Az étrend és a mentális egészség közötti összefüggések a 12 tételből álló általános egészségügyi kérdőív segítségével: keresztmetszeti és prospektív elemzések a japán többintézményi együttműködési kohort tanulmányból

Absztrakt

Háttér

A mentális egészség világszerte jelentős közegészségügyi kérdéssé vált. A biológiai és epidemiológiai vizsgálatok szerint az étrendnek szerepe van a mentális rendellenességek megelőzésében vagy gyógyításában. Az étrend és a mentális egészség kapcsolatának tisztázása érdekében azonban további kutatásokra van szükség. A tanulmány célja a tápanyagok (makrotápanyagok, vitaminok, kalcium és zsírsavak) étrendi bevitele és az élelmiszercsoportok (hal, hús és csirke, tejtermékek és zöldségek) és a mentális egészség közötti összefüggések vizsgálata a középkorú japánok között keresztmetszetben és leendő tanulmányok.

Mód

Összesen 9298 férfi és nő vehetett részt elemzésben az alapszintű (keresztmetszeti) felmérésben, amely részt vett a japán többintézményi együttműködési kohortvizsgálat két területén. Ezek közül 4701 résztvevőt körülbelül 5 évig követtek nyomon, és bekerültek a nyomon követési (prospektív) elemzésbe. A 12 tételes általános egészségügyi kérdőívet (GHQ) használták a résztvevők elmúlt hetek általános mentális egészségi állapotának felmérésére. Az elmúlt évben 46 élelmiszer átlagos bevitelét validált élelmiszer-gyakorisági kérdőív értékelte. Kiértékeltük az életmódot és az orvosi tényezőket egy önállóan kitöltött kérdőív segítségével is. Keresztmetszeti logisztikai regresszióanalízist végeztünk az esélyarányok becsléséhez ≥ 4 GHQ-ponthoz (gyenge mentális egészségi állapot) az ételek/tápanyagok étrendi bevitelének alapértéke szerint. A prospektív vizsgálat a kiindulási étrendi és életmódbeli tényezőket és a GHQ pontszámokat használta fel a nyomon követés során.

Eredmények

A keresztmetszeti logisztikus regressziós elemzés azt mutatta, hogy a zöldségek, a fehérje, a kalcium, a D-vitamin, a karotin és az n-3 erősen többszörösen telítetlen zsírsavak fordítottan összefüggnek a ≥ 4 GHQ-ponttal. Másrészről az egyszeresen telítetlen zsírsavak pozitívak asszociáció magasabb GHQ pontszámmal. A prospektív logisztikus regressziós elemzés szerint a tejtermékek, a kalcium, a B2-vitamin és a telített zsírsavak fordítottan korreláltak a ≥ 4 GHQ-pontszámmal. A kalcium mind a keresztmetszeti, mind az utánkövetési vizsgálatokban összefüggésben állt a GHQ-pontszámokkal. A nyomonkövetési vizsgálatban a ≥ 4-es GHQ-pontszámhoz tartozó, többváltozóssal korrigált esélyek aránya 0,71 (95% -os konfidenciaintervallum, 0,55–0,92) volt a kalória-korrigált étrendi kalciumbevitel legmagasabb és legalacsonyabb kvartilisei között.

Következtetés

Bizonyos tápanyagok és ételek, különösen a kalcium és a tejtermékek fogyasztása jobb mentális egészséghez vezethet a japán felnőttek körében.

Háttér

A mentális egészség világszerte jelentős közegészségügyi kérdéssé vált. Becslések szerint a mentális rendellenességek (amelyeket depressziós és szorongásos rendellenességek képviselnek) a globális betegségterhek 13% -át teszik ki a fogyatékossághoz igazított életévekben kifejezve, ami egyenértékű a szív- és érrendszeri és a keringési betegségekkel [1]. A mentális rendellenességek Japánban is gyakoriak, a közös mentális rendellenességek (pl. Súlyos depresszió, specifikus fóbia és alkoholfogyasztás/alkoholfüggőség) előfordulási gyakorisága 8,8% volt [2]. Ezenkívül a japán Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium által készített betegfelmérés azt mutatta, hogy az elmúlt két évtizedben a mentális zavarokkal küzdő betegek száma Japánban csaknem megduplázódott, a 2000-es 2 millióról 2015-ben 4 millióra.

