Életminőség törékeny törés után az Orosz Föderációban: az Osteoporotikus törésekkel kapcsolatos nemzetközi költség és hasznosság tanulmány (ICUROS) orosz ágának eredményei

Olny Lesnyak

1 Északnyugati Mechnikov Állami Orvostudományi Egyetem, Szentpétervár, Oroszország

Axel Svedbom

2 Mapi, Stockholm, Svédország

Ksenia Belova

3 Jaroszlavli Állami Orvostudományi Egyetem, Jaroszlavl, Oroszország

Olga Dobrovolskaya

4 V.A. Nasonova Reumatológiai Kutatóintézet névadója V.A. Nasonova, Moszkva, Oroszország

Olga Ershova

3 Jaroszlavli Állami Orvostudományi Egyetem, Jaroszlavl, Oroszország

Georgij Golubev

5 Rosztov-on-Don Állami Orvostudományi Egyetem, Rostov-on-Don, Oroszország

Vjacseszlav Grebenszikov

5 Rosztov-on-Don Állami Orvostudományi Egyetem, Rostov-on-Don, Oroszország

Szergej Ivanov

6 Az L.G. Sokolov Memorial Hospital №122, St. Petersburg, Oroszország

Alexander Kochish

7 Vreden Orosz Traumatológiai és Ortopédiai Kutatóintézet, Szentpétervár, Oroszország

Larissa Menshikova

8 Irkutszki Állami Posztgraduális Képzési Akadémia, Irkutszk, Oroszország

Oxana Nikitinskaya

9 V.A.-ról elnevezett Reumatológiai Kutatóintézet Nasonova, Moszkva, Oroszország

Radik Nurligayanov

10 Városi klinikai kórház №21, Ufa, Oroszország

Alexander Solodovnikov

11 Urali Állami Orvostudományi Egyetem, Jekatyerinburg, Oroszország

Natalia Toroptsova

9 V.A.-ról elnevezett Reumatológiai Kutatóintézet Nasonova, Moszkva, Oroszország

Varavko Júlia

12 Irkutszki Állami Orvostudományi Egyetem, Irkutszk, Oroszország

Eugenij Zotkin

9 V.A.-ról elnevezett Reumatológiai Kutatóintézet Nasonova, Moszkva, Oroszország

Fredrik Borgstrom

13 LIME/MMC, Karolinska Institutet, Stockholm, Svédország

John A Kanis

14 Metabolikus csontbetegségek központja, Sheffieldi Egyetem Orvostudományi Kar, Sheffield, Egyesült Királyság és Mary McKillop Egészségügyi Intézet, Ausztrál Katolikus Egyetem, Melbourne, Ausztrália

Absztrakt

Összegzés

Az egészséggel összefüggő életminőség (QoL) változását a csípő, a humerális, a boka, a gerinc és a disztális alkar törése miatt mértük a törést követő első 18 hónapban 50 éves vagy annál idősebb orosz felnőtteknél. A csípőtáji törés utáni összesített átlagos QoL veszteség 0,5 és szignifikánsan nagyobb volt, mint a disztális alkar (0,13), a gerinc (0,21), a proximális humerus (0,26) és a boka (0,27) törése után.

Bevezetés

Az oszteoporotikus törések utáni QoL-adatok Oroszországban kevések. Jelen tanulmány a csípő, a csigolya, a proximális felkarcsont, a disztális alkar és a boka törésének hatását értékelte az oszteoporózisos törésekkel kapcsolatos nemzetközi költségek és segédprogramok orosz tanulmányának 18 hónapos törése után.

Mód

Azokat az 50 évesnél idősebb személyeket vonták be, akik alacsony energiával indukált humerális, csípő-, klinikai csigolya-, boka- vagy disztális alkar-törést szenvedtek. A törés előtti állapot felidézése után a HRQoL-t prospektív módon 18 hónapon keresztül követtük nyomon EQ-5D-3L alkalmazásával. Többváltozós regressziós analízist alkalmaztunk a QALY-veszteség meghatározóinak azonosítására.

