Az elhízás hatása az agyi érrendszerre

Szerzői): Anne M. Dorrance, Nusrat Matin, Paulo W. Pires Farmakológiai és Toxikológiai Tanszék, Michigani Állami Egyetem, 1355 Bogue Street, East Lansing, MI 48824, USA.

Társulás:

Napló neve: A jelenlegi érfarmakológia

2014. évfolyam, 12. évfolyam, 3. szám

Absztrakt:

Kulcsszavak: Elhízás, inzulinrezisztencia, agyi ischaemia, demencia.

A jelenlegi érfarmakológia

Cím:Az elhízás hatása az agyi érrendszerre

HANGERŐ: 12. PROBLÉMA: 3

Szerzői):Anne M. Dorrance, Nusrat Matin és Paulo W. Pires

Társulás:Farmakológiai és Toxikológiai Tanszék, Michigani Állami Egyetem, 1355 Bogue Street, East Lansing, MI 48824, USA.

Kulcsszavak:Elhízás, inzulinrezisztencia, agyi ischaemia, demencia.

Erről a cikkről

Idézd ezt a cikket:

Anne M. Dorrance, Nusrat Matin és Paulo W. Pires: „Az elhízás hatása az agyi érrendszerre”, Jelenlegi érfarmakológia (2014) 12: 462. https://doi.org/10.2174/1570161112666140423222411

DOI https://doi.org/10.2174/1570161112666140423222411	ISSN nyomtatása 1570-1611
Kiadó neve Bentham Science Publisher	Online ISSN 1875-6212

Cikk részletei

Cikkmérők

Kapcsolódó cikkek)

Az elfogult jelzés funkcionális relevanciája az 1-es típusú angiotenzin II receptornál
Endokrin, anyagcsere- és immunrendellenességek - gyógyszercélok
ChemInfoCloud tervezése és fejlesztése: Integrált felhőalapú platform a virtuális szűréshez
Kombinatorikus kémia és nagy áteresztőképességű szűrés
A kígyómérgek hipotenzív peptidjei: felépítés, funkció és mechanizmus
A gyógyszerkémia aktuális témái
A scleroderma-szerű rendellenességek klinikai jellemzői: kihívás a reumatológus számára
Aktuális reumatológiai vélemények
Szabad gyökök a betegségekben és a fitokomponensek potenciális szerepe - A felmerülő jelentőségű ok
Jelenlegi kémiai biológia
A 2-es típusú cukorbetegség makrovaszkuláris szövődményei
A jelenlegi érfarmakológia
A klorogénsav terápiás ígéretei, különös hangsúlyt fektetve annak elhízásellenes tulajdonságára
Jelenlegi molekuláris farmakológia
A pirimidinonok környezetbarát és rendkívül hatékony szintézise TiO2-CNTs nanokompozit katalizátor alkalmazásával
Levelek a szerves kémia területén
Omentin: A metabolikus szindróma és a szív- és érrendszeri betegségek összekapcsolása
A jelenlegi érfarmakológia
Humán rekombináns leptin beadás, mint lehetséges elhízási terápia
Immunológiai, endokrin és metabolikus szerek a gyógyászati kémia területén (átszervezés alatt)

A legtöbbet letöltött cikk (ek)

Eredmények: 26 randomizált, kontrollált vizsgálatot elemeztünk. A klopidogrel (kockázati arány, HR, 0,78; 95% -os hiteles intervallum [CrI] 0,65–0,93) és a ticagrelor (HR 0,80; 95% CrI 0,65–0,98) szignifikánsan csökkentette a fő káros kardiovaszkuláris események kockázatát az aszpirinnel összehasonlítva. Nem figyeltek meg szignifikáns különbséget a kettős antitrombocita-terápia során klopidogrellel és aszpirinnel. A Vorapaxar szignifikánsan csökkentette a végtagok iszkémiáját és a revaszkularizációt a placebóhoz képest, míg a kettős antiagregáns terápia klopidogrél és aszpirin mellett az amputáció kockázatának csökkenését mutatta az aszpirinnel összehasonlítva (kockázati arány 0,68; 95% CrI 0,43 - 1,04). Minden okból bekövetkező halálozás szempontjából a pikotamid, a vorapaxar, az aszpirinnel ellátott dipiridamol és a tiklopidin szignifikánsan alacsonyabb kockázatot jelentett az összes okból eredő mortalitás és az aszpirin között. A klopidogrel és a ticagrelor hasonló általános vérzési kockázatot mutatott az aszpirinnel szemben, míg a kettős antiagregáns terápia klopidogrellel és aszpirinnel szignifikánsan növelte a vérzés kockázatát.

Módszerek: Ez az áttekintés az idős érrendszer patofiziológiai változásait és a GBE mögöttes mechanizmusait tárgyalja az érrendszeri öregedés elnyomásában.

Eredmények: Mind az artériás merevítés, mind az endothel diszfunkció az öregedéssel összefüggő kritikus érrendszeri fenotípusok, amelyek a szív- és érrendszeri betegségek progresszióját eredményezik az általános populációban. A következetes oxidatív stressz és a gyulladásos reakció vaszkuláris diszfunkcióhoz vezet. A GBE antioxidáns és gyulladáscsökkentő tulajdonságainak köszönhetően enyhíti az öregedéssel összefüggő érrendszeri diszfunkciókat. A GBE fő hatásai az idős érrendszerben összefüggésben lehetnek a hosszú élettartamú jelátviteli utakkal. A GBE a glükóz és a lipid anyagcsere szabályozásával csillapítja a vaszkuláris öregedés előrehaladását diabetes mellitusban is.

Következtetés: A GBE fontos szerepet játszik a vaszkuláris öregedési folyamat megelőzésében. Ígéretes terápiás megközelítés az öregedéssel összefüggő érrendszeri rendellenességek és a szív- és érrendszeri betegségek enyhítésére.