Időbeli étkezési szokások: látens osztályelemzési megközelítés

Absztrakt

Háttér

Bizonyos bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy a nap vége felé történő nagy energiafogyasztás káros egészségkárosodással jár, azonban az egész napos étkezési szokások tanulmányozása ritka. Ez a tanulmány az ausztrál felnőttek időbeli étkezési szokásait vizsgálja látens osztályanalízissel (LCA), újszerű megközelítésként.

Mód

Étrendi adatok (n = 2402 férfi és n = 2840 nő, ≥19 év) elemezték két 24 órás visszahívásból, amelyeket a 2011–12-es ausztrál nemzeti táplálkozási és fizikai aktivitási felmérés során gyűjtöttek. Az LCA-t különálló időbeli étkezési szokások azonosítása céljából végeztük el annak alapján, hogy étkezési alkalom (EO) történt-e a nap minden órájában vagy sem. F és a kiigazított-chi 2 tesztek értékelték a szociodemográfiai és étkezési szokások (pl. étkezés, snack és EO gyakoriság) különbségeit a látens osztályok között.

Eredmények

Három minta, „Hagyományos” (férfiak: 43%, nők: 41%), „Későbbi ebéd” (férfiak: 34%, nők: 34%) és „Legeltetés” (férfiak: 23%, nők: 25%) felirattal azonosított. A „Legeltetés” mintával rendelkező férfiak és nők lényegesen fiatalabbak voltak (P

Háttér

Egyre nagyobb az érdeklődés az étkezés vagy az étkezési alkalmak (EO-k) idejének vagy mintázatának megértése iránt, beleértve az étkezéseket és a harapnivalókat is, valamint hogy ez hogyan befolyásolja az egészséget [1–3]. Az EO mintázatát vizsgáló jelenlegi kutatások sokfélék, és számos fogalmat ölelnek fel, ideértve az EO gyakoriságát és távolságát, az étkezés rendszerességét, az időzítést és az ugrást vagy az időbeli étkezési szokásokat [2]. Az „ideiglenes étkezési szokások” a táplálékbevitel vagy az EO-k időzítésére, gyakoriságára és rendszerességére utalnak a nap folyamán [4]. A táplálékbevitel időzítésének ez a feltörekvő területe „krónotáplálkozás” néven ismert [4, 5].

A táplálékbevitel időzítése fontos szerepet játszhat az egészségügyi kimenetelben, tekintettel az ételbevitel időzítése, a cirkadián ritmus, a fiziológia és az anyagcsere közötti kölcsönhatásra [5]. A leendő megfigyelési tanulmányok azt találták, hogy a műszakos munkavállalóknak nagyobb a kockázata a metabolikus szindrómának [6] és a 2-es típusú cukorbetegségnek [7]. Tíz megfigyelési tanulmány nemrégiben készült áttekintése szintén talált néhány bizonyítékot az esti energiafogyasztás és a túlsúly közötti pozitív összefüggésre [4]. Ugyanakkor az időbeli étkezési szokások értékelésére alkalmazott következetlen megközelítéseket és a más EO-k energiafogyasztásának kiigazításának hiányát megjegyezték a felülvizsgált tanulmányok korlátozásaként [4]. Ezenkívül az EO időzítését többnyire tetszőleges időpontok alapján értékelték [8–12]; az EO időzítésének vizsgálata a nap folyamán ritka [13, 14]. Új elemzési módszerekre van szükség, amelyek figyelembe veszik a nap folyamán fogyasztott összes EO-t.

Az adatvezérelt analitikai megközelítések, például a klaszteranalízis és a látens osztályelemzés (LCA) olyan feltáró eszközök, amelyek felhasználhatók az alcsoportok elkülönülő, ismeretlen mintáinak azonosítására több adatrétegből származó megfigyelt mutatók összessége alapján [15, 16]. Míg ezeket a megközelítéseket korábban már alkalmazták az étrendi [17, 18] és az életmódbeli viselkedésminták [19, 20] azonosítására, kevés tanulmány vizsgálta az EO időzítését a viselkedési minták azonosítására [13, 14]. Ezek a megközelítések szintén nem igénylik az EO időzítés előre definiált meghatározását, és így hasznosak lehetnek az egyedi időbeli étkezési szokások azonosításához a nap folyamán elfogyasztott EO-k adatai alapján.

