Milyen ízletes erdei ételek segíthetnek a globális éhségválság megoldásában

Bhaskar Vira, Cambridge-i Egyetem

Körülbelül minden kilenc ember szenved világszerte még mindig éhségtől, a többségük Afrikában és Ázsiában él. A világ erdeinek nagy lehetőségei vannak táplálkozásuk javítására és megélhetésük biztosítására. Valójában az erdők nélkülözhetetlenek lehetnek a globális élelmezésbiztonság szempontjából, különös tekintettel a sokféle, táplálkozási szempontból kiegyensúlyozott étrend fontosságára.

ízletes

Az erdők kulcsfontosságúak a biológiai sokféleség védelme és az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése szempontjából. Ez jól ismert. Az éhség enyhítéséhez és a táplálkozás javításához való hozzájárulásuk azonban kissé elhanyagolt. Az erdőkkel és élelmezésbiztonsággal foglalkozó globális erdészeti szakértői testület nemrégiben készült tanulmánya, amelynek elnöke voltam, megmutatja, hogy az erdők és a fák hogyan egészíthetik ki a mezőgazdasági termelést és hogyan adhatnak gazdasági lendületet a világ egyik legsebezhetőbb régiójának.

Az erdők négyféleképpen részesítik előnyben az élelmiszer-biztonságot

  • A faételek gyakran gazdagok vitaminokban, fehérjékben és más tápanyagokban, és változatosabb étrendekkel társulnak. Például az afrikai szentjánoskenyér bab és a nyers kesudió szárított magjainak vastartalma összehasonlítható, vagy akár magasabb is, mint a csirkehúsé. Az Afrikában és Ázsiában elterjedt házikertek fái növelik a gyümölcs- és zöldségfogyasztást.
Jobb, mint a csirke? TREEAID

  • A vadhús, a hal és a rovarok szintén fontos erdei táplálékforrások. A rovarok különösen olcsó, bőséges fehérjeforrások és zsírok. A hernyók kiválóan alkalmasak vitaminokra és ásványi anyagokra. Különösen Délkelet-Ázsiában sok erdőt és agrárerdőt (faanyaggal rendelkező gazdaságot) a helyi közösségek kezelnek, kifejezetten az ehető rovarellátás fokozása érdekében, például a szágó pálmák kezelése Pápua Új-Guineaban és Kelet-Indonéziában a grub termelés támogatása érdekében.

    Az erdők elengedhetetlenek a tűzifa és a szén számára is. A fejlődő országokban továbbra is 2,4 milliárd ember használ fatüzelőanyagot főzéshez és fűtéshez. Indiában és Nepálban még a jobb helyzetben lévő vidéki háztartások is ettől függenek. Az egyéb energiaforrások ingadozó és gyakran magas árai arra utalnak, hogy ez a helyzet valószínűleg egy ideig nem változik. A főzési üzemanyaghoz való hozzáférés nagyobb rugalmasságot biztosít az emberek számára abban, hogy mit ehetnek, beleértve a táplálóbb ételeket is, amelyek főzéséhez több energiára van szükség.

    A fák ökológiai szolgáltatások sokaságát kínálják. Például támogatják a méheket és más beporzókat, amelyek nélkülözhetetlenek a növénytermesztéshez, ideértve a termőföldet is. Olyan állati takarmányt is biztosítanak, amely lehetővé teszi a közösségek számára, hogy húst és tejet állítsanak elő, valamint védjék a patakokat és vízgyűjtőket a halak élőhelyeként.

    A hat emberből közel egy ember közvetlenül függ az erdőktől az élelem és a jövedelem szempontjából, és fontos elismerni a helyi emberek jogait ezekhez a megélhetési lehetőségekhez. A Száhel-övezetben például a fák akár 80% -kal is hozzájárulhatnak a háztartások jövedelméhez, különösen a shea-diótermelés révén.

    Újszerű kezdeményezések új faanyagokat próbálnak kifejleszteni, hogy fenntartható jövedelmet biztosítsanak a szegényeknek. Például a tanzániai szegény termelők globális erőfeszítéseket tesznek az Allanblackia növény magjának előállítására, amelyek étolajat hoznak létre. A Novella Africa néven ismert magán-állami partnerség fenntartható Allanblackia olajüzletágat fejleszt, amely évente több száz millió dollárt érhet a helyi gazdálkodók számára.

    Erdőtől farmig

    Bár az erdők nem csodaszer a globális éhség miatt, létfontosságú szerepet játszanak a gazdaságokban termesztett növények kiegészítésében. Ez különösen akkor fontos, ha az alapvető élelmiszerellátást aszályok, ingadozó árak, fegyveres konfliktusok vagy más válságok befolyásolják.

    Noha a nagyüzemi növénytermesztés továbbra is fontos, rendkívül érzékeny az extrém időjárási eseményekre, amelyek az éghajlatváltozás alatt gyakrabban fordulhatnak elő. A faalapú gazdálkodás sokkal jobban alkalmazkodik az ilyen csapásokhoz. Az ilyen események által kiváltott élelmiszerhiány időszakában az erdei élelmiszerek létfontosságú biztonsági hálót jelenthetnek, különösen a legszegényebb háztartások számára.

    Ez az erdő-gazdaság kapcsolat azt is jelenti, hogy az erdők elvesztése és pusztulása súlyosbítja az élelmiszer-bizonytalanság problémáját. Az erdők elvesztése veszélyezteti az olyan ökológiai szolgáltatásokat, mint például a tiszta vízellátás, amely döntő fontosságú a növénytermesztés és az állattenyésztés szempontjából. A tájak többfunkciós alapon történő kezelésének, amely ötvözi az élelmiszertermelést, az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartását és az egyéb földhasználati szolgáltatásokat, élen kell állnia a globális élelmezésbiztonság elérése érdekében tett erőfeszítéseknek.

    Az ENSZ által a Fenntartható Fejlődés Céljainak az év végi véglegesítése előtt hangsúlyozni kell az erdők és a faalapú rendszerek hozzájárulását a „Zero Hunger Challenge” -hez. Kezelhetők jobb és táplálkozási szempontból kiegyensúlyozottabb étrendek biztosításával, az élelmiszer-alapú erőforrások jobb ellenőrzésével - különösen szűkös időszakokban és kiszolgáltatottsági időszakokban (különösen a marginalizált csoportok esetében) -, valamint ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak a növénytermesztés számára. A globális éhségre adott válaszok kritikus eleme lesz.

    Bhaskar Vira

    Bhaskar Vira az Erdészeti és Élelmezésbiztonsági Globális Erdészeti Szakértői Testület elnöke, amelyet az Erdészeti Kutatószervezetek Nemzetközi Uniója hív össze. Az Egyesült Királyság Természetes Környezetvédelmi Kutatási Tanácsától (NERC), a Gazdasági és Társadalmi Kutatási Tanácstól (ESRC) és a Nemzetközi Fejlesztési Minisztériumtól kap támogatást az ökoszisztéma-szolgáltatások és a szegénység enyhítésére irányuló kutatásokhoz, de a cikkben kifejtett nézetek sajátjai, és nem tükrözik a kutatási tanácsokét. Nem olyan szervezeteknél dolgozik, nem nyújt tanácsadást és nem kap finanszírozást olyan szervezetektől, amelyek közvetlenül profitálnának a cikkben felvetett kérdések bármelyikéből.

    A Cambridge-i Egyetem a The Conversation UK tagjaként nyújt támogatást.