Az étrend és a gyomorrák halálozásának várható vizsgálata az Egyesült Államokban férfiak és nők körében

Absztrakt

Bevezetés

Az étrendi tényezőkről feltételezhető, hogy hozzájárulnak a gyomorrák arányainak nagy nemzetközi változásához (1) és a gyomorrák előfordulásának globális csökkenéséhez az elmúlt fél évszázadban (2, 3, 4), bár ennek a kapcsolatnak bizonyos aspektusai továbbra sem tisztázottak. A magas antioxidáns-vitaminokban és polifenolokban lévő citrusfélék, zöldségek és teljes kiőrlésű gabonák (5) csökkenthetik a gyomorrák kockázatát azáltal, hogy megvédik a gyomor hámját a Helicobacter pylori okozta gyulladásos válaszoktól és csökkentik az endogén karcinogén nitrozamin képződést (2, 6). A> 30 publikált esettanulmány-tanulmány többsége fordított összefüggést jelent egy vagy több ilyen élelmiszercsoport és a gyomorrák között (1), míg a prospektív vizsgálatok kevésbé és kevésbé következetesek (7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16). A nitrozamin-prekurzorokat tartalmazó feldolgozott húsok fogyasztása következetlenül kapcsolódik a gyomorrákhoz mind az eset-kontroll, mind a prospektív vizsgálatok során (1) .

Bár jelentős számú epidemiológiai tanulmány készült az étrendről és a gyomorrákról, a legtöbb olyan eset-kontroll vizsgálat volt, amely hajlamos felidézni az elfogultságot (2). Az étrend és a gyomorrák korábbi prospektív tanulmányai általában csekélyek voltak (9, 10, 11, 13, 14), ezáltal korlátozva a statisztikai képességeket a kockázat külön nemre vagy más lehetséges módosító tényezőkre történő vizsgálatára. Ezenkívül a korábbi vizsgálatok nem egyidejűleg ellenőrizték az olyan fontos zavaró tényezőket, mint a társadalmi-gazdasági helyzet, a cigarettázás és az aszpirinhasználat (7, 13, 14, 15, 16). Ennek a tanulmánynak az volt a célja, hogy értékelje a táplálkozási tényezők, különösen a citrusfélék, a zöldségek, a teljes kiőrlésű gabonafélék és a feldolgozott húsok összefüggését a halálos gyomorrák kockázatával az egyesült államokbeli férfiak és nők jövőbeni nagy csoportjában.

Anyagok és metódusok

Tanulmányozza a kohort és a nyomon követést.

1982-ben 508 351 férfi és 676 306 nő töltött ki postai kérdőívet az ACS2 CPS II-hez. A kérdőív információkat kapott a kórtörténetről, a demográfiai jellemzőkről, az étrendről és az életmód szokásairól, valamint a gyógyszerek használatáról. A résztvevőket az ACS önkéntesei toborozták és írták be az Egyesült Államok mind az 50-be, a Columbia körzetbe és Puerto Ricóba, és a létfontosságú státuszukat 1996. december 31-ig követték nyomon, a korábban leírtak szerint (17). Halálbizonyítványokat vagy a halál okainak kódjait az összes ismert halálozás 98,8% -ára kapták. A gyomorrákos halálozásokat a Nemzetközi Osztályozási Betegség-9 kódokként határozták meg: 150.0–150.9 (18) .

Kizártuk a résztvevőket ebből az elemzésből, ha a kiindulási időpontban elterjedt rákról számoltak be (kivéve a nem melanomás bőrrákot; n = 82 349), ha az előző évhez képest> 20 fontot vesztettek (n = 20 797), vagy ha az étrendre vonatkozó információk hiányosak voltak (n = 111 466) ). A végső analitikus kohorsz 533 391 nőből és 436 654 férfiból állt, akiknél 439, illetve 910 gyomorrákos haláleset következett be.

Étrendi értékelés.

