Az osztályalapú táplálkozási beavatkozás hatékonyságának értékelése az üdítőitalok és a tejfogyasztás változásain a fiatal felnőttek körében

Absztrakt

Háttér

Az elmúlt évtizedekben az üdítőital-fogyasztás folyamatosan nőtt, míg a tejfogyasztás csökkent. Az üdítők túlzott fogyasztása és az alacsony tejfogyasztás számos betegség kockázatát jelentheti, például fogszuvasodás, elhízás és csontritkulás. Noha az italfogyasztási szokások fiatal felnőttkorban alakulnak ki, ami erősen befolyásolja a későbbi élet italválasztását, az italokkal kapcsolatos táplálkozási oktatási programok ebben a népességben alig fordulnak elő. A vizsgálat célja 1) az üdítőitalok és a tejfogyasztás értékelése, valamint 2) a 15 hetes osztályalapú táplálkozási beavatkozás hatékonyságának értékelése az italválasztás megváltoztatásában az egyetemisták körében.

Mód

Összesen 80, 18 és 24 év közötti főiskolai hallgató vett részt alaptáplálkozási osztályban. A beavatkozás előtt és után háromnapos étrendi nyilvántartásokat gyűjtöttek, igazoltak és elemeztek. Az osztályos előadások a krónikus betegségek megelőzésével kapcsolatos egészséges táplálkozási döntésekre összpontosítottak, és interaktív kezekkel kombinálták a tevékenységeket és az étrendi visszajelzéseket.

Eredmények

A hagyományos előadást és az interaktív tevékenységeket ötvöző osztályalapú táplálkozási beavatkozás sikeresen csökkentette az üdítőital-fogyasztást. Az összes tejfogyasztás, különösen a zsírmentes tej nőtt a nőknél, és a férfi hallgatók megváltoztatták a tejválasztást, előnyben részesítve a sovány tejet az alacsony zsírtartalmú tej helyett. (1% és 2%).

Következtetés

A krónikus betegségek megelőzésére összpontosító osztályalapú táplálkozási oktatás hatékony stratégia lehet mind a férfi, mind a női főiskolai hallgatók italválasztásának javításában. Az ilyen típusú beavatkozások általános táplálkozási tanfolyamokon történő alkalmazása hatékony megközelítést jelenthet az étkezési magatartás változásainak ösztönzésére egyetemi környezetben.

Háttér

Az Egyesült Államokban a szénsavas üdítők és a tej a két legnépszerűbb alkoholmentes ital, amelyek a teljes italfogyasztás 39,1% -át teszik ki [1]. Az üdítőital-fogyasztás az elmúlt három évtizedben robbant [2], ami azt mutatja, hogy az egy főre jutó rendelkezésre állás 22 gallonról 52 gallonra nőtt [3, 4]. A cukros édesített üdítők az amerikai étrend egyik fő hozzáadott cukorforrásává váltak [5, 6], és olyan káros táplálkozási és egészségügyi következményekhez kapcsolódtak, mint a fogszuvasodás és az elhízás [5, 7–12]. Továbbá a bizonyítékok alátámasztják az üdítőital-fogyasztás és a csont ásványianyag-sűrűség (BMD) közötti összefüggést is [8, 13, 14].

A tej és más tejtermékek jelentik az étrendi kalcium fő forrását, és hozzájárulnak a kalcium körülbelül 70% -ához az Egyesült Államok élelmiszerellátásában [3]. Hatvan évvel ezelőtt az amerikaiak több mint négyszer több tejet ittak az üdítőkhöz képest, de 1998-ra 2/3-szor több üdítőt fogyasztottak, mint a tej [3]. Ez a tendencia a tejbevitel lehetséges elmozdulását mutatja [15]. Ezenkívül az adatok azt mutatták, hogy 6 és 19 éves kor között az életkor pozitívan kapcsolódik az üdítőital-fogyasztáshoz, és negatívan a tejbevitelhez [16]. Ez a kapcsolat leginkább serdülőknél és fiatal felnőtteknél fordul elő [13]. Az elegendő kalciumbevitel, különösen serdülőkorban és fiatal felnőttkorban, fontos a csonttömeg maximalizálásához. Ha nem sikerül elérni a PBM-et, az élet későbbi szakaszában megnő az oszteoporotikus törések gyakorisága [17].

A fiatal felnőttkor egyedülálló időszak, amikor a fiatalok függetlenséget szereznek szüleiktől. Az ebben a korcsoportban élők sérülékenyek az egészségtelen viselkedés kialakulására [18, 19], amely hajlamosabbá teszi őket a krónikus betegségekre a későbbi életben [20]. A korai serdülőkortól a későbbi felnőttkorig tartó üdítőital-fogyasztást követő longitudinális vizsgálat azt mutatta, hogy az üdítőital-fogyasztás fiatal felnőttkorban stabil maradt [21]. Ezek az adatok azt jelzik, hogy a fiatal felnőttkorban kialakult italfogyasztási szokások erősen befolyásolhatják a későbbi élet italválasztását. Ezen túlmenően, mivel a tejfogyasztás gyermekkor után csökken az életkor előrehaladtával, sürgős szükség van a fiatal felnőtteket célzó, személyre szabott táplálkozási beavatkozásra, hogy javítsa az italválasztásukat.

