Az ételek szénlábnyoma

Georgios Tsichlis/Shutterstock

gázkibocsátás kilogrammonként

A szénlábnyom csökkentésének egyik legegyszerűbb módja az ételválasztás. Az élelmiszer a háztartások szénlábnyomának 10–30% -át teszi ki a Michigani Egyetem Fenntartható Rendszerek Központjának adatai szerint. Az élelmiszerek tényleges termelése az emisszió 68% -át teszi ki, míg szállítása csak 5% -ot tesz ki.

Minél jobban választja a növényeket a húsok helyett, annál jobb az étkezési lehetősége a bolygó számára. A BBC számológéppel rendelkezik, amely segít meghatározni az étrend széndioxid-kibocsátását. A számológép szerint heti 5 uncia marhahús elfogyasztása egyenértékű azzal, hogy évente 1542 mérföldet vezetünk egy gázautóval. Hasonlítsa össze ezt a citrusfélékkel, amelyek egyenértékűek az évi mindössze 6 mérföldes vezetéssel.

Hannah Ritchie az Adatvilágunkban azt állítja, hogy az, amit eszel, nagyobb hatással van, mint ahonnan származik, mivel a szállítás az élelmiszerek többségének kevesebb mint 10% -át, a marhahúsnak pedig kevesebb mint 1% -át teszi ki.

Az élelmiszer-kilogrammonkénti üvegházhatásúgáz-kibocsátás Ritchie vizsgálata alapján ez a felsorolás számos közönséges élelmiszer kibocsátását mutatja széndioxid-egyenértékben kifejezve, amely intézkedés a különböző üvegházhatású gázok kibocsátásának összehasonlítására szolgál a globális kibocsátásuk alapján. felmelegedési potenciál (GWP), más gázmennyiségek átalakításával azonos globális felmelegedési potenciállal rendelkező szén-dioxid-mennyiségre.

Az ebben a listában szereplő kibocsátási tényezők a teljes ellátási láncban, beleértve:

Itt található 29 közös élelmiszer szénlábnyoma, a legmagasabbtól a legalacsonyabbig rangsorolva.

  • Üvegházhatású gázkibocsátás kilogrammonként, CO2 egyenértékben: 60

A marhahús magas széndioxid-lábnyoma túlnyomórészt a metánból és a földhasználatból származik, míg a szállítási kibocsátás kicsi, hasonlóan a legtöbb élelmiszerhez.

Néhány marhahús tejelő szarvasmarhákból származik, amelynek kisebb a lábnyoma.

  • Üvegházhatású gázkibocsátás kilogrammonként, CO2 egyenértékben: 24

Bár a bárányhús még mindig elég magas a legtöbb ételhez képest, a marhahús állományok marhahúsának kevesebb mint a fele.

  • Üvegházhatású gázkibocsátás kilogrammonként, CO2 egyenértékben: 21
  • Üvegházhatású gázkibocsátás kilogrammonként, CO2 egyenértékben: 21

A tejipari melléktermékek miatt a tejelő állomány marhahúsának körülbelül egyharmada van a szénlábnyomával, mint a dedikált marhahús állományoké.

Üvegházhatású gázkibocsátás kilogrammonként, CO2 egyenértékben: 19

  • Üvegházhatású gázkibocsátás kilogrammonként, CO2 egyenértékben: 17
  • Üvegházhatású gázkibocsátás kilogrammonként, CO2 egyenértékben: 12
  • Üvegházhatású gázkibocsátás kilogrammonként, CO2 egyenértékben: 8
  • Üvegházhatású gázkibocsátás kilogrammonként, CO2 egyenértékben: 7

A sertések és a csirkék nem termelnek metánt, mint például a szarvasmarhák vagy juhok, ezért lényegesen alacsonyabb a szén-dioxid-kibocsátásuk.

  • Üvegházhatású gázkibocsátás kilogrammonként, CO2 egyenértékben: 6

A csirkék és más baromfik nem termelnek metánt, például szarvasmarhák vagy juhok.

  • Üvegházhatású gázkibocsátás kilogrammonként, CO2 egyenértékben: 6
  • Üvegházhatású gázkibocsátás kilogrammonként, CO2 egyenértékben: 5

A képen egy lazacfarm Norvégiában található.

  • Üvegházhatású gázkibocsátás kilogrammonként, CO2 egyenértékben: 4.5
  • Üvegházhatású gázkibocsátás kilogrammonként, CO2 egyenértékben: 4

Az elárasztott rizs metánt termel.

  • Üvegházhatású gázkibocsátás kilogrammonként, CO2 egyenértékben: 3

A vadon kifogott halak kibocsátásának nagy része a halászhajók által felhasznált üzemanyagból származik.

  • Üvegházhatású gázkibocsátás kilogrammonként, CO2 egyenértékben: 3

A tehenek metántermelése miatt a tejtej kibocsátása sokkal nagyobb, mint a növényi tejé.

  • Üvegházhatású gázkibocsátás kilogrammonként, CO2 egyenértékben: 3

A nádcukor és az összes következő étel növényi eredetű. A legtöbb növényi termék CO2-kibocsátása 10-50-szer alacsonyabb, mint a legtöbb állati eredetű terméké.

  • Üvegházhatású gázkibocsátás kilogrammonként, CO2-egyenértékben: 2.5

A földimogyoró, például a földimogyoró, nem nő a fákon.

  • Üvegházhatású gázkibocsátás kilogrammonként, CO2 egyenértékben: 1.4
  • Üvegházhatású gázkibocsátás kilogrammonként, CO2 egyenértékben: 1.4
  • Üvegházhatású gázkibocsátás kilogrammonként, CO2 egyenértékben: 1
  • Üvegházhatású gázkibocsátás kilogrammonként, CO2 egyenértékben: 1
  • Üvegházhatású gázkibocsátás kilogrammonként, CO2 egyenértékben: 0,9
  • Üvegházhatású gázkibocsátás kilogrammonként, CO2 egyenértékben: 0,9
  • Üvegházhatású gázkibocsátás kilogrammonként, CO2 egyenértékben: 0,7
  • Üvegházhatású gázkibocsátás kilogrammonként, CO2 egyenértékben: 0,4
  • Üvegházhatású gázkibocsátás kilogrammonként, CO2 egyenértékben: 0,4
  • Üvegházhatású gázkibocsátás kilogrammonként, CO2 egyenértékben: 0,3
  • Üvegházhatású gázkibocsátás kilogrammonként, CO2 egyenértékben: 0,3

Míg a gazdaságban a diómagok kibocsátása magasabb, mint a korábbi növényi eredetű élelmiszerek sokasága, a diófák jelenleg a termőterületeket helyettesítik, és raktározzák a szenet, amely ellensúlyozza a kibocsátást, ami a szénlábnyom tekintetében körülbelül egyenértékű a citrusfélékkel.

További információ az ételválasztásról és a helyi étkezésről a World in Data-ban található. A BBC kalkulátor segítségével kiszámíthatja étrendje vagy családja étrendjének szén-dioxid-kibocsátását. Nézze meg azt is, mely gyümölcsökben és zöldségekben van a legtöbb növényvédő szer.