Az étrend sokfélesége és a vágott szemek jelentőségének csökkenése

Prabhu Pingali
Anaka Aiyar
Mathew Ábrahám
Andaleeb Rahman

Absztrakt

Az étrend megváltoztatása kritikus keresleti kihívásokat jelent az élelmiszer-rendszerek számára. A jövedelem növekedése, a városi növekedés, a globalizációs folyamatok és a demográfiai változások a gabonafélék relatív jelentőségének csökkenéséhez vezettek, míg az állati eredetű fehérje, a feldolgozott és a megvásárolt élelmiszerek fogyasztása nőtt. Állításunk szerint az ilyen étrendi átállásoknak az élelmezésbiztonsági vitákat el kell mozdítaniuk a kalóriákhoz való hozzáféréstől a sokféle és minőségi étrend hozzáférhetősége és megfizethetősége felé. Az étrend diverzifikálásának az élelmiszer- és agrárpolitika középpontjába kell kerülnie. Ugyanakkor az élelmiszer- és táplálkozási politikának az elhízás és más nem fertőző betegségek növekvő eseteivel is foglalkoznia kell, amelyek az étrend megváltoztatásából erednek. Végül, tekintettel arra, hogy 65,5 millió indián él városi nyomornegyedekben, a városi élelmezésbiztonsági aggályoknak szintén a szélesebb körű politikai megbeszélések részét kell képezniük.

4.1 Bevezetés

A táplálkozási átmenet a strukturális átalakulási folyamat fontos eredménye (Timmer, 2017). Úgy értelmezik, mint azt a jelenséget, amely az egész gazdaságra kiterjedő változások közepette rögzíti a háztartások étrend-bevitelének, étkezési gyakorlatának és fizikai aktivitásának változását (Popkin, 1997). Az étrendi szokásokat két szakaszban befolyásolja a strukturális átalakulás folyamata (Pingali & Khwaja, 2004). Az első szakaszban a gazdasági növekedés és az egy főre eső jövedelem növekedése az étrend diverzifikációját idézi elő. A fogyasztói preferenciák eltávolodnak a mennyiségtől a minőségig, a hagyományos kapcsokat nem kapcsokkal helyettesítik. A második szakaszban a gazdasági globalizáció hatásai a fehérjében, cukorban és zsírban gazdag feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának növekedésében mutatkoznak meg. Az ilyen strukturális változások az életminőség bizonyos javulásához, valamint az egészségügyi és higiéniai követelmények javulásához vezetnek, amelyek az élelmiszer-mennyiségi követelmények csökkenéséhez vezetnek (Pingali & Sunder, 2017). Ugyanakkor növekszik a fogyasztók preferenciája az ételek ízjellemzői iránt, és az étrend sokszínűbbé válik. Ezeket a változó étrendi preferencia-igényeket az agrár-üzleti értékláncok bővítésével és az élelmiszer-rendszerek átalakításával lehet kielégíteni.

A táplálkozási átmenet Indiában egyre nyilvánvalóbb. A vágott szemek - a rizs és a búza - aránya csökken, és a háztartások a változatos étrend felé tartanak (Pingali, 2006). Az NSSO fogyasztási kiadási felmérései szerint a gabonafélékre és gabonatermékekre fordított havi kiadások aránya India vidéki régiójában 1971–72 és 2011–12 között 41,1% -ról 10,8% -ra csökkent. A városi területeken a gabonakiadások aránya 23,4% -ról 6,6% -ra csökkent. Növekedett a nem kapcsolt kiadások aránya. Az elkövetkező néhány évtizedben a növekvő indiai népesség, a nagyobb urbanizáció, az egy főre eső jövedelmek növekedése és a népesség demográfiai változásai új kihívásokat jelentenek az élelmiszer-rendszerek számára.

