Biológiai sokféleség és egészség

Az egészséges közösségek a jól működő ökoszisztémákra támaszkodnak. Tiszta levegőt, édesvizet, gyógyszereket és élelmiszerbiztonságot biztosítanak. Ezenkívül korlátozzák a betegségeket és stabilizálják az éghajlatot. De a biológiai sokféleség csökkenése soha nem látott ütemben történik, világszerte kihatva az emberi egészségre - áll a tudásállapot-jelentés szerint, amelyet a Biológiai Sokféleség Egyezménye (CBD) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közösen tett közzé.

Mi a biodiverzitás?

A biológiai sokféleség alátámasztja a Föld minden életét, és a biológiai változatosságra utal minden formájában, a növények és állatok genetikai összetételétől a kulturális sokféleségig.

Mit jelent a biológiai sokféleség az emberi egészség szempontjából?

Az emberek a biológiai sokféleségtől függenek mindennapi életükben, olyan módon, amely nem mindig nyilvánvaló vagy értékelhető. Az emberi egészség végső soron az ökoszisztéma termékeitől és szolgáltatásaitól függ (például az édesvíz, az élelmiszer- és üzemanyagforrások rendelkezésre állásától), amelyek szükségesek a jó emberi egészséghez és a produktív megélhetéshez. A biológiai sokféleség csökkenése jelentős közvetlen egészségügyi hatásokkal járhat, ha az ökoszisztéma-szolgáltatások már nem felelnek meg a társadalmi igényeknek. Közvetett módon az ökoszisztéma-szolgáltatások változásai befolyásolják a megélhetést, a jövedelmet, a helyi migrációt, és esetenként akár politikai konfliktusokat is okozhatnak vagy súlyosbíthatnak.

Ezenkívül a mikroorganizmusok, a növény- és állatvilág biológiai sokfélesége kiterjedt előnyökkel jár a biológiai, egészségügyi és farmakológiai tudományok számára. Jelentős orvosi és farmakológiai felfedezések történnek a föld biológiai sokféleségének jobb megértése révén. A biológiai sokféleség csökkenése korlátozhatja számos betegség és egészségügyi probléma lehetséges kezelésének felfedezését.

A biológiai sokféleséget és az egészséget fenyegető veszélyek

Egyre nagyobb az aggodalom a biológiai sokféleség csökkenésének egészségügyi következményei miatt. A biodiverzitás változásai befolyásolják az ökoszisztéma működését, és az ökoszisztémák jelentős megzavarása életet fenntartó ökoszisztéma-termékeket és szolgáltatásokat eredményezhet. A biológiai sokféleség csökkenése azt is jelenti, hogy a felfedezés előtt elveszítjük a természet számos vegyi anyagát és génjét, olyanokat, amelyek már az emberiség számára óriási egészségügyi előnyökkel jártak.

A biológiai sokféleség táplálkozási hatása

A biológiai sokféleség döntő szerepet játszik az emberi táplálkozásban azáltal, hogy befolyásolja a világ élelmiszertermelését, mivel biztosítja a talaj fenntartható termelékenységét, és biztosítja az összes táplálékként betakarított növény, állatállomány és tengeri faj genetikai forrásait. A tápláló táplálékfajták elegendő mennyiségéhez való hozzáférés az egészség alapvető meghatározó tényezője.

A táplálkozás és a biodiverzitás sok szinten összekapcsolódik: az ökoszisztéma, az élelmiszer-termelés mint ökoszisztéma-szolgáltatás; az ökoszisztéma fajai és a fajokon belüli genetikai sokféleség. Az élelmiszerek és az ugyanazon élelmiszer fajtái/fajtái/fajtái közötti táplálkozási összetétel drámaian eltérhet, befolyásolva a táplálékban a mikroelemek elérhetőségét. Az egészséges, helyi táplálkozás és a tápanyagok átlagos átlagos fogyasztása szükségessé teszi a biológiai sokféleség magas szintjének fenntartását.

Az intenzívebb és fokozottabb élelmiszer-termelés öntözés, műtrágya, növényvédelem (peszticidek) vagy növényfajták és növénytermesztés bevezetése révén befolyásolja a biológiai sokféleséget, és ezáltal a globális táplálkozási állapotot és az emberi egészséget. Az élőhely egyszerűsítése, a fajok elvesztése és a fajok egymás utáni folytatása gyakran fokozza a közösségek sebezhetőségét a környezeti egészségre való fogékonyság függvényében.

