Tesztelés

Egyszerű vérvizsgálat áll rendelkezésre a lisztérzékenység vizsgálatára. A lisztet szenvedő, glutént fogyasztó emberek vérében bizonyos antitestek szintje a normálnál magasabb. Ezeket az antitesteket az immunrendszer termeli, mivel a glutént (a búzában, a rozsban és az árpában található fehérjéket) fenyegetésnek tekinti. Gluténtartalmú étrenden kell tartania, hogy az antitest (vér) teszt pontos legyen.

screening

Kit kéne átvilágítani?

  1. Meg kell vizsgálni a 3 évesnél idősebb gyermekeket és a celiakia tüneteit mutató felnőtteket
  2. A lisztérzékenységben szenvedők első fokú rokonai - szülők, testvérek és gyermekek 1/10-es kockázattal rendelkeznek, szemben a teljes népesség 100-ból 1-vel
  3. Bármely személy, akinek társult autoimmun rendellenessége vagy egyéb állapota van, különösen 1-es típusú diabetes mellitus, autoimmun pajzsmirigy-betegség, autoimmun májbetegség, Down-szindróma, Turner-szindróma, Williams-szindróma és szelektív immunglobulin A (IgA) hiány

A lisztérzékenység vizsgálata 3 év alatti gyermekeknél

A Chicagói Egyetem Celiac Disease Center-jéből:
„Általában a cöliákia kockázatának kitett gyermekeket 2 vagy 3 éves korukban szűrik át, kivéve, ha a tünetek előzetesen láthatók. 3 évesnél fiatalabb, tünetekkel küzdő gyermekeknél az antitestvizsgálat nem mindig pontos.

A gyermekek egy ideig, legfeljebb egy évig, búza- vagy árpaalapú gabonaféléket fogyaszthatnak, mielőtt a teszt során megjelenő autoimmun válasz a gluténra váltanának ki. A gyermek gasztroenterológusnak értékelnie kell azokat a kisgyermekeket, akik sikertelenek vagy tartósan hasmenést szenvednek a lisztérzékenység miatt.

Bár egy genetikai teszt önmagában nem tudja diagnosztizálni a lisztérzékenységet, mindezt kizárhatja, ha egyik gén sem szerepel, és genetikai teszt bármely életkorban elvégezhető. "

Az első lépés:
tTG-IgA teszt

A legtöbb gyermek és felnőtt számára a lisztérzékenység tesztelésének legjobb módja a szöveti transzglutamináz IgA antitest, valamint egy IgA antitest, annak biztosítása érdekében, hogy a páciens elegendő mennyiségben termeljen ilyen antitestet a celiakia teszt pontos elvégzéséhez.

Kisgyermekek (2 év körüli vagy annál fiatalabb) gyermekeknél a dezaminált Gliadin IgA és IgG antitesteket is fel kell venni. Az összes cöliákiás vérvizsgálat megköveteli, hogy a gluténtartalmú étrend legyen a pontos. Szövet transzglutamináz antitestek (tTG-IgA) - a tTG-IgA teszt pozitív lesz a lisztérzékenységben szenvedő cöliákiás betegek körülbelül 98% -ában, akik gluténtartalmú étrendet folytatnak. A teszt érzékenysége azt méri, mennyire helyesen azonosítja ezeket val vel a betegség. Ugyanez a teszt negatív lesz a celiakia nélküli egészséges emberek körülbelül 95% -ánál. A teszt sajátossága arra utal, hogy mennyire képes pontosan azonosítani ezeket nélkül a betegség. A tTG teszt a legérzékenyebb teszt a lisztérzékenységre. Bár ritka, ez azt jelenti, hogy a lisztérzékenységben szenvedő betegeknél az antitest teszt eredménye negatív lehet.

A téves pozitív eredmény kismértékű kockázata is fennáll, különösen olyan autoimmun rendellenességek esetén, mint 1-es típusú cukorbetegség, autoimmun májbetegség, Hashimoto-féle pajzsmirigy-gyulladás, pikkelysömör vagy reumás ízületi gyulladás és szívelégtelenség, akiknek nincs celiakia.

Más antitestvizsgálatok állnak rendelkezésre a potenciálisan hamis pozitív vagy hamis negatívok kétszeres ellenőrzéséhez, de a hamis antitest teszt eredményeinek lehetősége miatt a vékonybél biopsziája az egyetlen módszer a lisztérzékenység diagnosztizálására.

Egyéb tesztek

IgA Endomysial antitest (EMA): Az EMA teszt specifitása csaknem 100%, így ez a celiakia legspecifikusabb vizsgálata, bár nem annyira érzékeny, mint a tTG-IgA teszt. 2 A lisztérzékenységben szenvedők körülbelül 5-10% -ának nincs pozitív EMA-tesztje. Ez nagyon drága a tTG-IgA-hoz képest, és főemlős nyelőcső vagy emberi köldökzsinór használatát igényli. Általában nehezen diagnosztizálható betegek számára tartják fenn.

Összes szérum IgA: Ezt a tesztet arra használják, hogy ellenőrizzék az IgA-hiányt, a cöliákiához társuló állapotot, amely hamis negatív tTG-IgA vagy EMA eredményt okozhat. Ha IgA-hiányos, orvosa rendelhet DGP vagy tTG-IgG tesztet.