Eredmények

2. héten a csípőtáji törést szenvedő betegek (n = 223) a legalacsonyabb átlagos egészségi állapot hasznossági értéket (HSUV) jelentették a többi törés helyéhez képest. Ezt követően a hasznos értékek növekedtek, de szignifikánsan alacsonyabbak maradtak, mint a törés előtt. A gerinc (n = 183), a humerus (n = 166) és a boka törései (n = 214) esetében hasonló diszutilitási mintázat volt tapasztalható 2 héten belüli mélyponttal, majd ezt követően progresszív gyógyulással. A csípőtörés utáni összesített QoL veszteség 0,5 és szignifikánsan nagyobb volt, mint a disztális alkar (0,13), a gerinc (0,21), a proximális humerus (0,26) és a boka (0,27) törése után. Az öngondozás és a törés utáni szokásos tevékenységek jelentős károsodása fontos előrejelzője volt a gyógyulásnak az összes törési helyen.

Következtetések

A csípő, a csigolya, a distalis alkar, a boka és a proximális humerus törései jelentős QoL veszteséget okoznak Oroszországban. Az e tanulmányból származó hasznossági értékek felhasználhatók a jövőbeni gazdasági értékelések során.

Bevezetés

Az osteoporosis egy csontváz rendellenesség, amelyet a csontszilárdság romlása jellemez, amely hajlamos lehet a törés fokozott kockázatára. A csontszilárdság elsősorban a csontsűrűség és a csontminőség integrációját tükrözi [1, 2]. A csontritkulás olyan töréseket eredményez, amelyek jelentős pénzügyi terhet rónak az egészségügyi szolgáltatásokra a csökkent mozgásképesség, a kórházi ápolás és az idősek otthoni igényei miatt [3, 4]. A csontritkulás világszerte évente több mint 8,9 millió törést okoz, ami 3 másodpercenként egy új csontritkulásos törésnek felel meg [5]. A nyugati világban minden harmadik, 50 évnél idősebb nőnél oszteoporotikus törés tapasztalható, valamint minden ötödik 50 évnél idősebb férfiban [6].

Asztal 1

A résztvevők alapjellemzői törés helyenként

Jellemzők: CsípőTávolságú alkar
A töréses betegek száma223237183166214
Átlagos életkor, évek (SD)68,7 (9,8)62,3 (8,1)67,4 (8,7)65,4 (9,3)61,9 (7,9)
Nők (%)156 (70,0%)205 (86,5%)164 (89,6%)131 (78,9%)166 (77,6%)
Korábbi törések 5 év alatt54 (24,2%)83 (35,0%)131 (71,6%)78 (47,0%)108 (50,5%)
Kórházi ápolás (%)184 (82,5%)47 (19,8%)22 (12,0%)84 (50,6%)100 (46,7%)
Törés előtt alkalmazzák33 (14,8%)96 (40,5%)38 (20,8%)34 (20,5%)78 (36,5%)
Teljes munkaidős foglalkoztatás28 (84,9%)89 (92,7%)34 (89,5%)30 (88,2%)73 (93,6%)
A nem alkalmazás okaNyugdíjas171 (90,0%)131 (92,9%)102 (70,3%)118 (89,4%)120 (88,2%)
Fogyatékos nyugdíjas16 (8,4%)6 (4,3%)41 (28,3%)10 (7,6%)9 (6,6%)
Az oktatás szintjeElsődleges27 (12,1%)13 (5,5%)10 (5,5%)6 (3,6%)9 (4,2%)
Másodlagos127 (57,0%)109 (46,0%)54 (29,5%)75 (45,2%)79 (36,9%)
Egyetemi és szakmai oklevél68 (30,5%)115 (48,5%)119 (65,0%)85 (51,2%)126 (58,4%)
Nem jelentették1 (0,5%)0 (0%)0 (0%)0 (0%)1 (0,5%)
A jövedelem szintjeAlacsony82 (36,8%)35 (14,8%)29 (15,9%)27 (16,3%)22 (10,3%)
Középső125 (56,1%)154 (65,0%)128 (70,0%)114 (68,7%)151 (70,6%)
Magas10 (4,5%)23 (9,7%)24 (13,1%)20 (12,1%)30 (14,0%)
Nem jelentették6 (2,7%)25 (10,5%)2 (1,1%)5 (3,0%)11 (5,1%)