Fontos foglalkozni a mentális rendellenességek növekvő gyakoriságával, mert ezek a rendellenességek rontják az emberek életminőségét, súlyosbítják az orvosi betegségeket, elősegítik a fogyatékosságot és növelik a halálozást [3]. Ezenkívül a mentális rendellenességek más társadalmi problémákhoz is vezethetnek, például a munkahelyi termelékenység csökkenéséhez, az öngyilkossághoz vagy a bűnözői magatartáshoz [4,5,6]. Ezért a mentális rendellenességek nagy terhet rónak az egyénekre és a társadalomra.

Az étrend és a mentális egészség kapcsolatát vizsgáló biológiai és epidemiológiai vizsgálatok folyamatosan növekedtek [7, 8]. Felmerült, hogy a különféle táplálkozási szokások, ételek és tápanyagok befolyásolhatják a mentális rendellenességek kialakulását, elhúzódását és súlyosságát. Például pozitív összefüggést találtak a nyugati táplálkozási szokások és a mentális rendellenességek, például a depresszió és a szorongás között, míg a mediterrán táplálkozási szokásoknak védőhatásai voltak [7, 9, 10]. A gyümölcs, zöldség, hal, baromfi, tejtermékek, feldolgozatlan hús és teljes kiőrlésű gabonák magas bevitele csökkent depressziós kockázattal jár [8, 11, 12]. Számos tápanyag, köztük a kalcium, a magnézium, a cink, a folát, a D- és a B12-vitamin, valamint az n-3 többszörösen telítetlen zsírsav (PUFA), hatékonyak a depresszió ellen [8, 13].

Mód

Ez a tanulmány a STROBE-Nut alkalmazta jelentési útmutatóként (1. kiegészítő fájl).

Japán Multi-Institutional Collaborative Cohort (J-MICC) tanulmány

A J-MICC tanulmány egy kohorszos tanulmány, amelynek célja a genotípusok, az életmód és az életmóddal összefüggő betegségek, különösen a rák közötti kölcsönhatások tisztázása volt [15]. A J-MICC tanulmányt 2005-ben indították el, és a résztvevőket 2025-ig tervezi követni. A jelen elemzéseket a J-MICC tanulmány által lefedett két területen végeztük: a Daiko-tanulmányban és a Shizuoka-területen, mert ezekben a GHQ-12 adatok rendelkezésre álltak. két terület.

Résztvevők

A Daiko-tanulmányban Nagoya 35–69 éves lakosságát meghívták, hogy 2008 és 2010 között küldött röpcédulákon vegyenek részt az alapfelmérésben [16]. Amikor az adatkészletet 2015 májusában elemzésre rögzítették, az 5174 résztvevő közül 21 kivonult a vizsgálatból, vagy nem volt jogosult részt venni; ezért 5153 férfi és nő állt rendelkezésre az alapelemzésekhez. Körülbelül 5 évvel később (2013–2016) 3543 résztvevő (68,8%) vett részt egy második (utólagos) felmérésben.

A J-MICC vizsgálat Shizuoka területén a résztvevők 35–69 éves lakosok voltak, akik egészségügyi ellenőrzésen vettek részt a hamamatsu-i Seirei Preventív Egészségügyi Központban [17]. Az alkalmassági kritériumoknak megfelelő 13 740 vizsgázó közül 5040-et (36,7%) vettek fel 2006 és 2007 között. Amikor az adatkészletet 2015 májusában rögzítették elemzésre, 32 résztvevő kilépett a vizsgálatból, vagy nem volt képes részt venni, így 5008 maradt az alapvonalra elemzések. Körülbelül 6 évvel később (2012–2013) 3746 résztvevő (74,8%) válaszolt a második (utólagos) felmérésre.