Dezaminált gliadin peptid (DGP IgA és IgG): Ez a teszt felhasználható a lisztérzékenység további szűrésére olyan IgA-hiányban szenvedő egyéneknél, amely a lisztérzékenységben szenvedő betegek 2-3% -át, vagy olyan embereket érinti, akiknél a tTg vagy EMA antitestek negatívak. A páciens IgA-hiánya más olyan betegségekre utalhat, amelyek villus atrófiát okozhatnak, mint például a giardiasis, a vékonybél baktériumok elszaporodása (SIBO) vagy a közös változó immunhiány (CVID). 2

Noha nagyon ritka, lehetséges, hogy a lisztérzékenységben szenvedők negatív antitestvizsgálati eredményekkel rendelkeznek. Ha a tesztje negatív volt, de továbbra is tapasztalja a tüneteket, forduljon orvosához, és végezzen további orvosi értékelést.

Videokapszula endoszkópia (VCE): A VCE érzékenysége 89%, specifitása 95% a lisztérzékenység diagnózisa szempontjából. Ez a vizsgálati módszer érzékenyebb a makroszkopikus atrófiák kimutatására a rendszeres felső endoszkópiához képest (92% vs. 55%). A VCE hasznos a cöliákiával összefüggő szövődmények felderítésében is. 2

Bél zsírsavkötő fehérje (I-FABP): Sejtkárosodás esetén ez a citoszolos fehérje felszabadul a vér szisztémás keringésébe, és ez akaratlan gluténbevitelre utalhat. 2

Radiológia: Egyes radiológiai leletek celiacia jelenlétére utalhatnak, pl. Vékonybél dilatáció, fal megvastagodás, vaszkuláris változások és mások. 2

A glutén kihívás

Ha jelenleg gluténmentes étrendet folytat, orvosa javasolhat glutén kihívást, hogy az antitestek a vérkeringésbe épülhessenek a tesztelés előtt. A glutén kihíváshoz ajánlott gluténbevitel napi két szelet búzaalapú kenyér 6-8 hétig. A lisztes kihívást csak a lisztérzékenységben képzett orvos felügyelheti, aki súlyos tünetei esetén azonnal biopsziába juttathatja Önt. A glutén kihívás nem ajánlott 5 éves kor előtt vagy pubertáskor. 2 Soha ne vállaljon glutén kihívást terhesség alatt.

Genetikai tesztelés

A lisztérzékenységben szenvedők a HLA DQ2 és DQ8 gének egyikét vagy mindkettőt hordozzák, de az általános populáció 25-30% -áig is. A HLA hordozása A DQ2 és/vagy DQ8 nem a lisztérzékenység diagnózisa, és nem jelenti azt is, hogy valaha is coeliakia alakul ki. Ha azonban HLA DQ2-t és/vagy DQ8-at hordoz, akkor a celiakia kialakulásának kockázata 3% az általános 1% -os populációs kockázat helyett.

Mivel a lisztérzékenység genetikai, ez azt jelenti, hogy családokban fut. Az első fokú családtagok (szülők, testvérek, gyermekek), akiknek a genotípusa megegyezik a lisztérzékenységben szenvedő családtaggal, akár 40% -os kockázattal is járhatnak a lisztérzékenység kialakulásában. A celiakia kialakulásának teljes kockázata, ha a genotípus ismeretlen, 7% és 20% között van.

A negatív génteszt kizárja a lisztérzékenység későbbi kialakulásának lehetőségét, így ez értékes információ lehet az első fokú családtagok számára. Javasoljuk a lisztérzékenység genetikai vizsgálatának elvégzését családtagoknál, különösen gyermekeknél, a jövőbeni szükségtelen vizsgálatok megelőzése érdekében. Javasoljuk a gén-pozitív első fokú rokonok szűrését 3-5 évente.

Kinek kell elvégeznie a Celiac HLA tesztet?

A gluténmentes étrendet folytatók - a celiakia antitestek vérvizsgálata nem pontos

  • amikor a lisztérzékenység diagnózisa nem egyértelmű
  • kétértelmű antitestvizsgálati eredmények (különösen 3 év alatti gyermekeknél)
  • egyértelmű bélbiopszia eredmények
  • eltérés az antitest és a biopszia eredményei között
  • a lisztérzékenységben szenvedők családtagjai a kockázat értékelésére
  • negatív eredmény 99% -os valószínűséggel biztosítja, hogy a családtag NEM alakul ki celiakia
  • A pozitív eredmény azt jelzi, hogy a családtagnak 2-3 évente vagy azonnal, ha tünetei jelentkeznek, nyomon kell követnie a celiakia antitest-tesztet

Hogyan lehet tesztelni?

Orvosának képesnek kell lennie a genetikai teszt elrendelésére. A genetikai vizsgálat elvégezhető vérvizsgálattal, nyálvizsgálattal vagy arctörlővel.
A genetikai teszt drága, több száz dolláros költségekkel, de egyes biztosítási tervek fedezhetik. Az első osztályú családtagoknak, akik nem biztosak abban, hogy milyen költségek merülnek fel, ezt mérlegelniük kell az egész életen át tartó szerológiai vizsgálat időtartamával és költségével.