Étrendi kérdőívünket korábban leírtuk (19). Röviden, 32 élelmiszer fogyasztásáról kérdezett a következő megfogalmazással: "Heti átlagosan hány napot eszel a következő ételekkel?" A főbb kitettségek az alábbiak nemspecifikus tertilitásait tartalmazták: „zöldségek” (a zöld leveles zöldségek, paradicsom, káposzta/brokkoli/kelbimbó, sárgarépa és tök/kukorica jelentett gyakoriságainak összege); „Citrusfélék” (citrusfélék/gyümölcslevek); „Teljes kiőrlésű gabona” (barna rizs/teljes kiőrlésű/árpa, korpa/kukorica muffin, zabpehely/aprított búza/korpa gabonafélék); és „feldolgozott húsok” (füstölt húsok, sültek/kolbász, sült szalonna és sonka). A jelentett zöldségek, citrusfélék és teljes kiőrlésű gabonafélék gyakoriságának összegzésével létrehoztunk egy pontszámot is, amely a potenciálisan előnyös növényi élelmiszerek („növényi táplálék”) magasabb bevitelét képviseli. Az egyes ételeket, valamint a „nyers zöldségek” bevitelével kapcsolatos külön kérdést is megvizsgálták.

Statisztikai elemzések.

Cox arányos veszélyességi modelljeivel (20) vizsgáltuk az étrendi tényezők és a gyomorrák mortalitása közötti összefüggést, miközben alkalmazkodtunk más lehetséges kockázati tényezőkhöz. Az alkalmazott idő-tengely a követési idő volt az 1982-es beiratkozás óta. Az életkor-beállítást úgy végezték el, hogy az egyes Cox-modelleken belül a beiratkozáskor a pontos életkorot rétegeztük (21). A kovariátumokat dummy változókkal modelleztük. A többváltozós modellek tartalmazzák az iskolai végzettség, a faj, a cigarettázás, az aszpirinhasználat, a C-vitamin-használat, a multivitamin-használat, a gyomorrák családi kórtörténete és a BMI-t kg/m 2 -ben. A vizsgált, de nem szerepelt változók, mivel nem zavarták meg az étrend és a betegség közötti összefüggést, a gyomorproblémák története (definiálva gyomor- vagy nyombélfekély, krónikus emésztési zavar, antacidák rendszeres használata vagy a Tagamet rendszeres használata)., a tubák vagy a rágódohány használata, az alkoholfogyasztás, a menopauza állapota és az ösztrogénhasználat története.

Megvizsgáltuk, hogy az étrend és a végzetes gyomorrák viszonya változott-e az iskolázottság szintje, a gyomorproblémák története, a vitamin-kiegészítők használata, a dohányzás, az elért életkor, a BMI, a gyomorrák családi kórtörténete, a rendszeres aszpirinhasználat és az étrendben bekövetkezett jelentős változások között előző 10 évben. Az interakció tesztelésére a valószínűség aránytesztet alkalmazták (22). Ezenkívül késleltetési elemzéseket végeztünk a követés első 4 évének kizárásával, hogy eltávolítsuk azokat a korai eseteket, amelyekben az étrend és a rák közötti kapcsolat elfogult lehet a nem diagnosztizált gyomorráknak tulajdonítható étrend változásai miatt. A trendteszteket úgy végeztük, hogy minden kvintilishez 1 és 5 közötti numerikus értéket rendeltünk, és a modellezési trendet folyamatos változóként.

Eredmények

A CPS II férfiak és nők alapjellemzőit az élelmiszercsoport tertixjei szerint az 1. táblázat tartalmazza. Azok a férfiak és nők, akik gyakoribb citrusfélék, zöldségek és teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztásáról és alacsonyabb feldolgozott húsfogyasztásról számoltak be, átlagosan valamivel idősebbek, iskolázottabbak, kevésbé dohányoznak, nagyobb valószínűséggel használnak C-vitamint és kevésbé elhízni. A heti fogyasztott ételek gyakorisága tekintetében a nők több citrusfélét (4,3 ± 2,8) és zöldséget (11,6 ± 6,0) jelentettek a férfiakhoz (gyümölcs, 3,8 ± 2,8; zöldségek, 10,6 ± 5,8) és kevésbé feldolgozott húshoz (nők, 2,1 ± 2,1; férfiak, 2,8 ± 3,8); a teljes kiőrlésű gabona bevitele hasonló volt (nők, 3,5 ± 3,8; férfiak, 3,4 ± 3,8).

