Motoros tünetek

A motoros tünetek azok, amelyek kapcsolatban vannak a mozgással, például remegés, fagyás és merevség.

A bradykinesia vagy a mozgás lassúsága a Parkinson-kór három fő jelének egyike, a remegés és a merevség (merevség) mellett. A „lassú” és a „mozgás” jelentést tartalmazó görög szavakból származik, ezt a kifejezést Dr. James Parkinson használta először 1817-ben. A Bradykinesia magában foglalja a mozgások lassú végrehajtását (nem pedig a beavatkozás kezdeményezését), valamint a mozgás csökkent amplitúdóját és a szekvenciahatást. A Parkinson-kórban szenvedő emberek akár 98% -a is lassú mozgást tapasztal.

A bradykinesia a mozgászavar egyik korai jele, mint például a Parkinson-kór vagy a parkinsonizmus. Az agy dopaminszintjének csökkenése okozza, és gyakran a család és a barátok veszik észre először.

A mozgás minőségének romlása a Parkinson-kór jele, nem pedig az állapot által kiváltott tünet. A bradykinesiát megfigyelő orvos vagy neurológus gyaníthatja, hogy az illető Parkinson-kórban szenved.

A bradykinesia hatással lehet az egyik végtagra, a test egyik oldalára vagy az egész testére, ami természetellenesen nyugodt lehet. Az állapot gyakran változik pillanatról pillanatra. Ez elkeserítő lehet, mivel a jó mozgásminőséget gyorsan követheti a rossz minőség.

Amint a mozgások lassabbá és nehezebbé válnak, akkor kevésbé mozog, és így a Parkinson-kór jobban hat a mindennapi életre. A csökkent koordináció és meglepő módon a megnövekedett izomtónus hozzájárulhat a bradykinesiához. Elkezdhet például lassabb lépéseket tenni. Izmaid nem lettek gyengébbek, csak lassabban reagálnak.

Hallhatja az akinesia és a hypokinesia kifejezéseket a bradykinesia kapcsán. Az akinesia a mozgás elvesztését jelenti, például az arckifejezés hiányát vagy a ritkább szempillantást. A hipokinézia olyan mozgásokra utal, amelyek méretaránya csökkent, például a Parkinson-kórhoz kapcsolódó kis kézírás (micrographia) vagy halk hang (hypophonia). Meg lehet tapasztalni ezeket a feltételeket.

Bradykinesia diagnózis és kezelés

Ha gyanítja, hogy Ön, vagy valaki ismeri, lassú mozgást tapasztal, fontos orvoshoz fordulni. A bradykinesia számos betegség jellemzője, ezért pontosan diagnosztizálni kell.

A bradykinesia nehézségeket okoz a gyorsan ismétlődő mozgásokkal. Az értékelés elvégzéséhez az orvos felkéri Önt, hogy végezzen gyors, ismétlődő kézmozdulatokat, például koppintson az ujjával és a hüvelykujjával, fogja meg és engedje el, vagy mozgassa felfelé és lefelé a tenyerét. Vagy megkérhetik, hogy gyorsan kopogjon fel és le a lábával.

Az orvos megvizsgálja családtörténetét és kórelőzményét is, mivel bizonyos gyógyszerek lassú mozgást okozhatnak. Néhány esetben az értékelés magában foglalhat egy tesztet, például MRI vizsgálatot, hogy kizárja a stroke vagy a tumor lehetőségét.

A bradykinesia általában jól reagál a gyógyszeres kezelésre, különösen a betegség korai szakaszában. Mint minden Parkinson-gyógyszer esetében, a kezelés is nagyon egyedi. Ami az egyik ember számára megfelelő, nem biztos, hogy a másiknál működik, ezért orvosa többféle megközelítést is kipróbálhat, hogy megnézze, mi a legjobb az Ön számára.

Ki tud segíteni?

Orvosa általában az első kapcsolattartó pontja lesz, és segíthet a gyógyszer beállításával. Lehet, hogy orvoshoz is irányít, aki a mozgászavarokra szakosodott.

Egyes országokban a Parkinson-kór ápoló szakemberei vagy a neurológiára szakosodott ápolónők segíthetnek.

Miután diagnosztizálták, orvosa felkérheti Önt egy gyógytornászhoz vagy foglalkozási terapeutához, aki megvizsgálja a tüneteit, és olyan gyakorlatokat és technikákat ajánl, amelyek segítenek a lelassult mozgásban.

A gyógytornászok tanácsokat adhatnak a mozgás minőségének javítására a mindennapi tevékenységek során, és javaslatokat tehetnek az izomtónus fenntartására vagy javítására.
A foglalkozási terapeuták segítséget nyújthatnak a rutin megváltoztatásában is, hogy mobil és függetlenek maradhassanak.
Mind a foglalkozási terapeuták, mind a gyógytornászok tanácsot adhatnak a mobilitást segítő eszközökről és segédeszközökről.

A terapeuta típusa, amelyre hivatkoznak, attól függ, hol laksz, a rendelkezésre álló forrásoktól és az egyéni igényektől. A kezelést az Ön országának nemzeti egészségügyi rendszere finanszírozza, vagy nem.

Hogyan segíthetek magamon?

Fontos, hogy továbbra is aktív maradjon a lelassult mozgás ellenére. Ezek a javaslatok segíthetnek önállóságának és mobilitásának megőrzésében:

Folytassa a szokásos napi tevékenységeket, amíg csak képes.
Kerülje a fizikai aktivitások csökkentését, és a lehető legnagyobb mértékben tartsa fenn a mobilitást.
Végezze el az ajánlott napi gyakorlatokat, hogy izmai erősek és rugalmasak maradjanak.
Állítsa be a napi rutinját, hogy megkönnyítse az önálló folytatást. Például tegyen olyan dolgokat, amelyek nagyobb erőfeszítést igényelnek abban a napszakban, amikor a legmozgóbbnak érzi magát. Építsen pihenőidőket a nap folyamán.
Könnyítse meg az életet azáltal, hogy olyan hasznos eszközöket használ, mint a tépőzár, gombok helyett, rugalmas derékpántok, magasságállító ágyak és megemelt üléspárnák, amelyek megkönnyítik a székből való kiszállást.
Távolítsa el vagy erősen rögzítse a laza szőnyegeket, amelyek elakadhatnak, és átrendezze a bútorokat, hogy megkönnyítse az otthoni mozgást.
Tartson fenn pozitív hozzáállást - ez nagyon hasznos lehet mindenféle nehézség leküzdésében.

A tartalom utolsó áttekintése: 2020 január

Köszönetnyilvánítás

Ezúton szeretnénk köszönetet mondani Prof. Jorik Nonnekes-nek (Radboud University Nijmegen Medical Center, Hollandia) az információk áttekintésében nyújtott segítségéért.