A legnagyobb 10 élelmiszer a legnagyobb környezeti lábnyommal

Flickr Ha beleharap egy hamburgerbe vagy felszeletel egy lazacot, gondolkodik-e azon a hatáson, amelyet a környezetre gyakorolt Önnek?

Nos, talán kellene. Az éghajlatváltozás valódissá válik, és a mezőgazdaság az egyik legnagyobb hőelzáró üvegházhatású gázforrás, például a metán és a szén-dioxid.

De ami a "szénlábnyomukat" illeti, nem minden étel egyenlő.

A washingtoni DC-ben működő Környezetvédelmi Munkacsoport és az érdekérvényesítő szervezet, valamint a CleanMetrics Corp., a portlandi érc-központú környezetvédelmi cég egy 2011-es jelentést tett közzé "Húsfaló útmutatója az éghajlatváltozáshoz + egészség" címmel.

Itt találhatók azok az élelmiszerek, amelyek az élelmiszer-kilogrammonként a legtöbb üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményezik, a jelentés alapján.

A jelentés ezen grafikája minden egyes ételt üvegházhatású gázok kibocsátása szerint lebontva mutat be. (Összehasonlításképpen: az átlagos autó manapság kb. 0,41 kilogramm CO2-t bocsát ki megtett mérföldenként.)

Az alábbiakban megmagyarázzuk az egyes számok hátterét:

1. Bárány: 39,2 kg CO2

Bocs, báránybarátok - egy kiló bárány elfogyasztása egyenértékű körülbelül 90 mérföldes vezetéssel! Az EWG/CleanMetrics jelentés szerint az Egyesült Államokban a bárány 50% -át importálják, így szénlábnyomának egy része a szállításból származik. De ennek nagy részét az állatok emésztése (más néven bárányhús), takarmányozásuk, trágyakezelésük és egyéb gazdasági műveletek eredményezik.

2. Marhahús: 27 kg CO2

Bár nem olyan rossz, mint a bárány, a marhahúsnak mégis elég komoly szénlábnyoma van. A tehenek sok metánt (erős üvegházhatást okozó gáz) termelnek, emellett sok vízre és földre van szükségük, amint ezt a Business Insider elemzés megállapította.

3. Sajt: 13,5 kg CO2

És ez nem csak hús. A sajt szintén jelentős CO2-hozzájáruló. A jelentés szerint a sajtnak csak egy töredékét importálják, de ez a sajt összes szén-dioxid-kibocsátásának felét adja.

4. Sertéshús: 12,1 kg CO2

A szalonna és a sonka következik a környezeti aprítótömbön. A sertéshúsból származó kibocsátások több mint fele az állatok felneveléséből származik, de jó része a hús feldolgozásából, szállításából és házi főzéséből származik.

5. Tenyésztett lazac: 11,9 kg CO2

A tenyésztett lazacok esetében az üvegházhatásúgáz-kibocsátás legnagyobb forrása a takarmánytermelés, az áramtermelés és a mezőgazdasági üzemek elégetése a jelentés szerint. Nem tartalmazott azonban adatokat a vadon kifogott lazac kibocsátásáról.

6. Törökország: 10,9 kg CO2

Lehet, hogy a hálaadás nem a legzöldebb ünnep, bár valószínűleg jobb, mint egy karácsonyi sült. A pulykából származó üvegházhatású gázok nagy része takarmánytermelésből származik (különösen a kukorica), amelyet feldolgozás és házi főzés követ.

7. Csirke: 6,9 kg CO2

Ha szeretsz enni húst, de szeretnéd minimalizálni a széndioxid-lábnyomodat, akkor a csirke a helyes út. A legnépszerűbb húsfajták közül a legkevesebb üvegházhatást okozó gáz kibocsátást eredményezi. Míg a fő szén-dioxid-források megegyeznek a pulykával, a csirke kevesebb összkibocsátást eredményez a termelés, a feldolgozás és a főzés minden szakaszában.

8. Tonhalkonzerv: 6,1 kg CO2

Az óceánban kifogott és konzerv tonhaltermelés az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának legnagyobb részét (68%) adja a halászhajókon történő dízelégetés során. A többi főleg a hal feldolgozásából és csomagolásából, valamint szállításából származik.

9. Tojás: 4,8 kg CO2

A tojás valószínűleg a legjobb fehérjeválasztás, ha megpróbálja minimalizálni a szénlábnyomát. A fenti ábra egy kanadai nagyüzemi freerange-gazdálkodási és egy New Jersey-i nagyüzemi zárt művelet átlagán alapul. A legtöbb kibocsátás takarmánytermelésből, a gazdaság energiafelhasználásából, a baromfihulladékból származó dinitrogén-oxid gázból és az üzemanyag elégetéséből származik.

10. Burgonya: 2,9 kg CO2

A burgonya termeli a legtöbb emissziót a fehérjében gazdag növények közül. A lábnyom nagy része a főzésből származik, de ez attól függ, hogy főzik és mennyi ideig. Például a sült burgonya sokkal több károsanyag-kibocsátást eredményez, mint a sült krumpli, mert a sült krumpli elkészítéséhez sokkal kevesebb idő kellett.

Természetesen sok más tényező játszik szerepet annak eldöntésében, hogy mely ételeket kell fogyasztania, például táplálkozás, etikus gazdálkodási/termelési gyakorlatok és természetesen a személyes preferenciák.