Az elhízás közegészségügyi vészhelyzet

Az elhízási járvány az 1970-es években kezdődött, kezdetben az Egyesült Államokban, majd világszerte elterjedt.1 A legtöbb nyugati országban a felnőttek körülbelül 60-80% -a és a gyermekek 20-30% -a túlsúlyos vagy elhízott, amire az emberiség történetében még nem volt példa. A BMJ azt kérdezi, hogy ezt a változást az egyéni döntések vagy a lakosságot érintő betegség következményének kell-e tekinteni

Az elhízás nem csupán kozmetikai probléma: fizikai és pszichiátriai multimorbiditással társul.56 Az intenzív kutatások ellenére az elhízás-járvány okai továbbra is vitatottak, de egyértelműen a környezeti tényezők dominálnak.17 Az uralkodó nézet az volt, hogy energia-egyensúlyhiány. Ez elvileg igaz lehet, de nem magyarázza a túlfogyasztást, amely a lakosság körülbelül 80% -át érinti. Az étkezési környezetünkben bekövetkezett alapvető változás nagy hatással volt az emberi étkezési magatartásra és egészségre.8

A modern ételek biológiai hatásait a rágcsálók modelljeiben alkalmazott „cafeteria-étrend” segítségével vizsgálták, amelyben a szokásos chow-t emberi cafeteria-ételek helyettesítik: sütik, gabonafélék, sajt, feldolgozott húsok, kekszek. Az e táplálékkal etetett állatok önkéntes hiperfágia jelentkeznek, ami drámai súlygyarapodást, gyulladást, valamint anyagcsere- és kognitív rendellenességeket eredményez. 9 Egy nemrégiben végzett, randomizált, kontrollált vizsgálat során embereken az ultra-feldolgozott étrend 2092 kJ-t fogyasztott naponta többet, mint a minimálisan feldolgozott étrend. 10 Ez az úttörő tanulmány kimutatta, hogy az ultra-feldolgozott élelmiszerek sok endokrin útvonal megváltoztatásával túlevéshez vezetnek. Ez összhangban volt a közelmúltbeli neurobiológiai megállapításokkal is

Az elhízás betegségként való felismerése átalakíthatja a közegészségügyi politikát és megtisztíthatja az élelmiszer-környezetet, amely emberek millióinak egészségét károsítja. Költséghatékony lehet a gazdaság számára az egészségügyi költségek csökkentésével is