Összesen 9298 résztvevő teljesítette az alkalmassági feltételeket, és bekerült az alapelemzésekbe. 6697 résztvevőt követtünk, akiknek GHQ pontszáma az 1. ábra volt

A vizsgálati protokoll folyamatábra. GHQ: Általános egészségügyi kérdőív

Mentális egészségi állapot felmérése

A GHQ-12 segítségével értékeltük a résztvevők általános mentális egészségi állapotát az elmúlt hetekben. A GHQ-12 széles körben használt skála az általános pszichés jólét mérésére. Egy japán felnőtt populáció faktorstruktúrájának elemzése szerint a GHQ-12 egy érvényes skála, amely főleg pszichés distressz és szociális diszfunkció faktorokat produkál [18]. Minden GHQ-12 tétel egy adott viselkedést vagy tünetet ír le. Minden elemre négy válasz lehetséges: egyáltalán nem, legfeljebb a szokásosnál, inkább a megszokottnál, vagy sokkal többet, mint általában. Az első és a második válasz nulla, a harmadik és a negyedik válasz pedig 1. Az egyes tételek pontszámait összesítve 0 és 12 közötti összpontszámot adunk. A GHQ-12 ≥ 4 pontszámot a gyenge szellemi egészség [19].

Étrendi értékelés

Az elmúlt év során 46 élelmiszer átlagos bevitelét validált rövid élelmiszer-gyakorisági kérdőívvel (FFQ) értékelték, amint azt a korábbi jelentések leírják [20,21,22,23]. Három alapvető élelmiszer (rizs, kenyér és tészta) napi mennyiségeire vonatkozóan feltették a kérdéseket az adagok/adagok méretére és a fogyasztás gyakoriságára vonatkozóan (hat kategória: szinte egyik sem, 1-3 alkalommal/hónap, 1-2 alkalommal/hét, 3-4 alkalommal/hét, 5-6 alkalommal/hét és naponta). A többi 43 diétás termék esetében csak a bevitel gyakoriságát vizsgáltuk (nyolc kategória: szinte egyik sem, 1-3 alkalommal/hónap, 1-2 alkalommal/hét, 3-4 alkalommal/hét, 5-6 alkalommal/hét, 1 alkalommal/naponta, 2-szer/nap és ≥ 3-szor/nap) [22]. Az ételek/tápanyagok étrendi bevitelét a Nagoya Városi Egyetem Orvostudományi Karának Közegészségügyi Tanszékén kidolgozott és validált program segítségével becsülték meg, a japán élelmiszer-összetétel standard táblázatai alapján (ötödik átdolgozott kiadás) [22, 24].

Egyéb változók

Önállóan kitöltött kérdőív segítségével értékeltük az életmódbeli tényezőket (dohányzási szokások, alkoholfogyasztás, alvási idő, fizikai aktivitás és reggeli étkezés), iskolai végzettséget, foglalkoztatási státuszt és gyógyszerbevitelt [15]. A foglalkoztatási státust a résztvevők kiindulási állapota (dolgozó, nem dolgozó) alapján dichotomizálták. A dohányzási szokásokat és az alkoholfogyasztást egyaránt öt kategóriába sorolták (a dohányzás esetében: soha, nem volt, jelenlegi dohányos 2 tesztek (kategorikus változók esetében). A két csoport közötti élelmiszer- vagy tápanyag-bevitel különbségeit Mann-Whitney teszttel (ételek) vagy t-tesztek logaritmikus konverzió után (tápanyagok).

