Bélgyulladás: Mindössze annyit kell tudnia

Dr. med. Andre Sommer

tünetei

A hasi fájdalom és az emésztési zavarok a leggyakoribb bélgyulladásos tünetek. Tíz emberből körülbelül 1 szenved rendszeresen ezektől, és sok esetben a bél gyulladása az oka.

Mi a bélgyulladás?

A gyulladás a szervezet reakciója a káros ingerekre. Serkentik a vérkeringést, és messenger anyagok szabadulnak fel, amelyek ezután vonzzák az immunsejteket. Így készül a test a károk elhárítására és kijavítására.

Ha a bélben gyulladás lép fel, általában a nyálkahártyát érinti (ez az a réteg, amely a bélfal belsejét vonja be). A nyálkahártya sejtjei folyamatosan vannak kitéve külső ingereknek, például élelmiszer-összetevőkből, baktériumokból, vírusokból, gombákból vagy más behatolókból. Bár maga a nyálkahártya nagyon robusztus, a gyulladást ilyen ingerek válthatják ki. Mivel a bélnek megvan a saját immunvédelme, ez gyakran kifejezett reakciót eredményez.

Hol fordulhat elő gyulladás a belekben?

Elméletileg a teljes belet (azaz a vékonyt és a vastagbelet) befolyásolhatja a gyulladás. De ritkán fordul elő, hogy a bél teljes hossza érintett. A gyulladás okától függően a bél bizonyos szakaszai leginkább érintettek.

A gyulladásos bélbetegség fekélyes vastagbélgyulladása például csak a vastagbélben fordul elő. Szinte mindig a bél utolsó szakaszától (a végbéltől) indul, de a teljes vastagbelet is érintheti. A vírusok által okozott bélgyulladás azonban elsősorban a vékonybelet és a gyomrot érinti; ezt gastroenteritisnek nevezik.

Mi okozza a bélgyulladást?

A bélgyulladásnak számos oka van. Kórokozók, például vírusok, baktériumok és gombák kívülről behatolhatnak a belekbe és gyulladást okozhatnak. Bizonyos étkezési szokások hatással lehetnek a természetes bélflóra, elősegítve a gyulladást. Amikor az immunrendszer megtámadja a beleket, autoimmun betegségnek nevezik. A gyulladásos bélbetegségek A Crohn-betegségnek és a fekélyes vastagbélgyulladásnak ilyen autoimmun oka van.

Vírusok, baktériumok és gombák

Vírusok a bélgyulladás leggyakoribb oka. Úgy gondolják, hogy az esetek 70 százalékában felelősek a gyomor-bél traktus gyulladásáért (gastroenteritis). A vírustól függően a bélgyulladás súlyos tünetekkel járhat, gyakran hányással és lázzal is. A vírusok általában gyógyulás nélkül gyógyulnak. Gastroenteritis esetén fontos a megfelelő hidratálás biztosítása.

Bakteriális gyulladás ritkábban fordul elő, mint a vírusos gyulladás. Általában súlyosabb és tartósabb panaszok kísérik, és sok esetben kórházi kórházi kezelést igényel. Az antibiotikumokat bakteriális gyulladások kezelésére lehet használni.

Az élesztő candida albicans fontos szerepet játszik a gombák által okozott bélgyulladásban. Bár egészséges embereknél is előfordul a bélnyálkahártyán (kolonizáció), drasztikusan szaporodhat és megtörheti a nyálkahártya gátját is. Ezután fertőzés következik be. Ez azonban ritkán fordul elő, és általában károsodott immunrendszerű embereknél fordul elő.

Krónikus gyulladásos bélbetegség

A Crohn-kór és a fekélyes vastagbélgyulladás krónikus gyulladásos bélbetegség. Ezek olyan betegségek, amelyekben a saját immunrendszere a bél egyes részeit célozza meg. Az immunrendszer reakciójának pontos okait még nem ismerjük eléggé. Ismert azonban, hogy a gyulladásos bélbetegségek abban különböznek egymástól, ahol a gyomor-bél traktusban fordulnak elő.

Elméletileg a Crohn-betegség a teljes emésztőrendszerre hatással lehet a szájtól a végbélnyílásig, miközben kihagyja az egyes szakaszokat. A fekélyes vastagbélgyulladás viszont csak a vastagbélben fordul elő, és csak folyamatosan, vagyis a bélrészek kihagyása nélkül.

A nem megfelelő étrend vezethet-e bélgyulladáshoz?