A vizsgálat célja kettős volt: 1. az üdítőitalok és a tejfogyasztás felmérése és 2. a 15 hetes osztályalapú táplálkozási beavatkozás hatékonyságának értékelése az italválasztás megváltoztatásában az egyetemisták körében.

Mód

2006 tavaszán kilencven egészséges, 18 és 24 év közötti főiskolai hallgató vett részt egy középiskolai középfokú táplálkozási osztályba a Midwest Egyetemen. Ezt a kutatást az Egyetemi Intézményi Felülvizsgálati Testület hagyta jóvá, és minden résztvevőtől megkapta a tájékozott beleegyezést a projektbe való beiratkozás előtt.

Jelen tanulmány egy pre-post teszt tervet használt. Az adatokat a 2006-os tavaszi szemeszter első két hetében és utolsó hetében gyűjtöttük össze. A testtömeg kilogrammban, 0,1 kilogramm pontossággal mérhető elektronikus mérlegen, könnyű, cipő nélküli ruházatban. Az álló magasságot cipő nélkül rögzítettük egy hordozható sztadiométeren 0,1 centiméteres pontossággal, az állcsont síkjával a talajjal párhuzamosan. Az egyes alanyok BMI-jét súlyként (kg)/magasságként (m) számoltuk ki.

Az étrendi bevitelt három napos étrendi rekordok alapján értékelték két tipikus hétköznapon és egy hétvégi napon. A megbízható adatok megszerzéséhez számos eszközt használtak. Élelmiszermodelleket, mérőpohárokat és kanálokat, háztartási eszközöket és étkészleteket használtak a megfelelő adagméretek szemléltetésére. A résztvevőket arra kérték, hogy gyűjtsék össze és hozzák magukkal az adatgyűjtési időszak alatt elfogyasztott termékek összes élelmiszer-címkéjét. A legpontosabb étrendi adatok megszerzése érdekében a kutatási munkatársak helyi éttermeket és egyetemi kávézókat látogattak meg, ahol a résztvevők többsége evett, hogy pontos információkat szerezzen az összetevőkről és az adagok méretéről. Élelmiszereket vásároltak, ha szükséges. Az étrendi elemzést ugyanaz a személy végezte a NutriBase IV Clinical (Cyber Soft Inc, Arizona) alkalmazásával.

Eredmények

A másodéves általános táplálkozási tanfolyamra beiratkozott kilencven hallgató közül 80 hallgató fejezte be a tanulmányt. A résztvevők főleg nők (87,5%) és fehérek (89,7%) voltak. A résztvevők átlagos BMI-je 26,3 ± 5,63 kg/m 2 volt. A résztvevők átlagos életkora 20,15 ± 1,38 év volt.

Az 1. táblázat összefoglalja az italok fogyasztásának a beavatkozás eredményeként bekövetkezett változásának adatait és statisztikai tesztjeit.

A teljes üdítőfogyasztás az alapértékhez képest jelentősen csökkent (P

Vita

Ennek a tanulmánynak az eredményei bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy az osztályalapú táplálkozási oktatás életképes mechanizmus volt arra, hogy segítsen az egyetemistáknak pozitív változásokat tenni az üdítők és a tej fogyasztásában. Korábbi szakirodalom kimutatta, hogy több tanulmány is készült az egyetemi táplálkozási tanfolyamok segítségével az általános étrendi változások motiválására [23, 24]. A kutatás eredményei azt mutatták, hogy a táplálkozási tanfolyamok bővítették a táplálkozással kapcsolatos ismereteket, de nem segítették elő az étrendi változásokat. Másrészt egy főiskolai táplálkozástudományi tanfolyam segítségével végzett tanulmány a gólyák súlygyarapodásának megakadályozására feltárta, hogy az osztályalapú táplálkozási oktatás segíthet az egyetemistáknak a táplálkozási ismeretek étrendi változásokká történő átalakításában [25]. Összességében a főiskolai hallgatók táplálkozási magatartását célzó beavatkozásokról szóló korábbi kutatások azt mutatják, hogy szükség van olyan tantervek kidolgozására, amelyek az egyetemi hallgatók sajátos táplálkozási magatartását célozzák