A csukló és a boka törésű betegek fiatalabbak voltak, és a törés előtt gyakrabban alkalmazták őket. Az alacsony jövedelem a csípőtáji töréseknél volt a leggyakoribb, és majdnem minden harmadik csigolyatörést szenvedő beteg fogyatékkal élt, olyan mértékben, hogy még az index törése előtt sem tudott dolgozni. Korábbi törések leggyakrabban csigolyatörési alanyoknál fordultak elő.

Az életminőség romlása törés után

Az életminőség a törés előtti és a csípőtáji törés utáni 18 hónap között a 2. táblázat 2. táblázatában és az 1. ábrán látható. A csípőtáji törést szenvedő betegek minden időkben a legalacsonyabb átlagos HSUV-értéket jelentették, összehasonlítva a többi törés helyével. Átlagosan a csípőtáji törést szenvedő betegek HSUV-jukat rosszabbnak ítélték meg, mint a halál a törést követő 2 héten belül. Ezt követően a hasznossági értékek növekedtek, de szignifikánsan alacsonyabbak maradtak, mint a törés előtt, még 18 hónaposan is.

2. táblázat

Az Euroqol-5D átlagos egészségi állapot hasznossági értéke és a törés helye szerinti 95% -os konfidencia intervallum a törés előtt, a törést követő 2 héten belül, valamint a törés után 4, 12 és 18 hónapon belül

Törés helye Törés előtt 2 héten belül 4 hónapnál 12 hónapnál 18 hónapnál későbbÁtlag95% CIMean95% CIMean95% CIMean95% CIMean95% CI
Csípő0,730,70–0,76- 0,22- 0,26, - 0,170,390,33–0,450,460,39–0,520,640,58–0,70
Distalis alkar0,900,88–0,920,460,42–0,490,830,80–0,860,860,84–0,890,890,87–0,92
Gerinc0,800,77–0,830,240,19–0,300,690,64–0,730,730,69–0,770,7000.66–0.75
Közeli humerus0,850,82–0,880,290,23–0,250,700,66–0,740,730,70–0,770,770,74–0,80
Boka0,870,85–0,890,160,11–0,220,720,68–0,750,760,73–0,790,810,78–0,84

föderáció

A csípőtáji betegeknél a törés előtt, a törést követő 2 héten belül, valamint a törést követő 4, 12 és 18 hónapon belül az átlagos egészségi állapot hasznossági értéke és 95% -os konfidencia intervallum

A disztális alkar törésű betegek a megfigyelés teljes időtartama alatt a legmagasabb HSUV átlagot jelentették. A hasznossági értékek csökkenése kisebb volt, mint más töréseknél, és 18 hónapra visszatért a törés előtti szintre. A gerinc, a humerus és a boka törése esetén hasonló disutilitási mintázat alakult ki 2 héten belüli legalacsonyabb értékkel, majd ezt követően progresszív gyógyulással. A törés előtti HSUV-ot azonban nem sikerült elérni, és az értékek szignifikánsan alacsonyabbak voltak a 18. hónapban (lásd a 2. táblázatot 2).

A legnagyobb azonnali QoL-veszteséget csípőtáji töréssel szenvedő betegeknél figyelték meg, akiknél az átlagos azonnali QoL-veszteség 0,94 (95% CI 0,90–0,98), majd a boka törése (0,71; 95% CI 0,66–0,76), a humerális törés (0,56; 95) következett. % CI 0,51–0,62), csigolyatörés (0,56; 95% CI 0,50–0,61) és distalis alkar törés (0,44; 95% CI 0,41–0,48).

