Az étrend szerepe a gyulladásos bélbetegségben

James D. Lewis

Orvostudományi professzor Gasztroenterológiai osztály, Orvostudományi Intézet Klinikai Epidemiológiai és Biostatisztikai Központ Perelman Orvostudományi Kar, Pennsylvania Egyetem, Philadelphia, Pennsylvania

G&H Mi a jelenlegi megértés a gyulladásos bélbetegség patogeneziséről? Van-e szerepe a diétának?

JL A gyulladásos bélbetegséget (IBD) a genetikai összetétel és a környezeti expozíció kombinációja okozza. Feltehetően mindkét tényező hozzájárul egy túl erős immunválaszhoz az egyén belében élő organizmusokkal szemben.

Az étrendnek az IBD kiváltó tényezőként játszott potenciális szerepét tekintve a jelenlegi bizonyítékok ebbe az irányba mutatnak. Megfigyelési tanulmányok összefüggéseket mutattak ki az étrendi szokások, valamint a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás újonnan történő diagnosztizálásának kockázata között. Ezek a tanulmányok tipikusan bebizonyították, hogy a hús és az állati termékek nagyobb fogyasztása összefügg a Crohn-kór és a fekélyes vastagbélgyulladás kialakulásával, míg a nagyobb gyümölcs- és zöldségfogyasztás jellemzően e betegségek alacsonyabb előfordulásával jár.

G&H Milyen mechanizmusokkal magyarázható, hogy az étrend miért játszik szerepet az IBD kialakulásában?

JL Számos hipotézist fogalmaztak meg arról, hogy az étrend hogyan járulhat hozzá az IBD etiológiájához. Ezen hipotézisek egy része közvetlen összefüggést mutat az étrend és az IBD között. Például felvetették, hogy az étrend közvetlenül megváltoztathatja a mikrobiom összetételét az IBD kialakulásához. Egy másik hipotézis szerint az étrendi antigének immunválaszt váltanak ki. Végül az étrend befolyásolja a bélben élő organizmusok metabolit-termelését (vagyis az organizmusok olyan kis molekulákat termelnek, amelyek elindíthatják vagy örökíthetik az IBD-t).

Azt is meg kell említeni, hogy az étrend hatással lehet a nyálkahártyára, amely megvédi a hámot a bél tartalmától. Ez azért fontos, mert a bél nemcsak az ott élő mikroorganizmusokat foglalja magában, hanem azokat a kis molekulákat is, amelyek élelmiszertermékekből származnak, vagy amelyeket közvetlenül az adott területen élő organizmusok termelnek.

Más hipotézisek szerint az étrendnek közvetett hatása van az IBD-re, például megváltoztathatja az epesav-profilt, vagy közvetlen vagy közvetett hatást gyakorol az immunfunkcióra. Számos alaptudományi vizsgálatot végeztek e különböző hipotézisek feltárására.

G&H Van-e szerepe az étrendnek az IBD kezelésében?

JL Számos különféle étrendet alkalmaztak aktív IBD-ben szenvedő emberek kezelésére. Ennek a munkának a legtöbbje, legalábbis a legígéretesebb, Crohn-kórban történt, nem pedig fekélyes vastagbélgyulladásban.

A diéta szerepének legerősebb bizonyítéka a Crohn-betegség terápiás modalitásaként az exkluzív enterális táplálkozás tanulmányaiból származik, vagyis a tápanyagok meghatározott tápanyaggal vagy tápszer alapú étrenddel történő ellátása. A legnagyobb ígéretet mutató tanulmányok általában ezeket a képletalapú étrendeket használták a kalóriabevitel legalább 90% -ának biztosítására. A képlet felépítése nem tűnik olyan fontosnak. Például egyes formulákban teljesen hidrolizált fehérje van, szemben a részben hidrolizált fehérjékkel, vagy akár ép fehérjékkel, és ezeknek a formuláknak a hatékonysága összehasonlíthatónak tűnik. Hasonlóképpen, a tanulmányokban közvetlenül összehasonlították a magas zsírkoncentrációjú vagy alacsony zsírkoncentrációjú tápszereket, és ezeknek a formuláknak a hatékonysága összehasonlíthatónak tűnik.