A beavatkozást követően az összes üdítőital-fogyasztás jelentősen csökkent a kiindulási értékhez képest. Az összes üdítőfogyasztás csökkenése elsősorban a rendszeres üdítőfogyasztás csökkenésének volt köszönhető, mivel a diétás üdítőital bevitel nem csökkent a beavatkozás eredményeként. Az általános táplálkozási osztály, amelynek célja a táplálkozás fontosságának tudatosítása a krónikus betegségek megelőzésében a hagyományos előadás és az interaktív tevékenységek kombinálásával, arra ösztönözhette a hallgatókat, hogy csökkentse az üdítőital-fogyasztást az egészséges táplálkozási gyakorlatok részeként. Bár még mindig vitatott, hogy az üdítőital-fogyasztás összefügg-e az elhízás arányának növekedésével vagy a csökkent tejfogyasztással, nyilvánvaló, hogy az üdítőital-fogyasztás valamilyen negatív életmódhoz és étrendhez kapcsolódik [26–29]. Klaszteres vizsgálatban Kvaavik et al. megállapította, hogy az üdítőital-fogyasztás az egészségtelen étkezési magatartás jelzője lehet [16], jelezve, hogy a jelenlegi vizsgálatban az üdítőital-fogyasztás csökkentése tükrözi az étrend általános minőségének megnövekedését osztályalapú táplálkozási beavatkozások révén.

Meg kell jegyezni, hogy a beavatkozás előtt elfogyasztott üdítők mennyisége alacsonyabb volt, mint a többi kutató által közölt eredmények [30, 31], akik 11 és 14,4 uncia közötti fiatal felnőttek napi üdítőital-bevitelét jelentették. Ennek az eltérésnek több oka van. Egy serdülőkorú vizsgálat során Bere és mtsai. [32] beszámolt arról, hogy azok a résztvevők, akik főiskolai tanulmányok megszerzését tervezték, alacsonyabb esélyeket mutattak az üdítőitalok fogyasztására. Cullen és mtsai. [33] azt is megállapította, hogy az alacsonyabb szülői végzettség az üdítőitalok magasabb fogyasztásával társult. Ez az adat talán azt sugallja, hogy a jelenlegi tanulmányban az alacsonyabb üdítőital-fogyasztás oka lehet a résztvevők, főiskolai hallgatók felsőoktatási szintje, a vizsgált populációhoz képest, mind a főiskolai hallgatók, mind a főiskolára be nem írt fiatal felnőttek keveréke az előző tanulmányokban [31].

Az étrendi kalcium és a tejbevitel közötti pozitív összefüggés alátámasztja azt az elképzelést, hogy a tejfogyasztás növelése kívánatos módszer a kalciumbevitel ösztönzésére a csontok megfelelő egészségének elősegítése érdekében.

Az elmúlt két évtizedben számos kutató beszámolt arról, hogy a tejbevitel csökkenése egybeesik az üdítőitalok fogyasztásának megnövekedésével, és feltételezték, hogy az üdítőital kiszorította a tejet [6, 15]. Storey és munkatársai korábbi megállapításával egyetértésben azonban. [36], a jelenlegi tanulmány nem mutatott összefüggést az üdítőital-fogyasztás és a tejfogyasztás között sem az alap-, sem az utóvizsgálat során, ami talán arra utal, hogy az üdítőital-fogyasztás nem szorította ki a tejfogyasztást ebben a populációban. Ez a megállapítás azt jelentheti, hogy az egyének oktatása az üdítőital-fogyasztás csökkentésére nem a tejfogyasztás növelését fogja irányítani, és további tejképzésre van szükség a tejen kívüli tejtermékek megfelelő fogyasztásának biztosítása érdekében.

Ennek a vizsgálatnak az a korlátja, hogy egy kontrollminta nélküli kényelmi mintát használtunk. Ezért előfordulhat, hogy a vizsgált populáció nem képviseli a hagyományos egyetemistákat. Ezenkívül az esetleges zavaró tényezőket, mint például az italfogyasztás szezonális változása, nem ellenőrizték.

Összegzésként elmondhatjuk, hogy a krónikus betegségek megelőzésére összpontosító osztályalapú táplálkozási oktatási beavatkozás a főiskolai hallgatókban képes csökkenteni az üdítőital-fogyasztást és növelni a tejfogyasztást, különösen a zsírmentes tejet, a diáklányokban, és megváltoztatni a tejválasztást az alacsony férfiaknál zsíros tej a fölözött tejhez. Az ilyen típusú beavatkozások általános táplálkozási tanfolyamokon történő alkalmazása hatékony megközelítést jelenthet az étkezési magatartás változásainak ösztönzésére egyetemi környezetben. Figyelembe véve a tejbevitel változásainak nemi különbségeit, a jövőbeni intervenciós programok eltérő stratégiákat követelhetnek meg a férfiak számára, hangsúlyozva a férfiak osteoporosis kockázatát és az osteoporosis megelőzésének fontosságát az élet korábbi szakaszaiban.