Vessen egy pillantást a legújabb cikkekre

Az endoszkópos duodenális stentelés hatékonysága hasmenéses hasnyálmirigyrákban szenvedő betegek kezelésében

Orvostudományi és Bioregulációs Tudományok Tanszék, Orvostudományi Doktori Iskola, Kyushu Egyetem, Fukuoka, Japán.

Gasztroenterológiai Osztály, Kyushu Medical Center, Fukuoka, Japán.

Sebészeti és Onkológiai Tanszék, Orvostudományi Doktori Iskola, Kyushu Egyetem, Fukuoka, Japán.

Orvostudományi és Bioregulációs Tudományok Tanszék, Orvostudományi Doktori Iskola, Kyushu Egyetem, Fukuoka, Japán.

Absztrakt

Háttér és célok: Ez a tanulmány az endoszkópos duodenális stentelés (EDuS) hatékonyságát értékelte a nem reszekálható hasnyálmirigyrák kezelésében.

Mód: Retrospektív módon elemezték húsz nem reszekálható hasnyálmirigyrákban szenvedő, egy intézményben EDuS-n átesett beteg kórlapját.

Eredmények: A technikai és a klinikai sikerek aránya egyaránt 100% volt. A túlélés és a sztent átjárhatóságának medián ideje 113, illetve 109 nap volt. Az obstruktív tünetek minden betegnél a stentelés után azonnal eltűntek. A sztentelés utáni orális bevétel folytatásának átlagos ideje 1,8 nap volt. A gyomor kimeneti elzáródás pontozási rendszer pontszáma jelentősen javult a stentelés után. Kevesebb szövődmény fordult elő a vízszintes rész obstrukciójában szenvedő betegeknél, mint azoknál, akiknél a duodenum más részein volt obstrukció. Öt beteg 6 hónapon keresztül élt a stentelés után műtéti kezelés nélkül. E betegek közül négynél a vízszintes részben elzáródás volt, és a sztentelés után nem alakultak ki komplikációk.

Következtetés: Az EDuS a nyombél obstrukciójához hasadatlan hasnyálmirigyrákban szenvedő betegeknél hatékony módszer. Különösen a horizontális részen elzáródást szenvedő betegeknél az EDuS hozzájárulhat a hosszú távú túléléshez, mivel kevesebb szövődménnyel jár együtt. További vizsgálatokra van szükség az EDuS indikációinak tisztázása érdekében.

Kulcsszavak

hasnyálmirigyrák, nyombélelzáródás, endoszkópos nyombél stentelés, önterjeszthető fém stent

Bevezetés

A gyomor kimeneti obstrukciója (GOO) a fejlett disztális gyomor, nyombél és periampulláris rosszindulatú daganatok, köztük a hasnyálmirigyrák gyakori szövődménye [1-3].

Mód

Betegek

Asztal 1. A betegek kiindulási jellemzői

A betegek száma

Életkor (átlag ± SD, évek)

Szövettani diagnózis, sz.

Hasnyálmirigy neuroendokrin daganat, sz. (%)

Acinarsejtes karcinóma, sz. (%)

Az elzáródás helye, sz. (%)

GOOSS pontszám (átlag ± SD)

ECOG PS (átlag ± SD)

GOOSS, gyomor kimeneti obstrukciós pontrendszer; ECOG PS,

Keleti Szövetkezeti Onkológiai Csoport teljesítményállapota; SD, szórás

Az EDuS-t azután végezték el, hogy a betegek megfelelő írásos beleegyezésüket adták. A jelen tanulmány protokollját a Kyushu Egyetem Klinikai Tanulmányi Etikai Felülvizsgálati Testülete hagyta jóvá.

Stent elhelyezése

A nyombél stentelésében WallFlex ™ nyombél stenteket (22 mm átmérőjű: 60–120 mm hosszú; Boston Scientific Japan, Tokió, Japán) használtunk. A duodenum stenteléséhez oldalt néző duodenoszkópot (TJF-260V; Olympus Medical Systems, Tokió, Japán) használtak.