Jelenleg nagy az érdeklődés az ízletesebb és könnyebben használható étrendek meghatározása iránt az IBD hosszú távú kezelése érdekében, mivel ezek a tápanyagok alapú étrendek hosszú távú használatra általában nem praktikusak.

G&H Van-e egyéb hátránya vagy korlátja a tápszer alapú étrendnek?

JL Ezeknek az étrendeknek számos lényeges korlátja van. A legkézenfekvőbb az, hogy az emberek szeretnek enni. A nyugati világban az étkezés nagyon társadalmi esemény, és hátrányos a betegek számára, ha nem tudnak részt venni.

További hátrány a költség; például a tápszer alapú étrend egy hónapos kínálata általában drágább, mint az élelmiszerboltban vásárolt szokásos ételek. Bizonyos helyzetekben a biztosító társaság fizet az alapú étrendért, de ez nem egységesen van így.

Harmadik fő hátrány, hogy a legtöbb ilyen étrend nem túl jó ízű. Valójában ezeket az étrendeket gyakran nasogastricus cső adja be, miközben az emberek éjszaka alszanak. Mindezen okok miatt nehéz elképzelni, hogy ezeket a diétákat hosszú távú fenntartó terápiára használják a legtöbb IBD-beteg számára.

G&H Miért segítenek a képletalapú étrendek az IBD-ben szenvedő betegeknél?

JL A folyamatos kutatás fontos területe annak megértése, hogyan működnek a tápszerek a Crohn-betegségben. Számos lehetséges hipotézist tettek fel. Az egyik hipotézis szerint ezek a diéták jobban képesek olyan specifikus tápanyagokat biztosítani, amelyekre a nyálkahártya gyógyításához lehet szükség. Egy alternatív hipotézis az ellenkezőjét sugallja - a formulán alapuló étrend a kirekesztett étrend extrém példája, és hatékonyságuk összefüggésben lehet azzal, amit a beteg nem eszik, szemben azzal, amit eszik.

Számos köztes hipotézis is arra utal, hogy a képletalapú étrend javítja az IBD-t, mert megváltoztatja a bél mikrobiómáját és/vagy megváltoztatja a bél lumenében található metabolomot.

G&H Végeztek-e kontrollált klinikai vizsgálatokat tápszerek alapú étrenden IBD-s betegeknél?

JL A gyógyszerek klinikai vizsgálataival ellentétben nem lehet placebo-kontrollos diétás vizsgálatot végezni, mert minden embernek ennie kell valamit. Lehetőség van két különféle tápszeres étrend vakpróbájának lefolytatására, de nem a tápszer alapú étrend és a szokásos étrend vakpróbájának elvégzésére, más kezeléssel vagy anélkül.

Számos vizsgálat azonban összehasonlította a receptúrán alapuló étrendet a kortikoszteroid terápiával. Az egyik legmeggyőzőbb megfigyelés a képletalapú étrend és a kortikoszteroidok randomizált, kontrollált vizsgálatából származik. Míg a betegek mindkét kezeléssel klinikai javulást mutattak, a hám gyógyulásának bizonyítékát csak a képletalapú étrenddel kezelt betegeknél tapasztalták.

G&H Milyen kutatásokat végeztek más étrendek IBD-re gyakorolt hatásairól?

JL Megfigyelési és kis klinikai vizsgálatokat is végeztek más étrendi beavatkozásokkal Crohn-betegségben és fekélyes vastagbélgyulladásban szenvedő betegek számára. Több mint egy évtizeddel ezelőtt megjelent egy tanulmány, amely olyan fekélyes vastagbélgyulladásban szenvedő betegeket vizsgált meg, akik nemrégiben remisszióba kerültek, és megkérdezték őket a szokásos étrendjükről. Ezeket a betegeket ezután követték, hogy megállapítsák, vajon normális táplálkozási szokásaik összefüggenek-e a betegségük visszaesésének kockázatával. Ebben a tanulmányban azok a betegek, akik több tojást, húst (különösen vörös és feldolgozott húst) és alkoholt fogyasztottak, nagyobb valószínűséggel tapasztalták betegségük visszaesését, mint azok, akik alacsonyan fogyasztották ezeket az elemeket. Ez volt az egyik korábbi modern tanulmány, amely azt sugallta, hogy a beteg szokásos étrendjének kevésbé extrém módon történő megváltoztatása javíthatja a beteg IBD-kimenetelét.