Az emberi belekben körülbelül 40 billió baktérium él. Ez körülbelül 200 g (7 oz) tömegnek felel meg. Ez a bélflóra úgy van kialakítva, hogy velünk éljen. Feldolgozza ételeink összetevőit és segít fontos tápanyagok megszerzésében, például rövid láncú zsírsavakban és vitaminokban.

Étrendünk és bélflóránk befolyásolja egymást. Attól függően, hogy mit eszünk, más típusú baktériumok vonzására is felhasználjuk. A cukros ételek vonzzák a cukrot feldolgozó baktériumokat és gombákat. A rostban gazdag étel táplálja a rostot feldolgozó baktériumokat.

A káros baktériumok távol tartása érdekében fontos a bélflóra egyensúlyának fenntartása. Az egészséges és természetes bélflóra részét képező baktériumok megakadályozzák a káros baktériumok terjedését és szaporodását. Az egészséges bélflóra megakadályozza a bél gyulladását.

Melyek a bélgyulladás tünetei?

A bélgyulladás tünetei változatosak és betegenként változhatnak. Az egyik gyakori tünet, amely sok bélgyulladásban szenvedő betegnél jelentkezik, a hasmenés. A károsodás következtében a nyálkahártya elveszíti az élelmiszerből a víz kivonásának képességét. Ennek eredményeként a bél tartalma folyékony marad, és gyorsabban távozik a belekből, mint egészséges embereknél.

A hasmenést gyakran súlyos hasi fájdalom és görcs kíséri. A bélgyulladás okától függően a fájdalom a has különböző helyein jelentkezik. A klasszikus gastroenteritis esetén általában az egész gyomor fáj. A fekélyes vastagbélgyulladás főleg a végbelet érinti, és gyakran a bal alsó hasi fájdalom kíséri.

A bélgyulladás gyakran hányingerhez és hányáshoz vezet. Ez egyrészt bonyolítja az étel bevitelét, másrészt a hányás (gyakran hasmenéssel kombinálva) kiszáradáshoz vezet. Ezért fontos, hogy elegendő mennyiségű folyadékot fogyasszon a bél gyulladása esetén.

Különösen vírusos és bakteriális gyulladás esetén gyakran fordulnak elő olyan általános tünetek, mint fáradtság, láz, fejfájás és testfájdalmak.

A bélgyulladás leggyakoribb tünetei a következők:

  • Hasmenés
  • Hányinger és hányás
  • Súlyos hasi fájdalom és görcsök
  • Fáradtság, fejfájás és testfájdalmak.

Lehetséges-e gyulladás a bélben hasmenés nélkül?

A hasmenés a bélgyulladás gyakori tünete, de a bélgyulladás nem minden esetben jár együtt hasmenéssel. Hasmenés akkor fordul elő, amikor a sérült nyálkahártya már nem képes megfelelően felszívni a bélben lévő folyadékot. Bizonyos anyagok, amelyeket például a baktériumok szabadítanak fel, szintén gátolhatják a folyadék felszívódását.

De bár a hasmenés sok bélfertőzésben jelentkezik, vannak olyan esetek is, amikor ez nem így van. Az enyhe gyomor-bél gyulladás gyakran a széklet gyakoriságában és konzisztenciájában alig vagy egyáltalán nem változik.

A krónikus gyulladásos bélbetegségek A Crohn-kór és a fekélyes vastagbélgyulladás általában hasmenéssel jár. De itt is lehetnek olyan fázisok, amelyekben fájdalom jelentkezik, de a hasmenés hiányzik.

Tudtad?

A hasmenés a bélgyulladás gyakori tünete, de a hasmenés nem feltétlenül fordul elő minden bélgyulladás esetén.

Hogyan diagnosztizálják a bél gyulladását?

A bélgyulladás diagnosztizálására számos diagnosztikai eszköz létezik. A vírusos gasztroenteritis, amely a bélgyulladás nagy részét teszi ki, már felismerhető a beteg leírásaiból. Székletminta vizsgálata nem szükséges közös vírusos gastroenteritis esetén.

Bonyolultabb esetekben, vagy ha feltételezik, hogy baktériumok okozzák, hasznos lehet a székletminta vizsgálata. A vérvizsgálatok segíthetnek a gyulladás mértékének meghatározásában is.

Ha ezekkel a gyógymódokkal nem lehet diagnosztizálni, akkor kolonoszkópiát lehet végezni. A legtöbb bélgyulladás ezzel a módszerrel diagnosztizálható.

