A korai felnőttkorban vékony férfiak nagyobb súlygyarapodással járó zsigeri zsírfelhalmozódást mutattak egy középkorú japán férfiak vizsgálatában

M. Koda

1 Biológiai és Biotechnológiai Főiskola, Chubu Egyetem, Kasugai, Aichi, Japán,

2 A Nemzeti Élettartamtudományi Intézet szekciója, az öregedés longitudinális vizsgálata (NILS ‐ LSA), Országos Geriatriás és Gerontológiai Központ, Aichi, Japán,

I. Kitamura

2 A Nemzeti Élettartamtudományi Intézet szekciója, az öregedés longitudinális vizsgálata (NILS ‐ LSA), Országos Geriatriás és Gerontológiai Központ, Aichi, Japán,

3 Liberális Művészetek és Tudományok Osztálya, Aichi Gakuin Egyetem, Nisshin, Aichi, Japán,

T. Okura

2 A Nemzeti Élettartamtudományi Intézet szekciója, az öregedés longitudinális vizsgálata (NILS ‐ LSA), Országos Geriatriás és Gerontológiai Központ, Aichi, Japán,

4 Egészségügyi és Sporttudományi Kar, Tsukubai Egyetem, Tsukuba, Ibaraki, Japán,

R. Otsuka

2 A Nemzeti Élettartamtudományi Intézet szekciója, az öregedés longitudinális vizsgálata (NILS ‐ LSA), Országos Geriatriás és Gerontológiai Központ, Aichi, Japán,

F. Ando

2 A Nemzeti Élettartamtudományi Intézet szekciója, az öregedés longitudinális vizsgálata (NILS ‐ LSA), Országos Geriatriás és Gerontológiai Központ, Aichi, Japán,

5 Egészségügyi és Orvostudományi Kar, Aichi Shukutoku Egyetem, Nagakute, Aichi, Japán,

H. Shimokata

2 Az Országos Hosszúsági Tudományok Intézetének szekciója, az öregedés longitudinális vizsgálata (NILS ‐ LSA), Országos Geriátriai és Gerontológiai Központ, Aichi, Japán,

Táplálkozástudományi Doktori Iskola, Nagoya Művészeti és Tudományi Egyetem, Nisshin, Aichi, Japán,

Összegzés

Célkitűzés

Ennek a tanulmánynak a célja a korai felnőttkorban bekövetkezett súlygyarapodás és a zsigeri zsírfelhalmozódás közötti kapcsolat értékelése volt.

Mód

A résztvevők 549 42 és 64 év közötti férfi voltak, akiket véletlenszerűen választottak ki a helyi rezidens nyilvántartásból az Országos Hosszú Élettudományi Intézet szomszédságába. Arra kérték őket, hogy idézzék fel súlyukat 18 éves korukban, majd minden résztvevő számára kiszámították a 18 év utáni súlyváltozás értékeit (aktuális súlyuk mínusz súlyuk 18 évesen). A résztvevőket 18 éves korban elért testtömeg-indexük (BMI) (kezdeti BMI) (−2) alapján osztották fel. A zsigeri zsírterületet (VFA) és a szubkután zsírterületet (SFA) számítógépes tomográfiás felvételeken mértük.

Eredmények

Azok a résztvevők, akiknek a kezdeti BMI értéke −2, nagyobb súlyváltozásokat mutattak a 18 utáni testtömeg után, mint azoknál, akiknek a kezdeti BMI értéke ≥20,14 kg m −2. A résztvevők 18 utáni súlyváltozási értékei negatívan korreláltak a kezdeti BMI-vel, és pozitívan korreláltak mind a VFA-val, mind az SFA-val. A regressziós vonal meredeksége a 18 utáni súlyváltozás és a VFA közötti összefüggésben meredekebb volt azoknál a résztvevőknél, akiknek a kezdeti BMI értéke −2 (β = 4,36), mint azoknál, akiknél a kezdeti BMI ≥20,14 kg m −2 (β = 3,23) ).

Következtetések

A zsigeri zsír felhalmozódását nemcsak az egyén 18 év utáni súlygyarapodása, hanem a kezdeti BMI is befolyásolja. A korai felnőttkorban vékony férfiaknál nagyobb volt a súlygyarapodáshoz kapcsolódó VFA-növekedés, de ugyanez nem volt igaz az SFA-ra.

