Az idegen, parthenogenetikus márványos rák (Decapoda Cambaridae) belép a Kis-Balatonba

A globális tudományos közösség összekapcsolása

Kövesse az EDP Open programot:

Ingyenes hozzáférésű cikkek

Felül
Absztrakt
1. Bemutatkozás
2 Anyag és módszerek
3. Eredmények és megbeszélés
Köszönetnyilvánítás
Hivatkozások
Asztalok listája
Ábrák felsorolása

Az idegen, parthenogenetikus márványos rákok (Decapoda: Cambaridae) a Kis-Balatonba (Magyarország), Európa egyik legfontosabb vizes biotópjába lépnek.

L’écrevisse marbrée, exotique, parthénogénétique (Decapoda: Cambaridae) est arrivée dans le Kis-Balaton (Hongrie), l’une des zone humides les plus importantes d'Europe

Lőkkös Andor 1 ⋆, Müller Tamás 2, Kovács Krisztián 3, Várkonyi Levente 2, Specziár András 4 és Peer Martin 5

1 Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, 8229 Csopak, Kossuth Lajos utca 16
2 Szent István Egyetem, Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet, Akvakultúra Tanszék, Páter Károly utca 1, 2100 Gödöllő, Magyarország
3 Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (Észak-Dunántúl), Laboratórium, Török Ignác utca 68., 9028 Győr, Magyarország
4 Balatoni Limnológiai Intézet, MTA Ökológiai Kutatóközpont, Klebelsberg Kuno utca 3, 8237 Tihany
5 Humboldt-Universität zu Berlin, Institut für Biologie/Vergleichende Zoologie, Philippstraße 13, 10115 Berlin, Németország

Beérkezett: 2015. augusztus 18
Felülvizsgált: 2016. január 27
Elfogadva: 2016. január 28

A márványos rákok vagy márványgörbék, Procambarus fallax (Hagen, 1870) f. virginalis, az észak-amerikai kambaridákhoz tartozó partenogenetikus édesvízi rákokat Magyarországon először rögzítették. Ennek a potenciálisan invazív ráknak több példányát fogták el a Hévízi-tó és annak kiáramlásainek különböző helyszínein az ország nyugati részén. Az elfogott egyedek széles mérettartományra terjedtek ki (5,5-50,5 mm hasított test hossza), az egyik tojást és nemrég kikelt utódokat hordozott, ami arra utal, hogy ez a szervezet stabil és önfenntartó populációt hozott létre a Hévízi-tó környékének meleg élőhelyein. Ennek a megállapításnak nagy jelentősége van, mivel ezek az élőhelyek a Duna vízgyűjtőjéhez tartoznak, beleértve a Balatont is, és így a márványos rákok jelentős további terjedése valószínűleg Közép-Európában történik. Továbbá e rákok terjeszkedése már elérte a Kis-Balatont, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park egyik tájvédelmi körzetét, ami jelenleg még kiszámíthatatlan következményekkel járhat ennek az egyedülálló vizes biotópnak.

L’écrevisse marbrée ou Marmorkrebs, Procambarus fallax (Hagen, 1870) f. virginalis, une écrevisse parthénogénétique appartenant aux Cambaridés d'Amérique du Nord, a rémontrée en Hongrie pour la premierre fois. Plusieurs spécimens de cette écrevisse potentiellement envahissante ontét capturés à différents endroits dans le lac termikus Hévíz et ses exutoires, dans la partie occidentale du pays. Les individuus capturés sont d'un nagy éventail de tailles (de 5,5 à 50,5 mm de longueur de carapace) és l'un d'eux était porteur d'œufs et de jeunes récemment éclos, ce qui suggère que cette espèce a établi une population stabil et autonome dans les habitats chauds de la région du lac Hévíz. Cette constatation est d’une grande svarba parce que ces élőhelyek appartiennent au bassin versant du Duna comprenant le lac Balaton, et donc, une propagation importante de l’écrevisse marbrée est fogékony de se produire en Europe centrale. En outre, l’expansion de cette écrevisse a déjà atteint le Kis-Balaton, l'une des zone de protection du Parc National Balaton Felvidék, ce qui pourrait avoir des conséquences encore imprévisibles actuellement pour ce biotope humide egyedi.

