Probiotikus Lactobacterin-Tk2 terápiás és profilaktikus hatékonyság

Tulemisova Zh.K., Kasenova G. T., Muzapbarov B., Myktybayeva R.Zh., Boranbayeva T.K., Omarova A.B.

Kasenova Muzapbarov

Tulemisova Zh.K. 1

Kasenova G.T. 1 Muzapbarov B. 1 Myktybayeva R.Zh. 1 Boranbajeva T.K. 1 Omarova A.B. 1

  1. Kazah Nemzeti Agráregyetem, Kazahsztán 1
  • Zh.K. Tulemisova
  • G.T. Kasenova
  • B. Muzapbarov
  • R.Zh. Myktybayeva
  • T.K. Boranbajeva
  • A.B. Omarova
  • Zh.K. Tulemisova
  • G.T. Kasenova
  • B. Muzapbarov
  • R.Zh. Myktybayeva
  • T.K. Boranbajeva
  • A.B. Omarova

Oldalak: 1-5

Ossza meg:

Cikktörténet:

Beérkezett: 2017. október 13
Felülvizsgálva: 2018. január 19
Elfogadva: 2018. január 24
Publikálva: 2018. január 29

Absztrakt

Kulcsszavak: Probiotikum, borjak, laktobacterin-TK2, mikrobiocenózis, diagnózis, kezelés

Beérkezett: 2017. október 13./Módosítva: 2018. január 19./Elfogadva: 2018. január 24./Közzétéve: 2018. január 29.

1. BEMUTATKOZÁS

A borjak gyomor-bélrendszeri betegségei, amelyek emésztési rendellenességekkel, dysbiosis kialakulásával, szerzett immunhiánnyal, anyagcserezavarokkal, kiszáradással és mérgezéssel, valamint az állatok gyakori pusztulásával jellemezhetők, különleges helyet foglalnak el a fiatal mezőgazdasági állatok betegségei között [1-3].

A fertőző etiológiájú borjak gyomor-bélrendszeri betegségei szintén komoly problémát jelentenek a közegészségügy számára, mivel fenyegetést jelentenek, és gyakran okoznak bakteriális ételmérgezéseket az embereknél.

Jelenleg a specifikus megelőző antibiotikum és kemoterápia a fő vonal a gyomor-bél traktus betegségeinek kezelésében. Az antibiotikumokkal és a kemoterápiával kapcsolatban az elmúlt évtizedekben minden ország olyan súlyos problémával szembesült, mint az emberekből, állatokból és mezőgazdasági termékekből származó Salmonella törzsek rezisztenciájának megjelenése és növekedése az antibakteriális gyógyszerekkel szemben, amelyek különösen aktívak az orvostudományban, az állatgyógyászatban és mezőgazdaság [4-6].

Ebben a tekintetben a világ tudósai úgy vélik, hogy új gyógyszerkészítmények használatára van szükség, és a kezelési rendek elősegítették az újszülött borjak organizmusainak nem specifikus rezisztenciájának növekedését a gyomor-bélrendszeri betegségek megelőzésében és leküzdésében.
A közelmúltban sok jelentés jelent meg a probiotikumok gyulladáscsökkentő és immunmoduláló hatásairól a tudományos szakirodalomban, ezért probiotikus gyógyszerkészítményekkel végzett kísérletek annak azonosítására, hogy képesek-e befolyásolni nemcsak a gyomor-bél traktus mikrobiocenózisát, hanem általában az egész szervezetet is nagyon ígéretesnek és relevánsnak tűnik [7–9].

2. ANYAGOK ÉS MÓDSZEREK

A „Lactobacterin-TK2” probiotikumok borjak gyomor-bélrendszeri megbetegedéseiben történő terápiás és megelőző hatékonyságának értékelésére vonatkozó laboratóriumi vizsgálatokat az RK Kyzylorda régiójában található „Burkitti” és „Karakozha-ata” parasztgazdaságokban végezték, a kazah nemzeti agráregyetem biológiai biztonsági tanszékének laboratóriumában végezték.

A kutatás tárgya a „Lactobacterin-TK2” probiotikum volt, amelyet borjak gyomor-bélrendszeri betegségei klinikai és mikrobiológiai mutatóinak korrekciójára használtak.

A „Lactobacterin-TK2” probiotikum terápiás hatékonyságának tanulmányozásához a kísérletben a „Karakozha-Ata” parasztgazdaság 15 alataui fajtájú borjait alkalmazták, majd három-öt-öt csoportra osztották őket. A kontroll csoport beteg borjait antibiotikumokkal és a gazdaságban használt szulfonamidokkal kezelték.