Bevezetés

A súlygyarapodás általában korai felnőttkor és középkorú, 1, 2, 3, 4 éves kor között figyelhető meg. A 2014-es Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Vizsgálat (keresztmetszeti felmérés) 1 szerint a japán férfiak átlagos testtömeg-indexe (BMI) 22,4 kg m −2 volt a 20–29 éves korcsoportban, 24,0 kg m - 2 a 40–49 éves korosztályban és 23,9 kg m −2 az 50–59 éves korcsoportban. Az Egyesült Államokban 1999 és 2002 között elvégzett Nemzeti Egészségügyi Vizsgálat, valamint az Országos Egészségügyi és Táplálkozási Vizsgálatok alapján a 20–29 éves, 40–49 éves és 50–59 éves férfiak átlagos BMI-je 26,6, 28,4 és 28,7 kg volt. m −2, illetve 2. Norvégiában a 20–29 éves férfiak átlagos súlynövekedése 7,9 kg volt 11 év alatt 3. Egy Dél-Walesben végzett 14 éves utánkövetési vizsgálatban az átlagos BMI 18 évesen 22,3 kg m −2 volt, az átlagos súlygyarapodás a vizsgálati periódus alatt 11,2 kg (szórás [SD]: 11,2) 4 .

A súlyváltozásoknak számos oka lehet, például a táplálékbevitel vagy a fizikai aktivitás 5, a dohányzási szokások 6, 7, 8 és genetikai tényezők 9. Középkorú és idős japán férfiak tanulmányában a kolecisztokinin 1 receptor és a béta-3 adrenerg receptor polimorfizmusainak kombinációja 18 éves kor után ≥10 kg súlygyarapodáshoz kapcsolódott 9 .

Így a korai felnőtt kortól a középkorig tapasztalt súlygyarapodás erősen összefüggésben lehet a VF felhalmozódásával, különösen sovány fiatal felnőtteknél. Az ilyen súlyváltozások és a VF felhalmozódása közötti összefüggésről azonban keveset tudni. Ezért ennek a tanulmánynak az volt a célja, hogy összefüggést vizsgáljon a 18 éves kortól napjainkig tartó súlyváltozás (18 utáni súlygyarapodás) és a VF terület (VFA) között.

Mód

Résztvevők

A résztvevőket a 944 japán férfi (korosztály, 41-81 éves) közül választották ki, akik részt vettek az Országos Hosszúságtudományi Intézet - Az öregedés longitudinális tanulmányában (NILS-LSA) 16 első és második hullámában. A NILS ‐ LSA a NILS szomszédságából nemi és életkor szerinti rétegeket vett fel, amelyeket véletlenszerűen választottak ki a helyi lakosok nyilvántartásából a helyi önkormányzattal együttműködve. A vizsgálatban 549 férfi (korosztály, 42-64 év) vett részt, akiknél egyetlen mérés sem hiányzott (1. ábra). Azokat a résztvevőket is kizárták, akik több mint 1 éve abbahagyták a dohányzást, miután több mint egy éve dohányoztak, mert a dohányzási szokások is befolyásolják a súlyváltozásokat. Számos tanulmány kimutatta, hogy a dohányosok testtömege általában kisebb, mint a nem dohányzóknál 7, és a dohányzás abbahagyása köztudottan jelentős súlygyarapodással jár együtt, 6, 8. A súlygyarapodás az összkoleszterin, a triglicerid és a β-lipoprotein szint emelkedésével járt együtt férfiaknál és nőknél, akik 18 és 64 év közöttiek voltak, de nem azoknál, akik 65 és 88 év közöttiek voltak 17. Így a 65 és 82 év közötti férfiakat kizárták ebből a vizsgálatból.

Mérések

A méréseket 1 nap alatt kaptuk meg a NILS ‐ LSA második hullámában (2000. április - 2002. május). A testtömeget (kg) reggel mértük egy éjszakai koplalás után, digitális mérleggel, miközben a résztvevők csak fehérneműt viseltek. A derék kerületét a köldök szintjén üvegszálas mérőszalaggal mértük. A VFA-t (cm 2) és az SF területet (SFA; cm 2) a köldök szintjén (L4-L5) vett hasi számítógépes tomográfiás felvételeken mértük. Az összes számítógépes tomográfiai vizsgálatot (SCT-6800TX; Shimadzu, Japán) a résztvevők hanyatt fekvő helyzetben végezték. A VFA-t és az SFA-t számítógépes szoftverrel (Fat Scan; N2 Systems, Japán) 18 számítottuk ki, egy korábban leírt 19. eljárásnak megfelelően. A testzsír százalékát kettős energiájú röntgenabszorpciós módszerrel mértük (Hologic QDR-4500). A résztvevők 18 éves korának súlyát az első hullámú kérdőíveken (1997. november - 2000. május) saját maguk jelentették be.

