A beteg ló etetése

Sarah L. Ralston

, VMD, PhD, DACVN, Állattudományi Tanszék, Rutgers Egyetem Környezet- és Biológiai Tudományok Iskolája

A táplálkozás fontos része a beteg lovak kezelésének és kezelésének. A stressz (pl. Műtét, súlyos ortopédiai problémák vagy fertőzés) jelentősen megnövelheti a kalóriaigényt a katabolizmus fokozódása miatt. Ezenkívül az anorexia vagy a dysphagia a megfelelő tápanyagok elégtelen beviteléhez vezethet. A nem megfelelő táplálkozás biztosításának következményei közé tartozik az immunrendszer károsodása, a sebek és a törések késleltetett gyógyulása, hipoproteinémia, izomsorvadás és gyengeség. Általában a támogató táplálkozási terápiát kell fontolóra venni, ha egy felnőtt ló hipofágikus volt ≥3 napig. Az újszülött csikóknak bizonyos energiaforrásra van szükségük a csökkent bevitel 24 órán belül.

A tápanyag prioritások sorrendje a víz, az energia, az elektrolitok és a fehérje. Néhány vízoldható vitamin rosszul tárolódik a szervezetben, ezért kiegészíteni kell őket. Az alapenergia-szükséglet (BER) kcal/napban a következő képlettel számítható: BER = 70 (test tömeg kg-ban) 0,75. Például a BER az

6800 kcal/nap egy 450 kg-os lóért és az 1300 kcal/nap egy 50 kg-os csikóért. Súlyos betegség vagy trauma (pl. Pajta tűzégése) jelentősen megnöveli ezeket az igényeket.

Számos módszer kínál táplálék-támogatást egy beteg ló számára. A legegyszerűbb módszer az, ha arra ösztönzi a lovat, hogy önállóan étkezzen. Szokatlan feed-preferenciák láthatók. A legkülönbözőbb takarmányok felajánlása és a ló választása lehetővé teszi a legjobban annak meghatározását, hogy mi az állat számára legízletesebb. Sok ló megeszi a friss, zöld füvet, annak ellenére, hogy megtagadja a többi takarmányt. A lucernaszéna ízletesebb, mint a fűszéna. A teljes zab, valamint a hengerelt szemek és a melasz édes takarmány-keverékei a legízletesebbek a szemek számára. A korpapüré általában ízletes, de melasz, almaszósz és só hozzáadása növelheti az elfogadottságukat az anorektikus lovaknál.

Amikor a lovak fájdalmat vagy lázat tapasztalnak, a fájdalomcsillapítók javíthatják a táplálékfelvételt; NSAID-k, például dipiron, flunixin meglumin, meclofenaminsav és fenilbutazon alkalmazhatók. A gyomor és a vékonybél fekélyének, valamint a vese papilláris nekrózisának káros hatásai miatt kerülni kell a fenilbutazon hosszan tartó alkalmazását.

A csövek etetése a lovak táplálásának második módja, amelyek nem (vagy nem tudnak) enni önként. A normál gyomorcsövet naponta többször átengedhetjük, vagy az orrlyukhoz varrhatjuk, és bentlakó etetőcsőként hagyhatjuk. Ez egy hatékony módszer a tápanyagok ellátására a beteg újszülöttek számára. Ez is olcsó módszer a folyadék- és elektrolitveszteség pótlására. Az emberi gyógyászatban alkalmazott enterális táplálék-kiegészítők különösen hasznosak a felnőtt lovak elegendő kalóriabeviteléhez. Ezek a termékek ismert kalóriatartalommal rendelkeznek, ami megkönnyíti az állat szükségleteinek kiszámítását. Ha egy teljes pelletált takarmányt vízben áztatunk, hígtrágyát képezhetünk a csövek etetéséhez; azonban a hígtrágya ilyen módon történő adagolásakor a gyomorcső eltömődhet a takarmánnyal.

A harmadik módszer, amely energiát és fehérjét biztosít a beteg lovak számára, a teljes vagy részleges parenterális táplálás (TPN vagy PPN) alkalmazása. A folyadék beadása (IV) fenntarthatja a hidratációt azoknál a lovaknál, amelyek nem képesek sem inni, sem folyadékot felszívni. A szokásos helyettesítő oldatok közé tartozik a nátrium-klorid, a Ringer-laktát és az 5% -os dextróz. Ezeknek a folyadékoknak a tápértéke jelentéktelen. Zsír- és aminosavoldatok is rendelkezésre állnak. A parenterális táplálás összetevői a glükóz, aminosavak, lipidek, nyomelemek és multivitaminok. A kapott oldat hipertóniás, és állandó infúzióval juttatja el a nyaki katéteren keresztül. A szállítást egy folyadékszivattyú segítségével optimalizálják. Az infúzió sebességének szabályozása érdekében naponta kétszer ellenőrizni kell a vér és a vizelet glükózját. A TPN költséges, intenzív gondozást és ellenőrzést igényel, ami korlátozza annak hasznosságát felnőtt lovaknál.

Táplálkozás specifikus betegségek/problémák esetén:

Lovak visszatérő légúti obstrukció (lásd: A lovak visszatérő elzáródása a lovaknál) gyakran érzékenyek a normál szénában található porra és penészgombákra. Gyakran javulnak, ha a szénát eltávolítják étrendjükből, és olyan teljes adagra teszik, amelyet pelleteznek, vagy olyan takarmányforrást tartalmaz, mint a répapép. Legelőn járnak a legjobban. A pormentes durva takarmány másik forrása a széna.

Hasmenés a lovaknál elsősorban vastagbélbetegség. Hagyományosan az érintett lovakat kevesebb gabonával és több szénával táplálják. Az élelmi rostoknak ez a növekedése megkötheti a vizet, és jobban képződött ürüléket eredményezhet. Ha a fogyás egyidejű probléma, akkor jobb lehet fenntartani a gabonafelvételt. A gabona elsősorban a vékonybélben, a vastagbélben pedig széna emészthető meg. Kivéve, ha a vékonybél is érintett, a gabona táplálása elősegíti a testtömeg fenntartását. (Lásd még: Kólika a lovaknál, és lásd: Bélbetegségek a lovaknál és csikóknál.)

A táplálkozás szerepe a májbetegség (lásd: Májbetegség nagy állatokban) megfelelő energiát kell biztosítania, ezáltal megkönnyítve a máj szerepét az energiatermelésben és csökkentve az anyagcsere-hulladék mennyiségét, amelynek a máj ki van téve. A parenterális vagy enterális glükóz beadása fontos lehet energiaforrásként az anorektikus lovaknál. Azoknál a lovaknál, amelyek étkeznek, a gabonaféléknek megfelelő szénhidrátot kell biztosítaniuk. A kukorica az alacsony fehérjetartalmú, magas szénhidráttartalmú gabona. Kerülni kell a magas fehérjetartalmú takarmányokat, például a lucernaszénát.

A lovak jelentős mennyiségű kalciumot választanak ki vizeletükből. Eseteiben vesebetegség, alacsony fehérjetartalmú és alacsony kalciumtartalmú étrendet kell táplálni. A kukorica és a fűszéna a választott takarmány.