A törés után 18 hónappal a csípő, a disztális alkar, a csigolya, a humeral és a boka töréseinek összesített átlagos QoL veszteségét 0,50 (95% CI 0,43–0,57), 0,13 (95% CI 0,11–0,17), 0,21 (95) értékre becsülték. % CI 0,17–0,26), 0,26 (95% CI 0,21–0,31), illetve 0,27 (95% CI 0,22–0,32).

Az átlagos bootstrapált QoL-szorzókat és a megfelelő 95% -os konfidencia intervallumokat a törés után 0–6, 0–12 és 12–18 hónapig a törés típusa szerint rétegezve a 3. táblázat tartalmazza. 3. Az átlagos bootstrapált QoL-szorzók monoton növekedtek 0-ról 6 hónapra 12-18 hónapra, de a törés után 12-18 hónappal szignifikánsan 1,00 alatt maradtak az összes törési helyen.

3. táblázat

Átlagos bootstrapped QoL szorzó és 95% konfidencia intervallum a zárójelben a törés helye és a törés utáni idő szerint rétegezve

0–6 hónap0–12 hónap12–18 hónap
Csípőtörés0,27 (0,22–0,33)0,43 (0,37–0,50)0,76 (0,68–0,82)
Distalis alkar törés0,78 (0,76–0,81)0,86 (0,84–0,88)0,97 (0,95–1,00)
Csigolyatörés0,68 (0,64–0,72)0,79 (0,75–0,83)0,89 (0,85–0,94)
Humerális törés0,66 (0,62–0,71)0,76 (0,72–0,79)0,89 (0,85–0,92)
Boka törése0,62 (0,58–0,66)0,74 (0,70–0,77)0,91 (0,88–0,94)

Törés utáni helyreállítás és a gyógyulás előrejelzői

Azon betegek arányát, akik 4, 12 és 18 hónappal teljes mértékben felépültek a törés után a helyszínen, a 2. ábra szemlélteti. Négy hónappal a törés után a csípőtáji törést szenvedő betegeknél volt a legalacsonyabb a gyógyulás aránya (28%), majd azokat a betegeket követték, akiknél humorális törés következett be (50%). Hasonlóképpen, a törés után 12 hónappal azoknál a betegeknél volt a legalacsonyabb a gyógyulási arány (40%), akiknél a csípőtáji törés következett be, majd a humorális törés következett be (49%). Azonban 18 hónappal a törés után a legalacsonyabb gyógyulási arány azoknál a betegeknél volt megfigyelhető, akik humorális törést szenvedtek el (56%).

Azok a betegek száma és aránya, akiknél a törés előtti HSUV a törés után 4, 12 és 18 hónappal helyreállt, helyenként rétegezve

A 4. táblázat a 4. táblázat mutatja a súlyos károsodásban szenvedő betegek arányát az EQ-5D dimenziók mindegyikében, töréstípusok szerint rétegezve, valamint a 18 hónapos állapot után helyrehozott betegek arányának kiigazítatlan és standardizált különbségei súlyos károsodással és anélkül. Az öngondoskodás és a törés után közvetlenül bekövetkező szokásos tevékenységek súlyos károsodásában szenvedő betegek statisztikailag szignifikánsan alacsonyabb valószínűségűek voltak a teljes gyógyulás szempontjából minden töréstípus esetében 18 hónapon belül, mind kiigazítatlan, mind pedig standardizált elemzések során. Az öngondoskodás szempontjából a teljes gyógyulás valószínűségének kiigazítatlan különbségének pontbecslése a 18. hónapban a csípő- és a csigolyatörés 25% -ától a bokatörés 57% -áig terjedt. A szokásos tevékenységek esetében a teljes felépülés valószínűségének különbsége a 18. hónapban a nyers analízisben a csípőtáji törés 22% -ától a distalis alkar és a boka törésénél 48% -ig terjedt.

4. táblázat

Korrigálatlan és standardizált abszolút különbségek a teljes gyógyulás valószínűségében 18 hónapnál azoknál a betegeknél, akik súlyos károsodást jelentettek EQ-5D dimenzió és törés hely szerint