Bár kevés publikált tanulmány vizsgálta az időbeli étkezési szokásokat, bizonyítékok utalnak arra, hogy ezek a szokások országonként és földrajzi régiónként változnak [4]. Ez a megállapítás olyan szociodemográfiai és/vagy szociokulturális különbségekkel magyarázható, amelyek befolyásolják az étkezési szokásokat, például társadalmi-gazdasági tényezők, családszerkezet, bizonyos étkezések kulturális hangsúlya vagy munkamódszerek [4, 21–24]. Ezért az LCA-t újszerű megközelítésként ennek a tanulmánynak a célja az ausztrál férfiak és nők időbeli étkezési szokásainak vizsgálata volt, és ezeknek a mintáknak a szociodemográfiai és étkezési szokás szerinti profiljának értékelése volt.

Mód

Minta- és tanulmányterv

A 2011–2012-es ausztrál nemzeti táplálkozási és fizikai aktivitási felmérés (NNPAS 2011–12) egy keresztmetszeti, országos szintű felmérés, amelyet az ausztrál statisztikai hivatal (ABS) kezel. A felmérés tervezését és az adatgyűjtés módszereit korábban részletesen publikálták [25]. Röviden: a felmérés többlépcsős, valószínűségi mintavételi mintát használt a magánlakásokra, és 12 153, 2 éves vagy annál idősebb személyt vett fel (77% -os válaszadási arány). E válaszadók közül 9338 volt ≥ 19 éves felnőtt. A teljes populációra vonatkozó becslések megadásához személyspecifikus súlyokat használtunk a szelekció és a nem reagálás valószínűségéhez igazítva. A 1905. évi népszámlálási és statisztikai törvény etikai jóváhagyást ad az ABS-nek az egészségügyi felmérések háztartási interjúk elemeinek lefolytatásához [25].

Étrendi értékelés

Az étrendi adatokat két 24 órás visszahívás (validált USDA automatizált többszörös 5-pass módszer) során gyűjtötték össze, körülbelül kilenc napos különbséggel [26, 27]. A 9338 felnőtt válaszadó közül 6053 (65%) fejezte be mindkét étrendi visszahívást. A válaszadók EO-ról információkat gyűjtöttek minden 24 órás visszahívás során. A válaszadók azonosították az EO típusát és az egyes EO kezdetek időpontját. Az EO válaszadási lehetőségei a következők voltak: reggeli; villásreggeli; ebéd; vacsora; vacsora; falatozás; reggeli tea; délutáni tea; ital/ital; kiterjesztett fogyasztás; Egyéb; és nem tudom/nincs meghatározva. Az ausztrál kiegészítők és tápanyagok adatbázisát (2011–13) használták az összes étel és ital energia- és tápanyag-bevitelének kiszámításához [28]. Az étrendi információkat a visszahívás két napján átlagolták, hogy átlagosan megbecsüljék az energiafogyasztást és az étkezési szokásokat.

Étkezési alkalom és időköz

EO-ként minden olyan alkalmat definiáltunk, amikor olyan ételt vagy italt fogyasztottak, amely ≥ 210 kJ-t tartalmaz, és amelyet időben 15 perc választ el az előző és a következő EO-tól. Korábban kimutatták, hogy ez az EO definíció jobban megjósolja a teljes energiafogyasztást és az adipozitást, mint az energia kritérium nélküli vagy nagyobb időintervallumok nélküli definíciók [29, 30]. A nap folyamán megvizsgálták az EO-kat, és létrehoztak egy bináris változót annak jelzésére, hogy a nap minden órájában előfordult-e EO vagy sem. Az egyes EO kezdetek időpontját szintén az EO közötti átlagos idő kiszámításához használták. Ezért az EO-k közötti távolságra vonatkozó becslések függetlenek voltak az EO időtartamától.