Kulcsszavak: nem őshonos rákfajok/kedvtelésből tartott állatok kereskedelme/illegális kibocsátás/rákos pestis/termál tó

Mott clés: écrevisse non indigène/commerce d’animaux/bevezető illégale/peste de l’écrevisse/lac termikus

Ez egy Open Access cikk, amelyet a Creative Commons Nevezési licenc CC-BY-ND (http://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0/) feltételei szerint terjesztenek, és amely korlátlan felhasználást, terjesztést és sokszorosítást tesz lehetővé a bármilyen médium, feltéve, hogy az eredeti művet megfelelően idézik. Ha átdolgozza, átalakítja vagy tovább építi az anyagot, akkor nem terjesztheti a módosított anyagot.

1. Bemutatkozás

Ebben a tanulmányban beszámolunk a magyarországi márványos rákokról, leírjuk azt az egyedi helyzetet, amellyel ez a rák az újonnan elfoglalt élőhelyeken találkozik, és megvitatjuk annak lehetséges ökológiai hatásait a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkra és további terjedési potenciálját a régióban.

Márványos rákok (számokkal jelölt fekete kitöltött körök) feljegyzései a Nyugat-Balaton régióban (Magyarország). (1): Hévízi-tó; (2) és (3): Északi-árapasztó-csatorna; (4): Páhoki-övcsatorna; (5) - (7): Egyesített-övcsatorna. A nagy térkép a leírt vizsgálati területet ábrázolja a Nyugat-Balaton régióban, amelynek magyarországi földrajzi helyzete téglalapként jelenik meg a kisebb térképen (jobb alsó sarokban). A kis térkép (bal felső sarokban) a Hévízi-tó nagyított szakasza, amelynek elhelyezkedését a nagy térképen fekete nyíl jelzi. A tó geometriai alakzatai a fürdőépületek körvonalait képviselik, a szaggatott koncentrikus vonalak pedig a víz mélységi kontúrjai.

A tanulmányban bemutatott márványos rákok nyilvántartási helyei: Hévízi-tó (lelőhely (1), bal felső sarokban); Északi-árapasztó-csatorna (2. és 3. hely, jobb felső rész (kép Vidéki Róbert jóvoltából)); Páhoki-övcsatorna (lelőhely (4), bal alsó rész); Egyesített-övcsatorna (helyszínek (5) - (7), jobb alsó sarok).

A márványos rákos fekvés tipikus jelensége a Hévízi-tó hideg évszakában: Köd a vízfelszín felett egy kora tavaszi reggelen, bemutatva a termikus tó és a környezeti levegő közötti drasztikus hőmérséklet-különbséget.

2 Anyag és módszerek

2.1 Tanulmányi helyszínek

Valamennyi vizsgálati helyszín, beleértve a Hévízi-tavat, annak kiáramló Északi-árapasztó-csatornáját, valamint a Páhoki-övcsatorna és az Egyesített-övcsatorna csatornákat (1. ábra), a Balaton vízgyűjtőjéhez tartozik és a Duna vízgyűjtő medencéjének része. Folyó.

A Hévízi-tó vízminőségi paraméterei két különböző mélységben mértek. A csillaggal jelölt paraméterek értékei kerekített átlagok, a tó feletti öt különböző mintavételi pontról mérések szórásával.

Összefoglalt adatok a márványos rákok nyilvántartásáról a Nyugat-Balaton régióban (Magyarország).

2.2 Mintavétel

Az egyes vizsgálati helyeken a márványos rákok összes első feljegyzése véletlenszerű eredmény volt a különböző társszerzők által végzett, az adott víz ökológiai állapotáról szóló rutin felmérések során. A mintavételek szórványosan zajlottak egy 2013 júliusa és 2014 novembere közötti időszakban (a részletes dátumokat az 1. ábra tartalmazza).

A Hévízi-tóban a márványos rákokat először egy bentos, többhálós kopoltyúháló segítségével fogták 2,5 m hosszú és 1,5 m magas és 12 szembőségű, 5 és 55 mm közötti halak mintavételére. EN 14757: 2005), amelyet rendszeresen alkalmaznak a halállományok megfigyelésére. Utánvizsgálatot végeztek ugyanazon a területen 2014. november 14–15-én éjszaka egy „Kalóz” rákcsapda (Bock-Ås Ltd., Finnország) ciprusos haldarabokkal való csalikkal történő elhelyezésével 12 különböző helyen. teljes partvonal három órán keresztül. Az összes többi helyszínen márványos rákokat fogtak úgy, hogy mártogatós vagy hosszú nyéllel rendelkező tóhálót söpörtek le közvetlenül a szubsztrát felett és az alámerült növényzet között, mint általában a makrozoobentosz rutinvizsgálatánál. A kimutatott populáció szaporodási képességének becsléséhez minden egyes befogott minta karapac hosszát mértük (kivéve a 6. és 7. helyről származóakat). A molekuláris elemzéshez a kifogott egyedek egy részét 96% -os etanolban tartósítottuk.

