Az ingadozó súly rosszabb, mint az elhízás

ingadozó

Május 06. A hullámzó súly rosszabb, mint az elhízás

A túlsúlyos, szívbetegségben szenvedők számára a fogyás próbálkozása és elmulasztása veszélyesebb lehet, mint az, hogy egyáltalán nem fogyunk.

Egy új retrospektív tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy azok a betegek, akiknek súlya a leginkább ingadozik, kétszer olyan gyorsan halnak meg, vagy kétszer nagyobb a szívroham vagy a stroke kockázata azokhoz képest, akik stabil testtömeget tartanak fenn.

És a cukorbetegség kialakulásának kockázata 78 százalékkal nő.

Az eredmények, amelyeket további kutatásokkal kell megerősíteni, élet-halál rejtélyre utalnak. A túlsúly már ismert, hogy komoly egészségügyi kockázatot jelent. Az új kutatás szerint a fontok leadása és visszahelyezése további veszélyeket jelent.

Ha túlsúlyos, szívbetegségben szenvedő ember, aki 20 kilót fogyott, akkor "rosszabbul jár, ha ledobja a súlyát és visszahízza", mint ha eleve nem veszítette volna el, Dr. Sripal Bangalore vezető szerző, egy intervenciós kardiológus és a New York-i Egyetem Langone Orvosi Központjának orvostudományi docense telefonon elmondta a Reuters Healthnek.

A tanulmány azt mondja: "Ha fogyni fog, tegye jól, és komolyan kell vennie" - mondta Dr. Ira Ockene, a Worcesteri Massachusettsi Egyetem Orvostudományi Karának orvosprofesszora, aki nem volt kapcsolódik a kutatáshoz.

Ha az emberek ürügyként használják az eredményeket, hogy ne ejtsenek le egészségtelen fontokat, „az nem lenne szerencsés” - mondta Ockene a Reuters Health-nek. "Nagyon sok adat állítja, hogy ha lefogysz és nem tartod meg, akkor jobban jársz."

"Remélhetőleg ez motivációként szolgál a fogyáshoz és a súly megtartásához" - mondta Bangalore.

Az ilyen jo-diéta, ahol az ember súlya ismételten ingadozik, már ismert, hogy egészségtelen a szívbetegség nélküli embereknél.

A New England Journal of Medicine új tanulmánya azt vizsgálta, hogy ez kifejezetten igaz-e a koszorúér-betegségben szenvedőkre, ahol a szívizomot tápláló erekben zsírlerakódások épültek fel. A kutatók 9509 önkéntes adatait újrahasznosították, akik részt vettek a 2005-ben publikált és a Pfizer által támogatott Lipitor-tanulmányban.

A vizsgálat másik fontos korlátja: Nem vizsgálták, hogy a betegek lefogytak-e, mert megpróbálták, vagy ingadozott-e a súlyuk, mert betegséggel küzdöttek.

A különféle tényezők, például a magas vérnyomás, a dohányzás, a faj, a nem, a cukorbetegség, a koleszterinszint és a Lipitor-kezelés figyelembevétele után a Bangalore-csoport megállapította, hogy azok az emberek, akiknek a súlya a legjobban ingadozott, 2,24-szer nagyobb valószínűséggel haltak meg bármilyen okból körülbelül öt órán belül év, 2,17-szer nagyobb a szívrohama, és 2,36-szor nagyobb az agyvérzése, mint azoknál, akiknek a súlya a legstabilabb.

A testtömeg minden 3- vagy 4 font-os változása esetén a szívinfarktus, a szívmegállás, a mellkasi fájdalom, a szívbetegség okozta halál vagy az eldugult artéria kinyitásának szükségessége 4 százalékkal nőtt.

A súlyváltás által okozott veszélyek legkevésbé azoknál az embereknél jelentkeztek, akiknek normál súlyuk volt.

Ockene szerint az embereknek perspektívába kell helyezniük a fogyást.

„A tanulmányok azt mutatják, hogy az emberek elérhetetlen célokat tűznek ki maguk elé. Nehéz emberek azt mondják: „Le kell fogynom 40 kilót”, és olyan célt tűznek ki, amely nagyrészt elérhetetlen. És amikor 10 kilót fogynak, csalódnak. És azt mondják: „Mi a fene”, és csak visszaszerzik ”- mondta.

- De ha lefogysz 10 kilót és nem tartod be, akkor jobb lesz a cukorbetegséged, jobb lesz a vérnyomásod, jobb lesz a lipidjeid, sok minden jobb lesz. Nem kell leadnia 30 vagy 40 fontot - mondta. "Ez fontos kérdés, hogy az emberek megértsék."

A vizsgálatban résztvevő betegek tipikus példájaként, akiknek súlya jelentősen ingadozott, a kutatók egy 53 éves férfi esetét említették, akinek súlya három hónappal később 231 fontról 244 fontra nőtt, majd tizennyolc hónappal később 211 fontra esett, mielőtt elindult volna akár 253 font további 18 hónap elteltével.