Először endoszkóposan meghatároztuk a duodenumban a szűkület helyét (1A. Ábra), és egy vezetéket a szűkület helyétől elég távol fekvő helyzetbe helyeztünk egy standard katéterrel (Tandem XL ™; Boston Scientific Japan) ERCP-vel és 0,035- hüvelykes vezetőhuzal (Hydra Jag wire ™; Boston Scientific Japan). Ezután katéter segítségével készítettük a duodenumban lévő szűkület helyének körülvevő képét, és a szűkület helyét fluoroszkópos irányítással igazoltuk (1B-C. Ábra). A szűkület helyének és tartományának megerősítése után meghatároztuk a megfelelő hosszúságú stentet és annak elhelyezkedését. Ezután a duodenális sztentet fluoroszkópos irányítás alatt helyeztük át a hatókörön, miközben a helyzetet kisebb mértékben módosítottuk (1D-F ábra).

1.ábra. A nyombél fémes stentjének elhelyezése. (A) A nyombél obstrukcióját endoszkóposan igazolták. (B), (C) Kontrasztot injektáltunk a duodenumba a katéteren keresztül, és felmértük a duodenális obstrukció (nyilak) tartományát. (D) A fémes sztentet fluoroszkópos irányítás alatt helyeztük át a hatókörön. (E) A stent proximális oldalának endoszkópos képe a duodenumban. (F) Fluoroszkópos kép stentelés után.

Értékelés

A fent említett módszerekkel EDuS-n átesett betegeket retrospektíven elemeztük. Technikai siker, klinikai siker (folytatható-e a szájon át történő bevitel), a sztent átjárhatóságának medián ideje, a sztenteltől való túlélési idő mediánja, az orális bevitel stentelés utáni folytatásának átlagos ideje, az orális bevitel mértéke, végezhető-e kemoterápia sztentelés után megvizsgálták a Keleti Szövetkezeti Onkológiai Csoport (ECOG) teljesítményállapotát (PS), a korai szövődményeket (a stentelés után 1 héten belül) és a késői szövődményeket. A nyombél újbóli elzáródását olyan obstrukciónak definiáltuk, amelynek kezelésére a stentelés után bármilyen kezelésre volt szükség.

Statisztikai analízis

2. táblázat. A gyomor kimeneti obstrukciós pontrendszere

Alacsony maradvány vagy teljes étrend

3. táblázat. A betegek fő klinikai eredményei a stent elhelyezése után

Műszaki siker, nem. (%)

Klinikai siker, nem. (%)

Medián túlélési idő napokban a sztent elhelyezése után (tartomány)

113 (32 - nem érte el)

A sztent átjárhatóságának napjainak mediánszáma (tartomány)

109. (32 - nem érte el)

Az orális bevétel folytatásának átlagos száma (tartomány)

Tartós obstruktív tünet, nem. (%)

Visszatérő obstruktív tünet, nem. (%)

Kemoterápia sztentelés után, nem. (%)

2. ábra. A betegek túlélésének Kaplan – Meier görbéje a sztent elhelyezése után. A stentelés utáni túlélési idő mediánja 113 nap volt.

4. táblázat. A stent elhelyezése utáni szövődmények

ideiglenes elzáródás, nem. (%)

Stent megtörve, nem. (%)

Daganatnövekedés, nem (%)

6 betegből 8

Az elzáródás helye

Vízszintes rész a többi részhez képest, nem. (%)

PDAC, hasnyálmirigy ductalis adenocarcinoma; HP, vízszintes rész; DP, leszálló rész; ECOG PS, Keleti Szövetkezeti Onkológiai Csoport teljesítményállapota; NR, nem érte el; C, cholangitis; K, a sztent törése; TI, daganat növekedése

Vita

Retrospektív vizsgálatot végeztünk annak érdekében, hogy tisztázzuk az EDuS hasznosságát a hasi hasnyálmirigyrákban szenvedő betegeknél a tünetek enyhítése, valamint a későbbi kemoterápia lehetősége és hozzájárulása a hosszú távú túlélés szempontjából.