Más vizsgálatok nagyrészt kicsiek és megfigyelő jellegűek voltak, bár egy közel 30 évvel ezelőtti nagy, véletlenszerű vizsgálat volt olyan étrendre vonatkozóan, amely finomított cukrokat tartalmazott, szemben azzal, amely csak természetes formájukban tartalmazott szénhidrátokat (azaz nem tartalmaz cukrot vagy fehér lisztet). . Ez a tanulmány különbséget talált a Crohn-betegség miatt műtéten átesők arányában 2 év alatt. Számos más vizsgált eredmény azonban nem különbözött szignifikánsan a kezelési csoportok között. A kérdés folyamatos vizsgálata indokolt.

Újabban némi érdeklődés mutatkozott a Crohn-kór félig vegetáriánus étrendje iránt, egy olyan kis tanulmány alapján, amely azt sugallta, hogy a fél-vegetáriánus étrendet követő betegek nagyobb valószínűséggel maradnak remisszióban, mint azok, akik húsosabb étrendet fogyasztottak . Talán az egyik legérdekesebb tanulmány, amelyet nemrégiben készítettek, Ari Levine és munkatársai voltak. Ebben a tanulmányban a betegek meglehetősen szélsőséges kizárási étrendet követtek (amely megkövetelte a glutén, tejtermékek, gluténmentes pékáruk és kenyerek, állati zsírok, feldolgozott hús, emulgeálószereket tartalmazó termékek, konzervek stb. Kerülését), valamint a kalóriák akár 50% -át is formulázott étrenddel kapta. Ez egy nagyon meggyőző előzetes tanulmány volt, mert a résztvevők több mint 70% -a tapasztalta a tüneteinek megszűnését, a C-reaktív fehérje szintjének normalizálódását, és az ismételt kolonoszkópián átesett kis csoportban a nyálkahártya gyógyulását. Az ilyen típusú tanulmányok rámutatnak arra az elképzelésre, hogy a kirekesztő diéták hasznosak lehetnek a Crohn-betegség kezelésében.

G&H A jelenleg rendelkezésre álló összes információ alapján módosítsa-e az IBD-ben szenvedő betegek szokásos étrendjüket?

JL A legegyszerűbb válasz szinte minden IBD-ben szenvedő beteg számára az, hogy egészséges étrendet kell fogyasztania, ha még nem ezt teszi. Egyéb bizonyítékok hiányában az egészséges táplálkozást mediterrán stílusú étrendként definiálnám, számos egészségügyi előnye miatt. Ez a fajta étrend terápiás előnyöket is kínál az IBD-ben szenvedő betegek számára, részben azért, mert alacsonyabb vörös és feldolgozott hús fogyasztás, valamint fokozott gyümölcs- és zöldségfogyasztás jellemzi.

Ezenkívül azt javaslom a betegeknek, hogy egyenek friss ételeket, vagyis az élelmiszerboltba kell menniük, alapanyagokat kell vásárolniuk és saját maguk kell elkészíteniük az ételeket, szemben az előre csomagolt és feldolgozott élelmiszerek vásárlásával. Az IBD-re vonatkozó ajánlás alátámasztására nincs sok adat, csak néhány állatmodell, amelyek arra utalnak, hogy az emulgeálószerek károsak lehetnek a belekben és hozzájárulhatnak a gyulladáshoz. A fent tárgyalt tanulmányok többsége arra számít, hogy az emberek friss ételeket fogyasztanak, szemben a feldolgozott ételekkel.