Étkezési szokások

Az ételeket és az uzsonnákat a résztvevők önjelentése alapján osztályozták, összhangban a korábbi kutatásokkal [2]. Jelenleg nincs egyetértés abban, hogy melyik megközelítés a legjobb az étkezések és harapnivalók osztályozásához [29]. Egy nemrégiben készült tanulmány azonban alig talált különbséget a teljes energiafogyasztás szórásának előrejelzésében, amikor az étkezések és a harapnivalók önjelentés vagy napszakos módszer alapján készültek [2]. A reggelit, a villásreggelit, az ebédet, a vacsorát és a vacsorát az étkezések közé sorolták. Az uzsonnát, a reggeli/délutáni teát és az italokat/szüneteket snackek közé sorolták. A kiterjesztett fogyasztású EO-kat csak akkor minősítették étkezésnek vagy snacknek, ha az előző étkezést vagy snacket követő 15 percen belül megtörtént [29]. Kiszámítottuk az összes EO, étkezés és rágcsálnivaló átlagos átlagos gyakoriságát, valamint az ételekből és rágcsálnivalókból bevitt energia arányát.

A résztvevők jellemzői

A válaszadók nemére, életkorára, legmagasabb iskolai végzettségére, jövedelmére, lakóhelyének földrajzi régiójára, születési országára, foglalkoztatási helyzetére, az elmúlt héten ledolgozott órák számára, társadalmi családi állapotára és a háztartás összetételére vonatkozó információkat gyűjtöttünk a háztartás felmérésében [25]. Az iskolai végzettséget a következő kategóriákba sorolták: alacsony (befejezett néhány középiskolát vagy kevesebbet), közepes (középiskolát végzett vagy középiskolát és/vagy bizonyítványt/diplomát végzett) vagy magas (felsőfokú végzettséggel rendelkező). A résztvevők heti bruttó háztartási jövedelmét az ABS szolgáltatta decilisekben, amelyek figyelembe vették a háztartásban élők számát [7]. Ezeket a deciliseket kvintilisekké bontották össze, és a referencia tartományok Ausztrál dollárban hetente a következők voltak: 1. kvintilis,

statisztikai elemzések

Az időbeli étkezési szokások látens osztályai

A látens osztályok, valamint a szociodemográfiai és az étkezési szokás mutatók közötti összefüggések

Az EO időzítés látens osztályainak asszociációit az étkezési mintaváltozókkal és a szociodemográfiai mutatókkal kapcsolatos összes elemzést a Stata 13-ban (Stata Inc., College Station, TX, USA) végeztük. Személyi súlyokat és ismétlődő súlyokat alkalmaztunk a pontbecslések és a standard hibák kiszámításához, hogy figyelembe vegyük a kiválasztás valószínűségét és a klaszterezett felmérés tervezését [25]. A szociodemográfiai és az étkezési szokásokra vonatkozó változók leíró statisztikáját súlyozott átlagként (szórás) vagy súlyozott arányként mutatjuk be. Folyamatos változók esetén az F tesztet használtunk az EO időzítés látens osztályai közötti különbségek meghatározására Bonferroni korrekcióval, hogy több mint 2 osztályon keresztül több tesztet vegyünk figyelembe. A kategorikus változók esetében a látens osztályok közötti különbségeket a felmérési adatokhoz igazított Pearson Chi-2 teszt alkalmazásával értékeltük. Minden elemzéshez, P

Eredmények

A férfiak és a nők átlagos (SD) életkora 47 (17) és 49 (18) év volt (2. táblázat). A férfiak és nők többsége Ausztráliában született, közepes iskolai végzettséggel, ausztrál nagyvárosokban élt és házasok voltak. A férfiak 60 százaléka számolt be arról, hogy általában ≥35 órát dolgozik, szemben a nők 29% -ával.