Rezekálhatatlan hasnyálmirigyrákban szenvedő betegeknél a betegség előrehaladását időnként nyombélelzáródás kíséri. Ezeknek a betegeknek általában korlátozott előrejelzéseik vannak, alacsony élettartammal és rossz életminőséggel (QOL), mivel nem tudnak enni. Következésképpen gyakran előfordul a rossz táplálkozási állapot és a kiszáradás. Korábban ezeknél a betegeknél műtéti bypass műtétet hajtottak végre [5,6]. Mivel azonban Kozarek et al. 1922-ben a duodenális stentelés hasznosságáról számoltak be, az EDuS-t általában a rosszindulatú betegségekkel összefüggő duodenális stenosis tüneteinek enyhítésére végezték [11]. Az endoszkópos stentelést és a műtéti bypass-t összehasonlító tanulmányok arról számoltak be, hogy bár a hatékonyságban és a teljes túlélésben nem voltak nyilvánvaló különbségek, az orális lenyelés újrakezdéséig korábbi idő volt, és a kórházi kezelés időtartama rövidebb volt azoknál a betegeknél, akik endoszkópos stentelésen estek át [7,12] . Ezen okok miatt az endoszkópos sztentelés megvalósítható, biztonságos és hatékony alternatív palliatív kezelésről számolt be [13-15].

Jelen tanulmányunkban a technikai és klinikai sikerek aránya egyaránt 100% volt. A GOOSS pontszám jelentősen javult a sztent elhelyezése után, és a kezelés hatékonysága összehasonlítható vagy valamivel jobb volt a korábban közölt eredményekkel [2,16,17]. Ezenkívül a stenteléstől számított 1 héten belül jelentkező korai szövődmények esetében csak 1 betegnél alakult ki átmeneti obstrukció az ételmaradék miatt. Ez az időbeli elzáródás konzervatív módon javult. A stenteltől a szájon át történő bevitel újrakezdéséig rövid volt az idő (1,8 ± 1,0 nap), és megfelelő újbóli beavatkozások biztosításával a betegek 90% -a halálig a gyomor-bélrendszeri obstrukció tünetei nélkül élhetett. Így az endoszkópos sztentelés biztonságosnak és hatékonynak tekinthető, és hozzájárul a QOL javulásához.

Ebben a vizsgálatban 6 betegnél 8 komplikáció fordult elő. A fent említett korai szövődményeket leszámítva 3 betegnél stent-csavarodást figyeltek meg, 2 betegnél cholangitis, 2 betegnél daganatnövekedést figyeltek meg, mint késői szövődményeket, amelyek ≥ 1 héttel jelentkeztek a stentelés után.

Először is, 3 betegnél találtak stent-törést, mindegyiknél az izzókban, az ereszkedő részben vagy a vízszintes részben szűkület volt. A ráncokat azonnal korrigálták a stentek endoszkópos újrapozicionálásával csipesszel. Korábbi tanulmányok arról is beszámoltak, hogy egy további stent vagy endoszkópos újrapozícionálás elhelyezése viszonylag jó eredményeket hozott a kinkkel rendelkező betegek kezelésében [18].

Jelen vizsgálatban 2 betegnél (10%) ismételten kialakult cholangitis, és mindkettőjüknek stenosisuk volt a leszálló duodenumban. Ez a 2 beteg fémes stent elhelyezésen esett át mind a csökkenő duodenum obstrukció, mind az epeelzáródás kezelésére, de a nyombél stentjeinek elhelyezése után ismételten cholangitis alakult ki. Togawa és mtsai. számoltak be arról, hogy egy új fémes stent behelyezését kell tekinteni a diszfunkcionális biliáris fémes stentek kezelésének választott kezelésének [19]. Egy nemrégiben készült tanulmány azonban arról számolt be, hogy a duodenum beszivárgása kockázati tényező az epefém-sztentek elzáródásának 3 hónapon belül [20]. Ezért gondosan meg kell fontolni a hasnyálmirigy-fej karcinómájában szenvedő betegek obstrukciójának kezelését, amely gyakran akadályokat okoz mind a nyombélben, mind az epevezetékben; például a bypass műtétre lehet szükség.

Következtetés

Az endoszkópos kezelés biztonságos és hatékony kezelés a nem reszekálható hasnyálmirigyrákhoz társuló nyombélelzáródásban szenvedő betegek számára, és hozzájárul a betegek minőségének javításához. Különösen a vízszintes részen szűkületben szenvedő betegeknél van lényegesen kevesebb szövődmény az EDuS után. Ez lehetővé teszi a kemoterápia stabil folytatását, ezáltal hozzájárulva a hosszú túlélési időhöz. Az endoszkópos kezelés alkalmazása azonban ezeknél a betegeknél a klinikai vizsgálati adatok további felhalmozódását indokolja.

Hivatkozások

Szerkesztői információk

Főszerkesztő

Marcel C C Machado
Klinikai Sürgősségi Osztály,
São Paulo Orvostudományi Egyetem,
Brazília