Kiindulási jellemzők és kockázati tényezők az élelmiszercsoport bevitele szerint 436 654 férfiban és 533 391 nőben a CPS II-ből, 1982–1996 a

Férfiaknál a citrusfélék, a zöldségek és a teljes kiőrlésű gabonafélék gyakoribb fogyasztása a gyomorrák kockázatának csökkenésével, a feldolgozott hús bevitele pedig a megnövekedett kockázattal társult, csak az életkorhoz igazított elemzések során (2. táblázat) ⇓. A fontos kockázati tényezők ellenőrzése után a táplálékcsoportokkal való kapcsolat már nem maradt fenn. Azonban a legalacsonyabb terilitású férfiakkal összehasonlítva a növényi táplálék pontszámának első két tertilisében lévő férfiaknál csökkent a fatális gyomorrák kockázata (RR = 0,76; 95% CI, 0,65–0,90 és RR = 0,79; 95% CI, 0,67–0,93; P = 0,003 a trendnél). A férfiaknál megvizsgált egyes élelmiszerek közül (az adatokat nem közöljük) a káposzta (RR = 0,82; 95% CI, 0,62–1,04; P = 0,03 a tendencia szempontjából) és a sárgarépa (RR = 0,86; 95% CI, 0,69–1,06; P = 0,05 a tendencia szempontjából), legalább hetente háromszor fogyasztottak a halálos gyomorrák kockázatának csökkenésével jártak, a nem fogyasztáshoz képest. A hetente több mint öt alkalommal elfogyasztott hideg gabonafélék szintén alacsonyabb kockázattal függtek össze (RR = 0,83; 95% CI, 0,68–1,00; P = 0,03 a tendencia szempontjából). A heti több mint kétszeri májfogyasztás megnövekedett kockázattal járt a fogyasztás mellőzéséhez képest, bár a beviteli kategóriák közötti tendencia nem volt szignifikáns (RR = 1,63; 95% CI, 1,02–2,62; P = 0,91).

A halálos gyomorrák kockázata a fő táplálékcsoportok szerint - CPS II férfiak és nők, 1982–1996

Nőknél az életkorhoz igazított vagy többváltozós modellekben nem tapasztaltunk összefüggést egyetlen élelmiszercsoport vagy növényi táplálék pontszám és a gyomorrák kockázata között, kivéve a zöldségfogyasztás legmagasabb tertilisében bekövetkező váratlanul megnövekedett kockázatot (RR = 1,25; 95% CI, 0,99 –1,58; P = 0,06 a trendnél) és a nyers zöldségfogyasztás (RR = 1,33; 95% CI, 1,04–1,70; P = 0,02 a trendnél; nem látható). A barna rizst, teljes kiőrlésű vagy árpát hetente hat-hétszer fogyasztó nők esetében is nagyobb volt a halálos gyomorrák kockázata, mint azoknál, akik nem fogyasztottak (RR = 1,41; 95% CI, 1,04–1,91; P = 0,05 a trendnél) . Máj fogyasztása hetente legalább kétszer (RR = 1,96; 95% CI, 1,09–3,53; P = 0,003 a trend szempontjából) vagy sonka fogyasztása hetente legalább kétszer (RR = 1,52; 95% CI, 1,07–2,16; P = 0,02 a trend szempontjából) a gyomorrák okozta halálozás megnövekedett kockázatával társult a nem fogyasztókhoz képest.

Mivel a gyakori májfogyasztás a halálos gyomorrák megnövekedett kockázatával járt együtt mind a férfiak, mind a nők körében, a májfogyasztással járó tényezőkhöz (pl. Külföldi születésűek vagy migráns szülők) a további tényezők mellett már igazodtunk. modellek (nem fehér faj, kevesebb végzettség és idősebb kor). Ez nem változtatta meg eredményeinket.

Mind a négy élelmiszercsoport bevonása a többváltozós modellekbe nem változtatta meg az egyes élelmiszercsoportok eredményeinket. A követés első 4 évét kizáró elemzések hasonlóak voltak a két nem általános átfogó elemzéseihez. Az étrendi tényezők és a gyomorrákos halálozás közötti kapcsolatot nem módosította az iskolai végzettség, az elért életkor, a BMI, a vitaminfogyasztás vagy az aszpirinfogyasztás férfiaknál vagy nőknél. Azoknál a férfiaknál, akiknek családi kórtörténetében gyomorrák van, teljes kiőrlésű termékek fogyasztása> 4 nap/hét versus 1-hez, kinek kell újranyomtatási kérelmet intézni, az Epidemiology and Surveillance Research, American Cancer Society, 1599 Clifton Road, NE, Atlanta, GA 30329. Telefon: (404) 929-6816; Fax: (404) 327-6450; E-mail: marji.mcculloughcancer.org

↵ 2 A használt rövidítések a következők: ACS, American Cancer Society; CPS II, Cancer Prevention Study II; BMI, testtömeg-index; CI, konfidencia intervallum; RR, relatív kockázat.