Segítsen az ultrahang a bél gyulladásának diagnosztizálásában?

Az ultrahangvizsgálat lehetővé teszi a test belsejében lévő struktúrák megjelenítését sugárzás nélkül. A gyomor-bél traktus területén ultrahang segítségével például diagnosztizálják a vakbélgyulladást. Az ultrahangvizsgálatok azonban csak korlátozottan alkalmazhatók a bélgyulladás diagnosztizálására. Ennek oka, hogy a gyulladás durva jeleit tárhatják fel, de a gyulladás pontos mértékét és okát nehéz meghatározni.

Ezenkívül az ultrahang olyan eljárás, amely erősen függ az adott vizsgáztatótól: Minél inkább a bélbetegségek ultrahangjára szakosodott a vizsgáló, annál hamarabb képesek diagnosztizálni a bélgyulladást ezzel a módszerrel.

Hogyan kezelheti a bélgyulladást?

A bélgyulladás leggyakoribb típusa, a vírusos gasztroenteritis általában kezelés nélkül gyógyul. A legfontosabb intézkedések itt az ágynyugalom és a megfelelő folyadékbevitel. A legjobb folyadék a víz, a tea és az átlátszó húslevesek, például zöldséges vagy csirkehúsleves. Ezek a húslevesek fontos ásványi anyagokat is tartalmaznak, amelyek a szervezetben szintén hiányozhatnak a bélgyulladás miatt.

Súlyos hasmenés vagy speciális betegcsoportok, például idősek vagy kisgyermekek esetén az ásványi anyagok (elektrolitok) ellátásához fontos a gyógyszertárból származó úgynevezett orális rehidratációs megoldás. Hogy milyen a megfelelő étrend, emberenként változik.

Az antibiotikumok szedésének nincs értelme a vírusok által okozott bélgyulladás esetén, mivel az antibiotikumok csak a baktériumok ellen hatnak. A bakteriális bélgyulladás egyes esetekben spontán gyógyul, ebben az esetben a kezelés megegyezik a bél vírusos gyulladásával. Bizonyos esetekben az antibiotikumok is hasznosak lehetnek.

A bélflóra egyensúlyhiánya (dysbiosis) által okozott bélgyulladás esetén a táplálkozás a terápia fontos része. A betegek ugyanis egészséges, rosttartalmú étrenden keresztül aktívan elősegíthetik a „jó” baktériumok szaporodását. Ha elegendő mennyiségű ilyen „egészségügyi segédanyag” van jelen, ez a káros baktériumok szaporodását is megakadályozza.

A gyulladásos bélbetegségeket szakaszosan kezelik. Erre elsősorban az immunrendszert elnyomó és így a szervezet reakcióját távol tartó gyógyszereket használják. Ezek közé a gyógyszerek közé tartozik például a kortizon, amelyet akut fellángolások kezelésére használnak.

A bélgyulladás gyakori. A tünetek optimális kezelése érdekében fontos megérteni a bélgyulladás kiváltó okait és tipikus tüneteit, mivel az okuktól függően sokféle kezelési módszer áll rendelkezésre.

Forbes A, Escher J, Hebuterne X és mtsai. ESPEN irányelv: Klinikai táplálkozás gyulladásos bélbetegség esetén. _Clin Nutr. _2017; 36 (2): 321-347.

Hagel S, Epple HJ, Feurle GE és mtsai. [S2k-irányelv gyomor-bélrendszeri fertőző betegségek és Whipple-kór]. _Z Gasztroenterol. 53 (5): 418-459

Jameson JL, Fauci AS, Kasper DL, Hauser SL, Longo DL, Loscalzo J, szerk. Harrison belgyógyászati ​​alapelvei. 20. Felülvizsgált szerk. New York, NY: McGraw-Hill Education, 2018.

Posovszky C, Backendorf V, Buderus S és mtsai. _Z Gasztroenterol. _2019; 57 (9): 1077-1118

R Sender, Fuchs S, Milo R. Felülvizsgált becslések a test emberi és baktériumsejtjeinek számáról. _PLoS Biol. _2016; 14 (8): e1002533.

Dr. med. Andre Sommer

André vagyok, berlini orvos. Orvosok, táplálkozási szakemberek és adatkutatók csapatával együtt felhatalmazzuk az embereket az emésztési problémák megértésére a Cara Care alkalmazással.