A mezőgazdasági rendszereknek diverzifikáltabb termelési mintákon keresztül kell reagálniuk a lakosság változó igényére. A nagyobb jövedelem és a diéták globalizációja nagyobb kereslethez vezetett a különféle, globálisan előállított és külföldről behozott élelmiszerek iránt. Az egészséges táplálkozás átmenetének megvalósulásához az élelmiszer-rendszereknek elegendő tápanyagban gazdag élelmiszer-készlettel kell rendelkezniük, és az egészséges táplálkozás népszerűsítésére irányuló politikai törekvésnek kell lennie. 1 Bár a gazdasági fejlődés folyamán minden ország átmegy ezen az átmeneten, a táplálkozással kapcsolatos egészségügyi eredmények a folyamat során változhatnak. A következő fejezetben a táplálkozás és az egészség változó terheit tárgyaljuk, amelyek a strukturális átalakulási folyamat során bekövetkeznek. A táplálkozási átmenet természetének megértése, valamint az élelmiszerrendszerek alakításának és alakításának elengedhetetlen feltétele a közegészségügy és a táplálkozási politika.

Erre a szálra építve ez a fejezet a következő kérdéseket teszi fel: Milyen természetű a változó élelmiszer-kereslet Indiában, amikor 2050 felé nézünk? Mit jelent az élelmiszer-rendszerek számára? Ezek az étrendi változások jobb táplálkozási eredménnyel járnak? Hozzájárulnak-e ezek a változások az alultápláltság „hármas terhe” növekvő aggodalmához? Ezek a kérdések az elhízás és a nem fertőző betegségek növekvő előfordulása szempontjából fontosak. Ebben a fejezetben implicit módon feltételezhető, hogy az egészséges munkaerő hiánya és az alultáplált gyermekek magas előfordulása korlátot szab egy ország jövőbeni növekedési pályájának. Tekintettel arra, hogy a jövőbeni demográfiai előrejelzések - az indiai munkaerőbe belépő munkaképes korúak növekvő száma - a rossz étrend és a rossz egészségi állapot elveszíti a „demográfiai osztalék” potenciális hozamát.

4.2 A változó élelmiszer-kereslet jellege

A különféle élelmiszerekre fordított havi kiadások aránya. Forrás: NSS Surveys; a szerzők számításai alapján

Az élelmiszerek kiadási rugalmassága háztartási osztályonként. Forrás: Joshi és Kumar (2016)

Kerületi szintű összefüggés a nem gabonafélékre fordított kiadások aránya a gabonafélék és az indiai vidéki szegénységi szint között Forrás: NSSO 2011–12; a szerzők számításai alapján

4.3 Átalakulás az agrár-élelmiszeripari rendszerekben

A nagy értékű termékek iránti növekvő kereslet, az étkezés és a feldolgozott ételek fogyasztása egybeesett az éttermek és a gyorséttermek növekedésével, valamint a modern élelmiszer-értéklánc megjelenésével. Az élelmiszer-értékláncok újabb formái befolyásolták, hogy az élelmiszer hogyan halad farmról villára. A modern értékláncok kiterjesztése a nagy modern szupermarketek vagy megapiacok révén fokozatosan megkezdte a kis kisboltok helyettesítését, legalábbis a városi központokban. A változó minőségű, ízlésű és megfizethető árú, a társadalom minden rétegét kiszolgáló kiskereskedelmi láncok számának növekedése és a nők változó időfelhasználása is befolyásolta India étkezését.