Az időbeli étkezési szokások látens osztályai

A táplálkozási alkalmak egész napos fogyasztásának feltételes valószínűsége az ausztrál férfiak látens osztálytagsága alapján. Vonalak a négyzet képviselik a „konvencionális” időbeli étkezési mintát. Vonalak a háromszög képviseli a „Későbbi ebéd” időbeli étkezési szokásait. Szaggatott vonal kereszttel ábrázolja a „legeltetés” időbeli étkezési mintázatát

A táplálkozási alkalmak egész napos fogyasztásának feltételes valószínűsége az ausztrál nők látens osztálytagsága alapján. Vonalak a négyzet képviselik a „konvencionális” időbeli étkezési mintát. Vonalak a háromszög képviseli a „Későbbi ebéd” időbeli étkezési szokásait. Szaggatott vonal kereszttel ábrázolja a „legeltetés” időbeli étkezési mintázatát

A látens osztály szociodemográfiai profilja

A 2. táblázat az ausztrál férfiak és nők szociodemográfiai jellemzőit mutatja be látens osztálytagság szerint. A „Későbbi ebéd” és „Legeltetés” mintához képest a „hagyományos” mintával rendelkező férfiak és nők magasabb aránya alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezik (P 2. táblázat Az időbeli étkezési szokások szociodemográfiai jellemzői, összességében és látens osztálytagság szerint

A látens osztályok étkezési mintaprofilja

Az étkezési szokások különbségeit a látens osztálytagság szerint a 3. táblázat mutatja be. Csak a férfiak körében a „konvencionális” minta alacsonyabb EO és snack gyakorisággal és alacsonyabb összes energiafogyasztással rendelkezett, de hosszabb idő volt az EO között, összehasonlítva a „Későbbi ebéd ”és„ Legeltetés ”minták. A harapnivalókból bevitt energia aránya azonban nem különbözött szignifikánsan a férfiak későbbi „Később ebéd” mintájától. A „hagyományos” és a „későbbi ebéd” mintákhoz képest a „legeltetés” mintázatúaknál magasabb volt az EO gyakorisága (férfiak: P 3. táblázat Az időbeli étkezési szokások étkezési mintázatának jellemzői, látens osztálytagság szerint. Az eredmények átlagok (SD) 1

Vita

Az LCA-t újszerű megközelítésként használva ez a tanulmány a napi étkezési szokásokat és a keresztmetszeti összefüggéseket vizsgálta a szociodemográfiai és étkezési minták mutatóival az ausztrál férfiak és nők országosan reprezentatív mintája között. Úgy gondoljuk, hogy ez a kevés tanulmány egyike a felnőttek körében, amely az időbeli étkezési szokásokat vizsgálta a nap folyamán fogyasztott EO-kra vonatkozó információk felhasználásával [13]. Három időbeli étkezési szokást találtak mind a férfiak, mind a nők körében, mindegyikük eltérő szociodemográfiai és étkezési mintázatú.

A szociodemográfiai és étkezési minták jellemzői szerint változó különböző időbeli étkezési szokások rávilágítanak az étkezési szokások bonyolultságára, valamint a feltáró, adatokon alapuló módszerek hasznára az időbeli étkezési szokások objektív azonosítására, amelyeket esetleg nem fedeztek fel, ha eleve és tetszőleges napszakos megközelítések. Csak egy nemrégiben publikált tanulmány vizsgálta az időbeli étkezési szokásokat [14]. A kern k-jelentésű klaszteranalízist alkalmazva Eicher-Miller és mtsai. [13] négy mintát talált az amerikai felnőttek körében a résztvevők arányos energiafogyasztása, valamint az EO-fogyasztás ideje és gyakorisága alapján. E minták egyikét az óránkénti arányos energiafogyasztás gyakran tetőzött fogyasztása jellemezte. Ez a minta hasonlít a jelen tanulmányban talált „Legeltetési” mintához. A finn [32], a francia [23] és az amerikai felnőttek [33] által végzett egyéb tanulmányok is alátámasztják egy kevésbé hagyományos étkezési szokás megtalálását, amely nem napi három étkezésből áll. Egy másik tanulmányban az amerikai fiatal felnőttek 50-60% -a beszámolt a futás közbeni étkezésről is (n = 1687) az étkezés rendszerességének megzavarására utalnak.

