Az étrend minősége, a gyermekegészségügy és az élelmiszerpolitika a fejlődő országokban

étrend

2015. december 15

Az éhség és az alultápláltság problémája világszerte jól ismert. A Világélelmezési Program szerint körülbelül 795 millió embernek - vagyis a bolygón minden 9-ből körülbelül 1-nek - nincs elegendő élelme egészséges, aktív életvitelhez. A probléma főként a fejlődő országokban koncentrálódik, ahol a lakosok közel 13 százaléka alultáplált. A következmények súlyosak, mivel az 5 évnél fiatalabb gyermekek halálának csaknem felét világszerte a helytelen táplálkozás okozza. A kormány és a közösség vezetői különféle élelmiszerekkel kapcsolatos politikák és élelmiszersegélyprogramok segítségével próbálták leküzdeni a problémát. . Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID), amely több mint 150 országban működtetett élelmiszersegély-programokat, egyedül a 2013-as pénzügyi évben csaknem 2 milliárd dollárt költött élelmiszersegélyre.

Számos élelmiszer-segítő erőfeszítés a gyermekekre összpontosul - alultáplált gyermekek, terhes nők és szoptató anyák, akik speciális táplálkozási támogatást kapnak. A tanulmányok sokasága azt jelzi, hogy megfelelő táplálkozás nélkül a gyermekek testi és szellemi fejlődése veszélybe kerülhet. Például egy, a Nature Neuroscience-ben megjelent 2015-ös tanulmány azt sugallja, hogy a szegényen felnövő gyermekek agya kisebb lehet, valószínűleg táplálkozáshiány és egyéb körülmények miatt. Az American Journal of Epidemiology 2003-ban készült tanulmánya azt találta, hogy az első 24 hónapban az esetek 10 százalékában hasmenésben szenvedő perui gyermekek rövidebbek voltak, mint azok, akiknek nem volt hasmenése.

A Marylandi Egyetem Közpolitikai Iskolájának tudósa arra törekedett, hogy meghatározza azokat a konkrét tényezőket, amelyeket figyelembe kell venni az élelmiszerpolitika kialakításakor és finomhangolásakor, mivel ezek a hátrányos helyzetű térségekben élő gyermekekkel kapcsolatosak. Alok Bhargava professzor a Világbank kutatómegfigyelőiben megjelent, 2014-ben megjelent tanulmányában: „Az étrend minősége, a gyermekegészségügy és az élelmiszerpolitika a fejlődő országokban” vizsgálja a tápanyagok felszívódását és a gyermekek étrendjét befolyásoló környezeti tényezőket. Bhargava megvizsgálta az Indiából, a Fülöp-szigetekről, Kenyából, Tanzániából és Bangladesből gyűjtött adatokat és kutatásokat, hogy megértse, milyen szerepet játszik a háztartás jövedelme, a tejgazdálkodás és a higiénia a gyermekek étrendjének javításában mind rövid, mind hosszú távon.

A legfontosabb megállapítások a következők:

  • Az olyan környezeti tényezők, mint a rossz higiénia és vízminőség, gátolják a tápanyagok felszívódását.
  • A bangladesi tavakból származó haltermelés növelése segítette a gyermekek fehérje-, kalcium- és vasfogyasztását.
  • Az egészségtelen élelmiszerekre kivetett adók bevételt generálhatnak, amely felhasználható az állati termékek, például a tej és a hús nagyobb bevitelének elősegítésére a szegények körében.
  • Ha a magasság, a súly és a hemoglobin szintet táplálkozási szintként használják, a jobb táplálkozás csökkentette a halál valószínűségét Fülöp-szigeteken, Kenyában és Bangladesben.
  • Indiában, a Fülöp-szigeteken és Kenyában a kalciumbevitel a háztartások jövedelmével együtt növekszik. Az olyan beavatkozások, mint a tejgazdaság előmozdítása, sikeresen fellendítették a gyermekek fizikai növekedését.
  • Indiában, a Fülöp-szigeteken és Kenyában a jobb tápanyag- és energiafogyasztás összefügg a háztartások jövedelmével. Mivel a mikrotápanyagok, például a vas felszívódási aránya alacsony, a közösségek számára előnyös lehet a vágott élelmiszerek, például a rizs és a bab vaskartalmának növekedése.

Az élelmiszer-fogyasztás mintái a különböző népességcsoportokon belül kulturális, társadalmi-gazdasági és demográfiai tényezőktől függenek. Az állati termékek fehérje-, kalcium- és vasforrások, amelyek kulcsfontosságúak a gyermekek testi fejlődésében. Különbségek mutatkoznak az ilyen élelmiszerek iránti keresleti mintákban, valamint a friss tej és hús rendelkezésre állásában a fejlődő országokban. A rossz étrend minőségével és táplálkozásával kapcsolatos problémák kezelése a fejlődő országokban ezeknek és más tényezőknek a figyelembevételét igényli. A szerző megjegyzi, hogy a kisgyermek betegségeire fordított különös figyelem előnyös lehet e gyermekek számára az élet későbbi szakaszaiban. "Ha a politikai döntéshozók az első években javítani tudják a gyermekek egészségét, akkor ezek a gyermekek nagyobb ellenálló képességet mutathatnak a jövőben" - állítja a szerző.

Kapcsolódó kutatások: Egy 2013-as tanulmány „A globális élelmiszer-válság hatása az önértékelt élelmezésbiztonságra” vizsgálja a 2008-as globális élelmiszer-válságot. Az American Journal of Public Health 2015-ös tanulmánya: „A kiegészítő táplálkozási segítségnyújtási program, az élelmiszerek bizonytalansága, az étrend minősége és az elhízás az amerikai felnőttek körében” azt vizsgálja, hogy az amerikai élelmiszer-bélyegekként emlegetett program hogyan befolyásolja a résztvevők súlyát, az étrend minősége és az élelmezésbiztonság szintje.

Kulcsszavak: élelmezésbiztonság, táplálkozás, étrend minősége, gazdasági fejlődés, gyermekegészségügy, feldolgozott élelmiszerek, élelmiszersegély, élelmiszerhiány, alultápláltság, élelmiszerellátás