény életmódunknak köszönhetjük, de a genetika is fontos szerepet játszik abban, hogy mennyire mérlegelni. Itt nézzük meg, hogyan befolyásolják génjeink, hogy valószínűleg elhízunk-e.

elhízás

Az elhízás genetikai hajlam

Több mint 400 olyan gén létezik, amelyek elhízáshoz vagy túlsúlyhoz kapcsolódnak. Egy vagy több ilyen gén birtoklása azt jelenti, hogy hajlamosabb az elhízásra, mint az emberek, akiknek nincsenek ilyen génjei, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy elhízni fog.

Az egyik leggyakoribb gén az elhízáshoz kapcsolódó gén (FTO), amely az általános populáció akár 43% -ában is megtalálható. Ezek a gének még akkor is hasznosak voltak számunkra, amikor az emberek vadászó-gyűjtögető emberek voltak, mivel vélhetően segítették őseinket a zsírraktározásban és a túlélés idején.

Tanulmányok azt mutatják, hogy az FTO génnel rendelkező emberek 67% -kal nagyobb valószínűséggel elhíznak, szemben azokkal, akik nem örökölték a gént. Az FTO génnel rendelkező emberek azonban 27% -kal csökkenthetik az elhízás kockázatát, ha rendszeresen sportolnak. Ha betartja az egészséges étrendet és a testmozgást, akkor képesnek kell lennie az egészséges testsúly fenntartására, bár ez nehezebb lehet.

Néhány jel arra utal, hogy genetikailag hajlamos lehet az elhízásra:

  • Problémái vannak a fogyással, még akkor is, ha kalóriát csökkent és sok hónapig növeli a testmozgást.
  • Életed nagy részében túlsúlyos voltál.
  • Szülei vagy más rokonai túlsúlyosak.

Az orvosok tesztelhetik az FTO-t és más gyakori elhízási géneket. Azonban annak tudata, hogy nehezebben tud leadni kilókat, nem változtatja meg azt az ajánlást, amelyet az orvosok mindenkinek adnak, aki küzd a fogyásért: égessen több kalóriát, mint amennyit fogyaszt. Az egészséges testsúly fenntartása különösen fontos, mivel az elhízás számos súlyos egészségi állapothoz kapcsolódik, beleértve a 2-es típusú cukorbetegséget, a szívbetegségeket és a stroke-ot.

Végül, hacsak nincs súlyos egyetlen génhibája, csak étrendről és testmozgásról van szó - mondja Sir Stephen O'Rahilly, MD, a Cambridge-i Egyetem MRC Metabolikus Betegségek Egységének igazgatója. "De meg kell értenünk, hogy a genetikailag hajlamosak számára sokkal nehezebb végrehajtani ezeket a változásokat."

Egyetlen gelhízást okozó ene hibák

Azok a gének, amelyek nagyobb valószínűséggel híznak bennünket, különböznek a monogén elhízásként ismert más típusú állapotoktól. A monogén elhízás sokkal ritkább, és akkor fordul elő, amikor születik egyetlen gén súlyos hibája. Az ilyen típusú génhibával küzdő emberek számára szinte lehetetlen gyógyszeres kezelés nélkül megelőzni a rendkívüli elhízást.

  • Leptin-hiány. A leptin egy olyan hormon, amely segít szabályozni a testsúlyát azáltal, hogy megállítja az éhségérzetet, ha a gyomra megtelt. Azoknál az embereknél, akik nem rendelkeznek elegendő leptinnel, az éhségérzet soha nem áll meg.
  • Proopiomelanocortin (POMC) hiány. Az ebben a betegségben szenvedő emberek folyamatosan éhesek, mert agyuk nem képes helyesen értelmezni az éhség és teltség jeleit.
  • MC4R hiány. Ez az állapot megszakítja az agyi jeleket is a teljes érzés érdekében, és általában súlyosabb a gyermekeknél, és az életkor előrehaladtával javul. Az elhízott emberek körülbelül 2–3% -a szenved ebben a genetikai állapotban.

Az egyetlen génhibával rendelkező emberek első életévükben általában elhíznak, néha már 3 hónaposan is - mondja O'Rahilly. "A szülők gyakran észlelik a rendkívüli éhséget és képtelenséget kielégíteni az étkezés normál nagyságával és gyakoriságával."

A genetikai elhízás néhány súlyos formája esetén specifikus gyógyszeres kezelés áll rendelkezésre - mondja O'Rahilly. "Új gyógyszereket fejlesztenek ki, amelyek megkísérlik megkerülni az agykémia azon hibáját, amely éhezéshez és túlevéshez vezet."

Sokunkban vannak olyan gének, amelyek nagyobb valószínűséggel elhíznak, de ez az eredmény nincs kőbe vésve. A fogyás nagyobb kihívást jelenthet az elhízásra hajlamos emberek számára, de a testmozgás és az étrend még mindig hatalmas segítséget jelenthet a kockázat csökkentésében.