Többváltozós logisztikai regresszióanalízissel becsültük meg az esélyhányadost (OR) az ≥ 4 GHQ pontszámra az ételek és tápanyagok bevitele alapján. A hal, a hús, a csirke, a tejtermékek és a zöldségek fogyasztását az energiafogyasztáshoz igazították a teljes energiafogyasztás felosztásával, és kvartilisekre osztották. Hasonlóképpen, az energiával kiigazított bevitel kvartilisét is belefoglaltuk a következő logisztikai modellekbe: fehérje; zsír; szénhidrát; kalcium; B1, B2 és D vitamin; β-karotin; telített zsírsavak (SFA); egyszeresen telítetlen zsírsavak (MUFA); n-6 PUFA; n-3 PUFA és n-3 erősen többszörösen telítetlen zsírsavak (n-3 HUFA). Az ételek, tápanyagok és egyéb kovariatumok összes értékét megmértük a kiinduláskor. A (kategorikus változóként) kiigazított zavaró tényezők a következők voltak: a vizsgálati terület (Daiko vagy Shizuoka), nem (férfiak vagy nők), a jelenlegi foglalkoztatási helyzet (foglalkoztatott vagy nem alkalmazott), a jelenlegi dohányzási állapot (öt kategória) és a jelenlegi ivási állapot (öt) kategóriák). Az életkor (év), az alvási idő (h/nap), a szabadidős testmozgás (MET h/nap), a reggeli elfogyasztása (alkalommal/hét) és az összes energia (kcal/nap) folyamatos változóként került beállításra.

A prospektív tanulmányban azokat követtük, akiknek GHQ-pontszáma volt

Eredmények

A kiindulási 9298 jogosult résztvevő közül 2601 (27,8%) gyenge mentális egészségi állapotot mutatott (GHQ pontszám ≥ 4) (1. táblázat). A GHQ pontszámmal rendelkező 6697 résztvevő 1. táblázat A résztvevők jellemzői a kiinduláskor (n = 9298)

A résztvevők megközelítőleg fele mind az alap, mind az utánkövetés során nők voltak. Mindkét méréskor a férfiak aránya, az idősebb emberek aránya, az alvási idő és a szabadidős testmozgás szignifikánsan alacsonyabb volt a ≥ 4-es GHQ-pontszámmal rendelkező résztvevők között, mint a GHQ-pontszámmal rendelkezők 3. táblázat Az étkezési csoportok és a tápanyagok napi bevitele a résztvevők között kiinduláskor (n = 9298)

Az 5. táblázat a keresztmetszeti többszörös logisztikus regressziós elemzések eredményeit mutatja kiindulási adatok felhasználásával. Fordított összefüggéseket figyeltünk meg a ≥ 4 GHQ pontszám, valamint a fehérje, kalcium, D-vitamin, karotin és n-3 HUFA között (P-trend 5. táblázat Keresztmetszeti logisztikus regresszió elemzések az élelmiszer/tápanyag bevitel és a GHQ-12 pontszám közötti összefüggéshez

A 6. táblázat a prospektív többszörös logisztikai regressziós elemzések eredményeit foglalja össze nyomon követési adatok felhasználásával. A tejtermékek, a kalcium, a B2-vitamin és az SFA fordított összefüggéseket mutattak (P-trend 6. táblázat: Az élelmiszer/tápanyag bevitel és a GHQ-12 pontszám közötti összefüggés prospektív logisztikai regressziós elemzése *

A résztvevők szelektív lemorzsolódásának ellenőrzéséhez a nyomon követés során megvizsgáltuk a GHQ pontszámokkal rendelkező résztvevők kiindulási jellemzőit

Vita

A jelenlegi keresztmetszeti és prospektív vizsgálatokban több étel és tápanyag bevitele fordítottan összefügg a japán felnőttek magas GHQ-mutatóival. A fehérje szignifikáns inverz korrelációt mutatott a keresztmetszeti vizsgálatban, és negatív összefüggést mutatott, bár jelentéktelen lineáris trenddel, a nyomonkövetési vizsgálatban. Tudomásunk szerint egyetlen korábbi klinikai tanulmány sem számolt be részletesen összefüggésről a fehérje étrendi bevitele és a hangulat között. A fehérje azonban kedvező lehet a hangulat szempontjából, mert a triptofán, egy aminosav, átalakul szerotoninná, amely fontos szerepet játszik a hangulat enyhítésében, a jóllakottságban és az alvásszabályozásban [27].