Az étrend megváltoztatása kapcsán tudjuk, hogy sok beteg már így tesz, kerülve azokat az ételeket, amelyek szerintük súlyosbítják a tüneteiket, és kisebb mértékben olyan ételeket fogyasztanak, amelyek szerintük segítenek a tüneteikben. Amíg az emberek megfelelő táplálékot kapnak, úgy gondolom, hogy van értelme elkerülniük a tüneteiket súlyosbító ételeket. Azoknál a betegeknél, akiknek bélszűkületei vannak, az ilyen kizárások magukban foglalhatják a nagy takarmánytartalmú ételeket. Azonban még azok a betegek is azonosítottak bizonyos ételeket, amelyek szerintük nem súlyosbítják a belüket, ezért gyakran kerülik ezeket az ételeket.

A restrikciós étrendet tekintve sok olyan népszerű, amely a Crohn-betegségben szenvedő betegek körében népszerű, például a Levine által készített étrend, vagy hasonló étrend, amelyet speciális szénhidrát-étrendnek neveznek. A diéta egyikének betartásáról a beteg és az orvos közötti megbeszélést követően kell dönteni. Ha az orvos és a páciens beleegyezik abba, hogy az étrendet elsődleges terápiaként alkalmazza, fontosnak tartom, hogy az étrendet ugyanolyan színvonalon tartsák, mint a többi terápiát; más szavakkal, az orvosnak bizonyítékokat kell keresnie nemcsak arra, hogy a beteg jobban érzi magát, hanem arra, hogy az étrendi beavatkozás valójában csökkenti a beteg bél gyulladását.

G&H A végső remény, hogy az étrend módosítása önmagában képes lehet az IBD remissziójának kiváltására vagy megtartására a jövőben?

JL Nem szabad az étrendi beavatkozást mindent vagy semmit jelenségnek tekintenünk. Az orvosi terápia vizsgálata során vannak olyan betegek, akiket egy gyógyszerrel megfelelően kezelnek, míg mások több gyógyszert igényelnek. A jövőben valószínűleg a Crohn-kórban vagy fekélyes vastagbélgyulladásban szenvedő betegek alcsoportja lesz, akiknek gyulladását terápiás étrenddel lehet ellenőrizni. Más betegek számára az étrendi manipuláció olyan kiegészítő terápia lehet, amely lehetővé teszi számukra, hogy kevesebb immunszuppressziót alkalmazzanak, és továbbra is remisszióban maradnak. Végül, mint minden orvosi terápiánál, szinte minden bizonnyal a lakosságnak is lesz egy olyan alcsoportja, amelyben az étrendi terápia teljesen hatástalan.

G&H Melyek a kutatás következő lépései?

JL Három kutatási irány van, amelyeket aktívan folytatnak. Az egyik magában foglalja az IBD-ben szenvedő betegek étrendi beavatkozásainak klinikai vizsgálatát, amelyek remisszió kiváltására vagy fenntartására irányulnak. A kutatás második vonala azokat a mechanizmusokat igyekszik megérteni, amelyek révén a meghatározott tápszeres étrend és/vagy az extrém restrikciós étrend képes javítani az IBD-t jellemző tüneteket és gyulladásokat. A harmadik vonal a másodikhoz kapcsolódik - folytatjuk az étrend immunfunkcióra gyakorolt alapvető hatásának, valamint a bél mikrobiomjának összetételének és működésének, valamint egyéb kapcsolódó biokémiai folyamatoknak a vizsgálatát.

Mint fent említettük, már tudjuk, hogy a betegek rutinszerűen változtatják meg az étrendet, mert gyakran meg vannak győződve arról, hogy amit esznek, az befolyásolja a betegség lefolyását. Számunkra orvosként és tudósként figyelünk arra, hogy meghallgassuk a betegeket és tudományos elveket alkalmazzunk annak kiderítésére, hogy létezik-e olyan étrend, amely terápiás előnyökkel járna, így a tudományt ugyanarra a szintre emelhetnénk, mint a gyógyszeres terápia.