Ebben a tanulmányban a „Legeltetés” mintával rendelkező férfiak és nők egyaránt fiatalabbak voltak, magasabb EO és snack gyakorisággal, mint a „hagyományos” vagy „későbbi ebéd” minták. Az első és az utolsó EO fogyasztása a nap későbbi részében következett be, ami egy későbbi, de gyakoribb EO mintára utal. A harapnivalókból származó teljes energiafogyasztás és a teljes energiafogyasztás aránya szintén magasabb volt. Korábbi kutatások kimutatták, hogy az utolsó EO későbbi időzítése [34], a teljes energiafogyasztás nagyobb hányadának elfogyasztása 17:00 óra után [11, 12] vagy a vacsora étkezéskor [35], és magasabb az esti-reggeli energiafogyasztás arány [36] pozitívan kapcsolódik a magasabb teljes energiafogyasztáshoz. Ennek a későbbi étkezési szokásnak azonban nem egyértelműek az anyagcseréje, és a jövőbeni kutatásoknak meg kell vizsgálniuk az időbeli étkezési szokások és az egészség kapcsolatát.

Jelen tanulmányban két időbeli étkezési szokást jellemzett az EO csúcsfogyasztás három különböző időpontja (általában akkor, ha a főétkezéseket Ausztráliában fogyasztják), és csak a második EO csúcs (pl. Az ebéd étkezés) időzítése különböztette meg őket. Az időbeli étkezési szokások közötti különbségeket befolyásolhatják a kontextus (pl. A munkaebéd szünetének időzítése) és a szociodemográfiai tényezők (pl. Háztartás összetétele/foglalkoztatás), amelyek befolyásolhatják a nap rutinját és felépítését [21, 23]. Például a többi mintához képest a „Legeltetés” mintával rendelkező férfiak alacsonyabb arányban dolgoztak teljes munkaidőben és házasok voltak. Ezzel szemben a „legeltetés” mintájú nők nagyobb hányada teljes munkaidőben dolgozott, és magasabb végzettséggel rendelkezett. Továbbá a „Későbbi ebéd- és hagyományos minták” férfiak és nők nagyobb arányban csak páros háztartásokból származnak.

Az időbeli étkezési szokások szociodemográfiai jellemzőit ritkán vizsgálták [13]. Egy későbbi, gyakoribb EO-minta és a nem hispán fekete vagy alacsony jövedelmű háztartás közötti kapcsolatról Eicher-Miller et al. [13]. Ebben a tanulmányban nem találtak összefüggést az időbeli étkezési szokások és a jövedelem között, és csak a nők körében a „legeltetési” minta felsőoktatási szinthez kapcsolódott, és nem angol nyelvű országban született. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy az időbeli étkezési szokások szociodemográfiai profiljai összetettek és különböznek a férfiak és a nők esetében. Az életmódbeli szokásokra (pl. Alvás, munka, fizikai aktivitás szokásai) és a kontextusra (pl. Hely, EO időtartama, a jelenlévő emberek) vonatkozó valós idejű adatok felhasználásával végzett jövőbeni kutatások szükségesek az időbeli étkezési szokásokat befolyásoló tényezők jobb megértéséhez.