A kalcium mind a keresztmetszeti, mind a prospektív vizsgálatokban fordított összefüggést mutatott a rossz mentális egészséggel. Számos vizsgálat hasonló összefüggésekről számolt be a kalcium és a depresszió között. Egy korábbi metaanalízis a depresszió összesített relatív kockázatát jelentette 0,66 (95% CI, 0,42–1,02), amikor összehasonlítottuk a legmagasabb és a legalacsonyabb bevitelt [28]. Mivel ez a metaanalízis keresztmetszeti vizsgálatokon alapult, leendő eredményeink hasznosak lehetnek a kalcium hangulatra gyakorolt hatásának további megértéséhez. A kalcium hatásának alapjául szolgáló biológiai mechanizmus lehet a triptofán-hidroxiláz aktiválása a szerotonin szintézisében [29]. A kalcium-kiegészítéssel azonban körültekintően kell eljárni, mivel ez kockázati tényező lehet az érrendszeri betegségek szempontjából [30]. Az étrend kalciumának következetes, a szív- és érrendszeri egészségre gyakorolt káros hatása nem bizonyult [31]; ezért ösztönözni kell a kalcium étrendből történő beszerzését, nem pedig a kiegészítőket.

Vizsgálatunkban a P-a B2-vitaminnal való inverz korreláció tendenciája szignifikáns volt a nyomon követés során, és kismértékben szignifikáns volt a kiinduláskor. Néhány korábbi jelentés azt is javasolta, hogy összefüggés legyen a B2-vitamin és a mentális egészség között. A B12, B6 és B2 vitaminok lassíthatják a kognitív hanyatlás előrehaladását és esetleg csökkenthetik az öregedés depressziójának kockázatát [32]. Ezenkívül az alacsony B-vitamin-bevitel összefüggésbe hozható a serdülőkorúak rossz mentális egészségi állapotával és viselkedésével [33].

A D-vitamin bevitelét a depresszió alacsonyabb kockázatával társították [8]. Keresztmetszeti vizsgálatunkban azonban az összefüggés fordított ok-okozati összefüggésnek tudható be, mivel a prospektív vizsgálatban nem figyeltek meg szignifikáns összefüggést. Beszámoltak arról, hogy a β-karotin kiegészítése csökkenti a betegek szorongási és depressziós pontszámát [34]. Vizsgálatunk során azonban a karotin inverz összefüggést mutatott a keresztmetszeti vizsgálatban, a prospektív vizsgálatban azonban nem.

Egy korábbi kohortvizsgálat gyenge inverz összefüggéseket mutatott a MUFA és a depresszió között [41]. A MUFA pozitív összefüggést mutatott a rossz mentális egészséggel a jelenlegi keresztmetszeti vizsgálatban, de ezt a kapcsolatot a prospektív vizsgálat során nem figyelték meg. A P-Az SFA trendje a prospektív vizsgálatban is szignifikáns volt, a keresztmetszeti vizsgálatban pedig marginálisan szignifikáns. Tudomásunk szerint kevés bizonyíték utal arra, hogy az SFA jótékony hatással lenne a hangulatra. Az SFA-val való összefüggést a tejtermékek bevitelével lehet magyarázni, mivel a tejtermékek kiigazítását követően nem figyeltek meg jelentős összefüggést (5. kiegészítő fájl: S4. Táblázat).