A biodiverzitás fontossága az egészségügyi kutatás és a hagyományos orvoslás szempontjából

A hagyományos orvoslás továbbra is alapvető szerepet játszik az egészségügyben, különösen az alapellátásban. Becslések szerint a hagyományos gyógyszereket a világ népességének 60% -a használja, és egyes országokban kiterjedten beépülnek a közegészségügyi rendszerbe. A gyógynövényhasználat a leggyakoribb gyógyszeres eszköz a hagyományos orvoslásban és a kiegészítő orvoslásban világszerte. A gyógynövényeket vadon élő populációkból történő gyűjtés és termesztés útján biztosítják. Sok közösség az élelmiszerek mellett az ökoszisztémákból gyógyászati és kulturális célokra gyűjtött természetes termékekre támaszkodik.

Noha a szintetikus gyógyszerek sokféle célra rendelkezésre állnak, a természetes termékek iránti globális igény és igény továbbra is fennáll gyógyszerként történő felhasználás céljából, és biomedicinális kutatás, amely növényekre, állatokra és mikrobákra támaszkodik az emberi fiziológia megértésében, valamint az emberi betegségek megértésében és kezelésében.

Fertőző betegségek

Az emberi tevékenységek megzavarják az ökoszisztémák szerkezetét és funkcióit, és megváltoztatják az őshonos biodiverzitást. Az ilyen rendellenességek csökkentik egyes szervezetek számát, mások populációjának növekedését okozzák, módosítják az organizmusok közötti kölcsönhatásokat, és megváltoztatják az élőlények, valamint fizikai és kémiai környezetük közötti kölcsönhatásokat. A fertőző betegségek mintái érzékenyek ezekre a zavarokra. A fertőző betegségek tározóit és az átvitelét befolyásoló főbb folyamatok közé tartozik az erdőirtás; a földhasználat megváltoztatása; vízgazdálkodás pl. gátépítés, öntözés, ellenőrizetlen urbanizáció vagy városterjedés révén; bizonyos betegség-vektorok elleni védekezésben használt peszticid-vegyszerekkel szembeni ellenálló képesség; éghajlati változékonyság és változás; migráció, valamint a nemzetközi utazás és kereskedelem; valamint a kórokozók véletlenszerű vagy szándékos emberi bevezetése.

Éghajlatváltozás, biológiai sokféleség és egészség

A biológiai sokféleség számos ökoszisztéma-szolgáltatást nyújt, amelyek kulcsfontosságúak az emberi jólét szempontjából jelenleg és a jövőben. Az éghajlat az ökoszisztéma működésének szerves része, és az éghajlati viszonyok földi és tengeri ökoszisztémákra gyakorolt eredményei közvetlenül és közvetve befolyásolják az emberi egészséget. A tengeri biológiai sokféleséget befolyásolja az óceán savanyulása, amely a légkör szénszintjéhez kapcsolódik. A szárazföldi biológiai sokféleséget befolyásolja az éghajlat változékonysága, például szélsőséges időjárási események (pl. Aszály, áradás), amelyek közvetlenül befolyásolják az ökoszisztéma egészségét, valamint az emberi felhasználásra szánt ökoszisztéma-termékek és -szolgáltatások termelékenységét és elérhetőségét. Az éghajlat hosszabb távú változásai hatással vannak az ökoszisztémák életképességére és egészségére, befolyásolva a növények, kórokozók, állatok, sőt az emberi települések eloszlásának elmozdulását.

Legfontosabb tényeket

A biológiai sokféleség számos olyan terméket és szolgáltatást nyújt, amelyek nélkülözhetetlenek a földi élethez. A természeti erőforrások kezelése meghatározhatja a közösség alapállapotát. A környezeti gondnokság hozzájárulhat a megélhetés biztosításához és javíthatja a közösségek ellenálló képességét. Ezen erőforrások elvesztése megteremtheti azokat a feltételeket, amelyek felelősek a morbiditásért vagy a halálozásért.

A biodiverzitás támogatja az emberi és társadalmi igényeket, beleértve az élelmiszerek és táplálkozás biztonságát, az energiát, a gyógyszerek, gyógyszerek és az édesvíz fejlesztését, amelyek együttesen megalapozzák a jó egészséget. Támogatja az általános jóléthez hozzájáruló gazdasági lehetőségeket és szabadidős tevékenységeket is.

A földhasználat változása, a szennyezés, a rossz vízminőség, a vegyi és hulladék szennyeződés, az éghajlatváltozás és az ökoszisztéma degradációjának egyéb okai mind hozzájárulnak a biológiai sokféleség csökkenéséhez, és jelentős veszélyeket jelenthetnek az emberi egészségre.

Az emberi egészséget és jólétet a helyi növény- és állatközösségek egészsége befolyásolja, valamint az általuk képzett helyi ökoszisztémák integritása.

Fertőző betegségek Évente több mint egymilliárd emberi fertőzést okoz, világszerte évente több millió ember hal meg. Az ismert emberi fertőző betegségek körülbelül kétharmada az állatokkal osztozik, és a közelmúltban felbukkanó betegségek többsége a vadon élő állatokkal társul.