A kontrollcsoport borjainak terápiás hatékonyságának tanulmányozásához a gazdaság alaptápláléka szerint etették őket, és a gazdaságban elfogadott séma szerint kezelték őket. az állati egységen 5 g dózisban tejkeverékben 3 naponta egyszer, az alapvető étrend mellett. A 2. kísérleti csoportba tartozó borjak ugyanabban a sémában kapták meg a „Lactobacterin-TK2” gyógyszerkészítményt, csak napi 2-szer 10 g-os adagban.
A borjakat a kísérlet elején és végén lemértük.

Három csoportot hoztak létre újszülött borjakból (minden csoportban 5 állategység), hogy meghatározzák a „Lactobacterin-TK2” probiotikum megelőző hatékonyságát a tudományos és gazdasági tapasztalatok alapján. A 8 napos korukig naponta két literes etetéssel 4 liter kolosztrumtejet kaptak a szopós adagolóból, majd 6 liter teljes friss tejből egy vödörből. 40-45 napos kortól. A kísérlet 2 hónapig tartott. Az első csoport kontrollként szolgált. A második csoportba tartozó borjak az alap étrenden (BD) kívül 10 ml „Lactobacterin-TK2” gyógyszerkészítményt kaptak állati egységenként az első kolosztrumtej adagjával és naponta 10 napig, és hetente egyszer ugyanabban az adagban. a 10 napos kortól a 2 hónapos korig. A harmadik csoport állatainak naponta egyszer 15 ml gyógyszert adtak 7 napos kúrákra, 1 hetes intervallummal az MD mellett.

A kísérlet végén minden csoportból három borjúból ürüléket és vérmintákat vettünk mikrobiológiai és hematológiai vizsgálatokhoz.

A székletmintából tízszeres hígításokat készítettünk steril, 0,9% -os nátrium-klorid-oldatban, majd Endo táptalajban tenyésztettük, hogy figyelembe vegyük az Escherichia és a Salmonella növekedését.

Vérvizsgálatokat végeztek: a hemoglobin-tartalmat Sahli-féle hemoglobinométerrel, az alakos elemeket a Gorjajev-féle kamrában, a teljes fehérje koncentrációját a vérszérumban biuret-reakcióval vizsgálták.
A kontrollcsoport borjak többségének hasmenés klinikai képe volt. A második csoportba tartozó állatok emésztési rendellenességei is voltak, de közülük csak kettőnél volt súlyos betegség. A harmadik csoportban csak egy borjúnak volt könnyű hasmenése. Minden állat a gyógyszertermékkel végzett kezelés után 3-4 nap alatt gyógyult meg.

Az 1. kontrollcsoport átlagos tömege 33 kg, a 2. tesztcsoportban 32,6 kg, a harmadik csoportban 31,5 kg volt.

A borjak megfigyelését az egész periódus alatt elvégezték: klinikai vizsgálat, a gyógyulás időszaka, a testtömeg-növekedés értékelése. Klinikai, hematológiai, fiziológiai és biokémiai indikátorokat használnak kritériumként a terápiás és profilaktikus hatékonyság értékelésére.

Hematológiai és fiziológiai-biokémiai vizsgálatokat végeztek a kazah nemzeti agráregyetem kutató laboratóriumaiban a DIATRON MI PLC H-197 hematológiai és automatikus biokémiai analizátorral Budapest, MAGYARORSZÁG.

3. A KUTATÁS EREDMÉNYEI

A borjak szuppresszióval, csökkent étvágy-hasmenéssel, lázzal és a hasfal tapintási érzékenységével jelentkeztek a kísérlet elején. A széklet és a kóros anyag mikrobiológiai vizsgálatánál izoláltuk a coliform bacillus törzseket. A borjak a kezelés során fokozatosan gyógyultak meg. A harmadik kísérleti csoport borjai a hasmenés klinikai tüneteinek csökkenését mutatták a második napon. Ugyanezt a mintát figyeltük meg a 2. tesztcsoport borjaiban a kísérlet 4. napján. A mindkét kísérleti csoport borjainak teljes klinikai gyógyulását a kísérlet hetedik napján figyeltük meg. 4 borjú teljes gyógyulást mutatott a kontroll csoportban a 9. és 10. napon, a hasmenés megnyilvánulása megismétlődött. Egy borjú a kísérlet ötödik napján elhunyt.
A kísérlet során meghatározták a „Lactobacterin-TK2” gyógyszerkészítménynek a fiatal állatok teljesítményére gyakorolt ​​hatását.

A gyógyszeres terméknek való kitettség súlyának és élhetőségének növekedésével kapcsolatos eredményeket az 1. és 2. táblázat tartalmazza.

Asztal 1. A borjak gyógyszerrel való expozíciójának eredményei súlygyarapodásban