A mai napig kevés tanulmány vizsgálta az időbeli étkezési szokásokat, és az ezek értékelésére alkalmazott megközelítések is nagyon eltérőek [4]. Ennek oka valószínűleg a megfigyelési tanulmányokban gyakran alkalmazott étrend-értékelési módszerek (pl. Kérdőívek) korlátai, valamint a statisztikai technikák megértésének hiánya, amelyek képesek megragadni és elemezni az étkezési szokások bonyolultságát a nap folyamán. Az alkalmazott statisztikai megközelítés attól is függhet, hogy az időbeli étkezési szokások mely dimenzióját vizsgálják (pl. Gyakoriság, időzítés vagy rendszeresség), és hogy a hangsúly az EO-kra vagy az energiafogyasztásra kerül-e. Például a jelen tanulmány az LCA-t használta kategorikus adatokhoz az EO-k időzítésének és gyakoriságának értékelésére a nap folyamán, míg Eicher-Miller és mtsai. [13] klaszteranalízist használt a folyamatos adatokhoz az óránkénti arányos energiafogyasztás időzítésének és gyakoriságának értékelésére a nap folyamán. Mindkét vizsgálatban azonban az időbeli étkezési szokások csak egy-két napos étrendi felidézésen alapultak, ezért nem feltétlenül rögzítik az időbeli étkezési szokások napi változásait. Nem ismert, hogy ezek a minták hosszú távon stabilak-e, vagy eltérnek-e a hétvégi és hétköznapi szokások, és ez egy olyan terület, amely további kutatásokat indokol.

Jelen tanulmány korlátja, hogy az időbeli étkezési szokásokat személyközpontú, adatközpontú módszerrel vezették le, és ezért a megállapítások nem feltétlenül általánosíthatók más országok populációi számára. Kevéssé ismert az ön által bejelentett étkezési szokások pontossága. A táplálkozási szokásokat ebben a tanulmányban 24 órás étrendi visszahívási adatok felhasználásával értékelték, amelyek hajlamosak felidézni az elfogultságot és az aluljelentést. Egy nemrégiben végzett kutatás során, amelyen 83 felnőtt vett részt, becslések szerint az átlagos teljes

30% -át a 24 órás visszahívás résztvevőinek 20% -a nem jelentette be, összehasonlítva a Doubly Labeled Water módszerrel becsült energiaköltségekkel [37]. Bizonyos bizonyítékok is vannak arra vonatkozóan, hogy az energiahiány-bejelentés összefügg a szabálytalan étkezési szokásokkal [37] és az EO-gyakoriság nem megfelelő jelentésével [38]. Kutatásra van szükség az ön által bejelentett étkezési szokások pontosságának jobb megértéséhez. Az ételeket és a snackeket az EO-k résztvevő-azonosítása alapján is osztályozták, amely szubjektivitást jelent a résztvevőknek az EO étkezésként vagy snackként történő kiosztásában. A kutatónak el kell döntenie azt is, hogy miként kell kezelni azokat az EO-kat, amelyek nincsenek egyértelműen meghatározva étkezésként vagy snackként (pl. Vacsora).

Ennek a tanulmánynak az erősségei közé tartozik az ausztrál férfiak és nők nagy, országosan reprezentatív mintája, valamint a korábbi kutatások alapján egy objektívebb EO definíció alkalmazása [29, 30]. A vizsgálat újszerű jellemzője az objektív megközelítés volt, amely az LCA segítségével vizsgálta az időbeli étkezési szokásokat, figyelembe véve a nap folyamán fogyasztott EO-kat. A klaszterek számának meghatározásához standardizált kritériumokat használtak, amelyek minimalizálják a kutatók étkezési időkre vonatkozó előzetes elképzeléseire való támaszkodást.

Következtetés

Összegzésként elmondható, hogy az LCA-t újszerű megközelítésként három, a szociodemográfiai és az étkezési mintázat profiljától eltérő időbeli étkezési szokást azonosítottak az ausztrál férfiak és nők reprezentatív mintája között. Az LCA ezért hasznos megközelítés lehet az EO-k időzítésének, beleértve az étkezéseket és a harapnivalókat is, rögzítésére a nap folyamán. Jövőbeni kutatásokra van azonban szükség annak megvizsgálására, hogy ezek az időbeli étkezési szokások összefüggenek-e az egészségügyi eredményekkel.