Az élelmiszer-kiskereskedelem bővülésével együtt jelentős változás történt India étkezési módjában is. A külföldi márkák, például a McDonald's, a Pizza Hut, a Domino és mások belépése az 1990-es évek folyamán, valamint a nők nagyobb arányú részvétele a munkaerőben, legalábbis a városi területeken, az éttermi étkezés egyre inkább jellemzővé válik. A háztartások több mint 25% -a számol be arról, hogy havonta étkezik (Gaiha, Jha és Kulkarni, 2013). Teljesen érthető módon a fővárosi nagyvárosokban élnek a legtöbb ember, őket követik a nem metró városi területeken a városi lakosság, majd a vidéki lakosság. A jövőben nagyobb urbanizáció mellett az indiai lakosság étkezési jellemzői várhatóan tovább növekednek. Míg a helyi árusok és a kis éttermek fogyasztása mindig is jellemző volt az indiai étrendre, az őshonos márkák megjelenése és megszilárdulása - többek között a Haldiram's és a Barbeque Nation - szintén befolyásolta az indiai étrendet. A globális gazdasággal való nagyobb mértékű integráció és a vele való törekvő „középosztály” felemelkedése szerepet játszott a fogyasztási szokások ezen változásának előidézésében, lehetőséget biztosítva a modern agrár-élelmiszeripari rendszerek fejlődésére.

4.4 Urbanizáció, kulturális és demográfiai változások

A városi lakosság várható aránya. Forrás: ENSZ World Urbanization Prospects

India demográfiai változásának egyik figyelemre méltó jellemzője egy középosztály megjelenése, amely körülbelül 600 millió, vagyis India lakosságának fele (Krishnan & Hatekar, 2017). A multinacionális vállalatok licitáltak erre az emelkedő középosztályra és a feltörekvő fogyasztói gazdaságra Indiában (Ablett et al., 2007). A szegénység csökkenése és az élelmiszer-minőség iránti nagyobb fogyasztói kereslet várhatóan jelentős növekedési potenciált hoz létre az élelmiszeripar számára. India új városi középosztálya, amely sok egyedülálló dolgozó fiatalból, nukleáris családból és dolgozó párból áll, nemzetközi utazást és nagyvárosi életmódot folytat, az étkezési preferenciák nyugatiasodásához vezetett (Pingali és Khwaja, 2004). Az étkeztetés, az alternatív konyhák kóstolásának nagyobb gyakorisága és a készételekre való támaszkodás ugyanezt tükrözi. Ennek eredményeként jelentősen megnőtt az éttermek, az éttermi bíróságok és a nemzetközi márkájú éttermek száma India nagyvárosaiban. Az éttermi éttermek piaci értéke az élelmiszer-ipari iparban az elmúlt évtizedben több mint háromszorosára nőtt, 2010 és 2019 között 70,5-ről 230,1 milliárd USD-re 3.

4.5 Az élelmiszer-rendszerek problémái

4.5.1 Növekedés a kényelmi ételek fogyasztásában

… "A legtöbb gyermek teát és reggelit fogyaszt." - mondta Najma, egy hűséges munkás, aki háztól házig járt a vizsgálat elvégzéséhez. "Az anyáknak korán el kell menniük a munkából, hogy megadják a csecsemőknek, amit esznek." Az ételeket kétszer főzik otthon: rizs, roti, dal [főleg masoor, mivel ez a legolcsóbb], sabzi [főleg burgonya], de soha nem zöld leveles zöldség, gyümölcs vagy tej. Az ételeket Maggi, pattogatott kukorica és különféle chipsek tarkítják, amelyek elpusztítják a teljes étkezés étvágyát. Nemcsak az, hogy a gyerekek kedvelik ízüket, hanem gazdasági ok is van arra, hogy a gyorsételekre támaszkodjanak. Egy csomag Maggi tészta 10 millióba kerül, míg egy rizs, dal és zöldség étkezés ennek az összegnek a háromszorosa lenne. (Mohan, 2015)

4.5.2 Az élelmiszerek ára és az infláció

Az élelmiszerek nagykereskedelmi árindexe (WPI). Forrás: Gazdasági tanácsadó iroda, Korm. India, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium

4.5.3 Az egészségre, a táplálkozásra és a környezetre gyakorolt hatások

4.6 Következtetés

Az indiai étrend változik. Bár ez a táplálkozási átmenet lassabb lehet más fejlődő országokkal, például Kínával vagy Latin-Amerikával összehasonlítva, a globalizáció erőinek az indiai étkezési szokásokra gyakorolt hatása nem tagadható. Az urbanizáció és a globalizáció lehetővé tette a zsírokban és cukorban gazdag élelmiszerekhez való könnyebb hozzáférést, amelyek a veleszületett érzékszervi preferenciáknak megfelelőek. A változatosabb élelmiszerek iránti fogyasztói preferenciák változása - a jövedelem növekedésének, a demográfiai változásoknak és a globalizációs hatásoknak köszönhetően - megnövelte az alapvető élelmiszerek iránti keresletet.

Az élelmiszerek iránti kereslet táplálkozási kihívásain, a föld, a víz és az energia iránti nagyobb verseny mellett az ezzel összefüggő környezeti költségek kritikus kihívásokat jelentenek az élelmiszer-rendszerek számára a megfizethető és tápláló élelmiszerek ellátásában (Godfray et al., 2010). Hasonlóképpen, a táplálkozási átmenet előjelének tekintett urbanizáció az étrend minőségével és a túlzott táplálkozással kapcsolatban is kihívásokat támaszt. Az urbanizáció „rendetlen” jellege tükröződik abban, hogy a 2011. évi népszámlálás szerint 65,5 millió indián él városi nyomornegyedekben, a városi lakosság 13,7% -a pedig a hivatalos szegénységi küszöb alatt él. A szegények nagyobb koncentrációja a városi területeken, gyakran rossz hozzáféréssel az infrastruktúrához és a szolgáltatásokhoz, várhatóan további kihívásokat jelent az élelmiszer-rendszer számára. A politikának ezért figyelembe kell vennie a növekedés dinamikus jellegét és a tápláló élelmiszer-rendszerek iránti kereslet változó jellegét.

Lábjegyzetek

A mezőgazdasági ellátásról szóló fejezetekben megvitatjuk a diverzifikált termelési rendszerek kiszolgálásának lehetőségeit és a gazdaságok értékesítését annak érdekében, hogy profitálhassanak a növekvő városi élelmiszer-igényből.

A házon kívül fogyasztott élelmiszerekről szóló kormányzati statisztikákat (FAFH) gyakran nem jelentik be (Smith, 2015). Az indiai Nemzeti Sample Survey Organisation (NSSO) által készített fogyasztási kiadási felmérések információkat gyűjtenek az élelmiszerek halmazáról és a felmerült kiadásokról. Korábban az élelmiszer-fogyasztási modulban egyetlen tételként gyűjtöttek információkat a „főtt ételek” fogyasztásáról, amelynek célja a FAFH háztartási szintű megragadása volt. Csak a közelmúltban tértek át a FAFH részletesebb alkategóriáira, hogy megismerjék az étkezés elterjedtségét.

Hivatkozások

Nyílt hozzáférésű Ez a fejezet a Creative Commons Attribution 4.0 nemzetközi licenc (http://creativecommons.org/licenses/by/4.0/) feltételei szerint licencelt, amely lehetővé teszi bármely médiumban vagy formátumban történő felhasználást, megosztást, adaptációt, terjesztést és reprodukciót, mint mindaddig, amíg megfelelő elismerést ad az eredeti szerző (k) nek és a forrásnak, megad egy linket a Creative Commons licenchez, és jelzi, hogy történtek-e változtatások.

Az ebben a fejezetben található képeket vagy más harmadik felek anyagait a fejezet Creative Commons licencje tartalmazza, hacsak az anyag hitelkeretében másképp nem szerepel. Ha az anyagot nem tartalmazza a fejezet Creative Commons licencje, és rendeltetésszerű használatát a törvényi előírások nem engedélyezik, vagy meghaladja az engedélyezett felhasználást, engedélyt kell kapnia közvetlenül a szerzői jog tulajdonosától.