Keresztmetszeti vizsgálatunkban a zöldségbevitel fordított összefüggést mutatott ≥ 4 GHQ-pontszámmal. Ez a megállapítás összefüggésben lehet a karotin és a GHQ ≥ 4 közötti fordított összefüggéssel a keresztmetszeti vizsgálatban. Az n-3 PUFA-ban és fehérjében gazdag halak kissé fordított összefüggést mutattak a keresztmetszeti vizsgálatban. Szisztematikus felülvizsgálat során kiderült, hogy a hal- és zöldségfogyasztás a depressziós tünetek valamivel alacsonyabb gyakoriságával járt [9]. Annak oka, hogy miért nem figyelték meg az összefüggést a jelen prospektív tanulmányban, nem világos.

Ennek a tanulmánynak az volt az erőssége, hogy átfogóan vizsgálta a tápanyagok és élelmiszerek általános pszichés jólétgel kapcsolatos összefüggéseit mind keresztmetszeti, mind prospektív vizsgálatokban, és számos zavaró tényezőhöz igazította. Az ételek és a tápanyagok elemzésével sikeresen azonosíthattuk a hasznos élelmiszerek típusait, valamint a jobb mentális egészség kulcsfontosságú elemeit. Keresztmetszeti vizsgálat végezhető nagyobb populációban, nagyobb statisztikai erővel, mint egy prospektív vizsgálat. Egy prospektív tanulmány figyelembe veheti az egészségügyi problémák előfordulását és időbeliségét, de a nyomon követés során mindig felmerül a résztvevők életmódjának lehetséges változása. Ezért a tápanyagok (pl. Kalcium, fehérje) és a GHQ-12 pontszám közötti szignifikáns összefüggés mind a keresztmetszeti, mind a prospektív vizsgálatokban valószínűbb összefüggéseket sugallnak, egyedül a két vizsgálat eredményeihez képest.

Vizsgálatunkban a résztvevők körülbelül fele nő volt, és mind a munkavállalók, mind a nem munkavállalók bekerültek a mintába. A kiindulási 35–69 évesek körében a férfiak 23,4% -a (n = 4528) és a nők 32,3% -a (n = 4770) GHQ pontszáma ≥ 4. Vizsgálatunkat Japánban csak két földrajzi területen végeztük. Azonban egy korábbi keresztmetszeti közösségi alapú vizsgálat, Japánban, Kanazawában, a férfiak 24,2% -ában ≥ 4 GHQ-pontszámot jelentett (n = 4693; átlagéletkor 51,6 ± 19,5 év) és a nők 32,0% -a (n = 5678; átlagéletkor 52,4 ± 19,4 év) [44]. Ezek a százalékok közel voltak a miénkhez, ami arra utal, hogy eredményeink általánosíthatók lehetnek a japán felnőtt populációkra.

Ebben a tanulmányban számos korlátozást kell megvitatni. Először is, a prospektív vizsgálatban a szelektív lemorzsolódás potenciálisan elfogult lehet. Azok, akik hajlamosabbak voltak a mentális egészségi problémákra, vagy akik valóban mentális egészségügyi problémákkal küzdenek, dönthettek úgy, hogy nem vesznek részt a nyomon követési tanulmányban. Azokkal a résztvevőkkel összehasonlítva, akiknek GHQ pontszáma volt

Következtetés

A keresztmetszeti elemzés azt mutatta, hogy a zöldségek, a fehérje, a kalcium, a D-vitamin, a karotin és az n-3 HUFA bevitele fordítottan összefügg a rossz mentális egészséggel, és a MUFA bevitele pozitívan társult. A prospektív logisztikus regressziós elemzés szerint a tejtermékek, a kalcium, a B2-vitamin és az SFA fordított összefüggésben voltak a rossz mentális egészségi állapottal. Megfelelő mennyiségű tápanyag és étel, különösen kalcium és tejtermékek fogyasztása jobb mentális egészséghez vezethet a japán felnőttek körében.

Az adatok és anyagok rendelkezésre állása

A jelen tanulmány során létrehozott és elemzett adatkészletek nem nyilvánosak, mert nem kaptunk tájékozott beleegyezést a résztvevőktől az egyedi adatok nyílt felhasználására.