Adatelemzés

BMI, testtömegindex.

A 18 utáni súlyváltozás pozitívan korrelált a VFA-val, az SFA-val és a derék kerületével (az életkor és a kezdeti BMI ellenőrzése után), és negatívan korrelált a kezdeti BMI-vel (az életkor ellenőrzése után) (3. táblázat). Kétirányú ancova kimutatta, hogy a kezdeti BMI (−2) és a 18 utáni súlyváltozás közötti kölcsönhatás szignifikánsan társult a VFA-val (p = 0,026), de az SFA-val (p = 0,554) nem, az életkor ellenőrzése után (4. táblázat) . A regressziós együttható a 18 utáni súlyváltozás és a VFA közötti kapcsolatra szignifikánsan nagyobb volt a résztvevők között, akiknek kezdeti BMI értéke −2 volt (β = 4,29, standard hiba [SE] = 0,24), mint azoknál, akiknél a kezdeti BMI ≥20,14 kg m −2 (β = 3,60, SE = 0,31) (2. ábra). Ugyanígy a kétirányú ancova bebizonyította, hogy a kezdeti BMI (−2) és a jelenlegi BMI közötti kölcsönhatás nem volt szignifikánsan összefüggésben a VFA-val (p = 0,584) vagy az SFA-val (p = 0,436) az életkor ellenőrzése után (4. táblázat) . Azonban azok a férfiak, akiknek a kezdeti BMI értéke −2, szignifikánsan nagyobbnak (98,3, illetve 120,0 cm 2) mutatták a VFA és az SFA legkisebb négyzetértékét, mint azok a férfiak, akiknek a kezdeti BMI ≥20,14 kg m −2 (85,9 és 108,2 cm 2, illetőleg).

A zsigeri zsírterület és a szubkután zsírterület becsült változásai az egyes 1 kg-os súlyváltozásoknak megfelelően, regressziós analízissel meghatározva. BMI, testtömegindex.

3. táblázat

Spearman-féle korrelációs együtthatók a 18 év utáni súlyváltozás, a BMI 18 éves korban, a zsigeri zsírterület, a szubkután zsírterület és a derék kerülete közötti összefüggések után az életkor és a BMI 18 éves korának ellenőrzése után

18 utáni súlyváltozás (kg)

BMI 18 éves korban †

−0,344

p 2) ‡

0,691

p 2) ‡

0.781

p ‡

0,851

p † Az életkor ellenőrzése után.

BMI, testtömegindex.

4. táblázat

Kétirányú faktoriális anova eredmények

F-érték p-érték

Visceralis zsírterület

BMI 18 évesen

61.67

−2 (β = 4,29, SE: 0,24), mint azoknál, akiknél a kezdeti BMI ≥20,14 kg m −2 (β = 3,60, SE: 0,31). Más szavakkal, a VFA növekedése, amely a 18 éves kor és a középkor közötti súlygyarapodást kísérte, nagyobb volt azoknál a férfiaknál, akik vékonyak voltak a korai felnőttkorban. Chei és mtsai. megállapította, hogy a ≥10 kg-os súlygyarapodás a szívkoszorúér-betegség kétszer nagyobb kockázatával járt 20 évesen −2-es BMI-vel rendelkező férfiaknál, de 20 éves korban ≥21,7 kg m-2-es BMI-vel rendelkező férfiaknál nem. 11 éves. Ez az eredmény a jelen tanulmány eredményeivel magyarázható. Azoknál a személyeknél, akiknek BMI-értéke 20 évesen −2, nagyobb VF lehet, mint azoknál, akiknél a BMI ≥21,7 kg m −2. Ezenkívül a 18 év utáni súlyváltozás negatívan korrelált a kezdeti BMI-vel (r = −0,338) az életkor kontrollja után. Ez arra utal, hogy a vékony férfiak nagyobb valószínűséggel híznak és felhalmozódnak a VF korai felnőttkorban, mint más férfiak.

A molekuláris biológia szempontjából az adipociták teljes száma növekszik gyermekkorban és serdülőkorban, majd kiegyenlítődik és állandó marad felnőttkorban 20. A szubkután zsírszövet tárolása pufferként működik a túlzott energiafogyasztás érdekében 21. Fiatalon vékony férfiaknál a zsírsejtek száma viszonylag alacsony lehet. Ezért a zsír nem halmozódhat fel egyedül az SF sejtekben, így a hasüregben is felhalmozódhat.