A Hévízi-tó sajátos jellemzői miatt 4.30–5.10 óra között a felszíni és az alsó vízréteg öt mintavételi pontján figyeltük hőmérsékletét, oldott oxigéntartalmát és vezetőképességét kettős bemenetű hordozható HQ40d multiméterrel (Hach Lange GmbH, Németország ). A Hévíz-tó egyéb vízminőségi paramétereit a keleti partjának egyik helyén PF-12 NANOCOLOR® kompakt fotométerrel határoztuk meg a mintavételi helyen (MACHEREY-NAGEL GmbH & Co. KG, Németország). Az összes mért paraméter összefoglalását az 1. táblázat mutatja.

2.3 Molekuláris elemzés

3. Eredmények és megbeszélés

A molekuláris elemzés feltárta, hogy a vizsgált rákok teljesen azonos szekvenciákkal rendelkeznek mind a COI, mind a 12S fragmensekről, amint azt a márványos rákokban már a korábbi vizsgálatokban is megállapították (például. Márton et al. (2010), GenBank® belépési számok: HM358010, HM358014). Ez az eredmény megfelel korábbi morfológiai jellemzők alapján végzett előzetes azonosításunknak, amely arra utal, hogy a Hévízi-tóban és mellékfolyóiban kifogott édesvízi rák márványos rák volt. Ez az első lemez P . fallax. f. virginalis a magyarországi természetes vizekben.

A vizsgált területen elfogott összes márványos rák egyed ( n = 39) páncél hosszúság szerint rendezve (minden gyémánt egy példánynak felel meg).

Összegzésképpen elmondható, hogy a márványos rákok látszólag megtelepedtek a régióban, de nehéz előre látni, hogy a Kis-Balaton tájvédelmi körzet ökoszisztémáját milyen módon és milyen mértékben érinti ez, és hogy ez az idegen rák tovább terjed . Felmerül a kérdés, hogy milyen intézkedéseket lehetne tenni a gyarmatosítás ezen korai szakaszában a behozott rákfélék felszámolására, vagy legalábbis a terjeszkedésének ellenőrzésére. Sajnos az összes javasolt módszer, mint például kézi eltávolítás hálóval, csapdával vagy elektrohalászattal, fizikai élőhely megváltoztatása, ragadozók telepítése és biocidok, vegyi anyagok vagy mikrobiális kórokozók alkalmazása (Freeman et al., 2010) vagy összeegyeztethetetlenek a nemzeti parkok jogszabályaival, vagy az érintett terület hatalmas volta miatt nem praktikusak. Ezt a helyzetet azonban a lehető legjobban ki kell használnunk, és szorosan figyelemmel kell kísérnünk a Nyugat-Balaton régió előfordulásának további fejlődését, mivel ez új betekintést nyerhetünk a márványos rákok és az európai édesvízi ökoszisztémák közötti, nagyrészt ismeretlen kölcsönhatásba.

Köszönetnyilvánítás

Külön köszönetet mondunk Vidéki Róbertnek, aki az Északi-árapasztó-csatornában márványos ráknyilvántartási adatokat szolgáltatott. Hálásan köszönjük a városi tanácsnak, valamint a Hévíz Gyógyfürdő és a Szent András Kórháznak, hogy engedélyt adtak a Hévízi-tó felmérésére. Müller Tamás Bolyai János kutatási ösztöndíjat kapott az MTA-tól (BO_26/11/4). Végül, de nem utolsósorban nagyon hálásak vagyunk Zen Faulkes-nak az angol fejlesztéséért és a kézirattal kapcsolatos értékes észrevételeiért.

Hivatkozások

Idézd ezt a cikket: Lőkkös A., Müller T., Kovács K., Várkonyi L., Specziár A., Martin Martin, 2016. Az idegen, parthenogenetikus márványos rák (Decapoda: Cambaridae) belép a Kis-Balatonba (Magyarország), amely Európa egyik leginkább fontos vizes biotópok. Knowl. Ügyvezető Aquat. Ecosyst., 417, 16.