A VF felhalmozódásának megakadályozása érdekében fontos, hogy a férfiak ne legyenek túl vékonyak a korai felnőttkorban, és hogy súlyuk ne növekedjen jelentősen 18 éves kor és középkor között. A dohányzási szokások a súlyváltozásokat is befolyásolják. A jelen tanulmányban a résztvevők 39,0% -a dohányos volt, ami hasonló volt a 2016-os országos felmérés során elért gyakorisághoz (40–49 évesek: 41,1%; 50–59: 39,0%; 60–69: 28,9 %) 1. A dohányzás segíthet megakadályozni a súlygyarapodást, vagy elősegítheti az alacsony testtömeg fenntartását 6, 7, 8. Ennek következtében előfordulhat, hogy a VFA nem növekszik a dohányzók körében. Azonban még akkor is, ha kevés VF van, a dohányosok vér hemoglobin A1c szintje magasabb, mint azoknál, akik nem dohányoznak 22. Ezért a súlygyarapodás megakadályozása érdekében dohányozni nem tanácsos.

Ebben a tanulmányban a VFA és a jelenlegi BMI közötti összefüggés szignifikánsan erősebb volt azoknál a férfiaknál, akiknél a kezdeti BMI -2, mint azoknál, akiknél a kezdeti BMI ≥21,14 kg m −2. Az elmúlt években a BMI-t és a derék kerületét használták az elhízás és a hasi zsírszövet felhalmozódásának diagnosztizálására. A 18 év utáni súlyváltozás további hasznos paraméter lehet az elhízás és a hasi zsírszövet felhalmozódásának diagnosztizálásához. Ez rávilágít arra a tényre, hogy a BMI nem nyújt semmilyen információt a testösszetételről vagy a testzsíreloszlásról.

Ennek a tanulmánynak voltak bizonyos korlátai. Először a résztvevők súlyát 18 évesen nem mérték meg; inkább kérdőív segítségével jelentették be őket. Tamakoshi et al. számoltak be arról, hogy az egyének hosszú időn keresztül jó pontossággal tudták felidézni korábbi súlyaikat 23. Casey és mtsai. szoros összefüggést észlelt a 18 éves korban mért súly és az 50 éves korban 24 saját korában elhívott testsúly között. Másodszor, a résztvevők 18 utáni súlyváltozásának időzítését nem vizsgálták. Korábbi tanulmányok arról számoltak be, hogy a súlyingadozások az összes okból bekövetkező halálozás fokozott kockázatával jártak. Zhang és mtsai. megállapította, hogy a 40–49 éves japán férfiak körében a metabolikus szindróma kialakulása magyarázhatja a szív- és érrendszeri betegségek fokozott kockázatát, nemcsak a túlsúlyos vagy elhízott embereknél, hanem a normál testsúlyúaknál is, akiknél nagy a testtömeg ingadozása 25 .

Összegzésképpen elmondható, hogy a középkorú férfiaknál a 18 éves és a középkor közötti súlyváltozás pozitív korrelációt mutatott az ugyanabban az időszakban megfigyelt VFA és SFA növekedéssel. Az SFA súlya növekedhet egységesen. A VF felhalmozódását azonban nemcsak az egyén 18 év utáni súlygyarapodása, hanem a kezdeti BMI is befolyásolta. A korai felnőttkorban vékony férfiaknál nagyobb volt a súlygyarapodáshoz kapcsolódó VFA növekedés, de ugyanez nem volt igaz az SFA-ra. Sőt, bár azoknál a férfiaknál, akiknél a kezdeti BMI -2, alacsonyabb a jelenlegi BMI, VFA, SFA és a derék kerülete, mint azoknál a férfiaknál, akiknél a kezdeti BMI ≥21,14 kg m −2, a VFA és a jelenlegi BMI közötti kapcsolat erősebb volt a kezdeti BMI −2 .

Összeférhetetlenségi nyilatkozat

Köszönetnyilvánítás

Ezúton szeretnénk köszönetet mondani a résztvevőknek és a NILS ‐ LSA munkatársainak. Ezt a tanulmányt az Egészségügyi, Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium támogatta az öregedés és az egészségügy átfogó kutatásához nyújtott támogatásban.

Megjegyzések

Koda, M., Kitamura, I., Okura, T., Otsuka, R., Ando, F. és Shimokata, H. (2018) A korai felnőttkorban vékony férfiak nagyobb súlygyarapodással járó zsigeri zsírfelhalmozódást mutattak középkorú japán férfiak tanulmánya. Obesity Science & Practice, 4: 289–295. doi: 10.1002/osp4.270. [Google ösztöndíjas]