Csipkebogyó
A csipkebogyó figyelemre méltó gyümölcs a hagyományos gyógyszerészeti felhasználás szempontjából, ami részben a bioaktív anyagok, különösen az antioxidáns fenolok gazdag profiljának tudható be (Olsson et al., 2005).
Kapcsolódó kifejezések:
- Antioxidáns
- Karotinoid
- Gynoecium
- Caninae
- Pericarp
- C-vitamin
- Illóolajok
- Rosa
Letöltés PDF formátumban
Erről az oldalról
Csipkebogyó (Rosa canina L.) olajok
Összefoglaló pontok
A csipkebogyó a rózsabokor (Rosa nemzetség) gyümölcse a Rosaceae családban.
A csipkebogyó jól ismert, mert a legmagasabb a C-vitamin tartalma a kertészeti növények, gyümölcsök és zöldségek között.
A csipkebogyó figyelemre méltó gyümölcs a hagyományos farmakológiai alkalmazásuk szempontjából.
A csipkebogyó kivonatok/olajok jelentős antioxidáns és antimikrobiális potenciállal bírnak, így a funkcionális élelmiszerek és táplálkozási termékek értékes összetevőiként kutathatók fel.
A csipkebogyót régóta hagyományosan használják gyógyteaként, vitamin-kiegészítőként és egészséges élelmiszer-termékként.
A csipkebogyó gazdag tápanyagprofillal rendelkezik, így lekvár, lekvár, gyümölcslé, italok és italok elkészítéséhez használják őket.
A csipkebogyómagolaj az EFA-k egyik leggazdagabb forrása, és értékes anyag a gyógynövényes kozmetikumok és bőrápolási termékek, például krémek és krémek kifejlesztéséhez.
A csipkebogyó illékony illóolaja alkoholok, aldehidek, ketonok, terpenoidok és észterek összetett keveréke.
Funkcionális és hagyományos alkoholmentes italok Törökországban
Canan Ece Tamer,. Ömer Utku Çopur, Alkoholmentes italok, 2019
15.2.6 Sörbet
15.1. Táblázat Régiók, nyersanyagok és több sörbet receptjei
15.5. Sörbet.
A serbet továbbra is hagyományos ital Törökországban, és úgy vélte, hogy számos betegségre gyógyító hatással bír (Tamer et al., 2013; Rayman Ergün et al., 2017). A sörbetek az idő múlásával eltűntek a gyümölcslevek terjedésével; Anatólia egyes falvaiban azonban folytatódik ezen italok gyártása és fogyasztása (Özdoğan és Işık, 2008). A 15.2. Táblázat több sörbet egészségügyi előnyeit mutatja be.
15.2. Táblázat Számos sörbet egészségügyi előnyei
| Növelje az anyatejet | Sarıoğlan és Cevizkaya (2016) és Akçiçek (2010) |
| Vizeletfokozó, köptető, mellkaslágyító. Különböző fertőzések, köhögés, depresszió, menopauzás problémák, bőrkiütések, májbetegségek, bursitis, krónikus fáradtság, gyomorgörcs, korpásodás, asztma, lábgomba és élesztőfertőzések esetén jó. | Özdoğan és Işık (2008), Akçiçek (2010), valamint Sarıoğlan és Cevizkaya (2016) |
| Segít az emésztőrendszer és a belek szabályozásában, enyhíti a hasi fájdalmat, üdítő hatású | Özdoğan és Işık (2008), valamint Sarıoğlan és Cevizkaya (2016) |
| Jó emésztésre, gyomorfájásra, gyomorégésre, torokfájásra és hasmenésre | Altıntaş (2007) |
| Energiát ad, fokozza az immunrendszert | Akçiçek (2010) |
| Erőt ad a testnek | Akçiçek (2010) |
| Szabályozza az emésztőrendszert. Néhány órán belül enyhíti a hasmenést és a székrekedést. A forró nyári napokon felüdülést nyújt | Sarıoğlan és Cevizkaya (2016) |
| Jó fekély esetén, erősíti a tüdőt, enyhíti a székrekedést és enyhíti a gyomorfájást | Sarıoğlan és Cevizkaya (2016) |
| Jó köhögésre, prosztata, orrmelléküreg-gyulladás, gyomor- és bélgyulladás kezelésére. Enyhíti a pattanást, a pattanásokat és a sebek javítását. Napégésre jó | Sarıoğlan és Cevizkaya (2016) |
| Jó köhögésre, segíti az emésztést, enyhíti a szédülést, émelygést és hányást. Kezeli a szájsebeket, megakadályozza a hajhullást, növeli az anyatejtermelést | Sarıoğlan és Cevizkaya (2016) |
| Eltávolítja a bélgázokat, kezeli a szájsebeket, megakadályozza a hajhullást, növeli az anyatejet, enyhíti az émelygést és a köhögést, megállítja a hasmenést, jót tesz az idegeknek | Sarıoğlan és Cevizkaya (2016) |
| Segíti az emésztést | Sarıoğlan és Cevizkaya (2016) |
| Fokozza az immunrendszert, enyhíti a székrekedést vagy a hasmenést, bőrbetegségek, például ekcéma kezelésére szolgál | Sarıoğlan és Cevizkaya (2016) |
15.2.6.1 Puerperant Sherbet (Lohusa Şerbeti, Kaynar)
Ez egy hagyományos ital, amelyet rózsa, cornelian cseresznye, csipkebogyó, édesgyökér, fahéj, szegfűszeg, galangal, gyömbér és vörös színű leveles cukor tartalmaz. Melegen vagy hidegen szolgálják fel ünnepek alkalmával, miután egy nő szült. A serbet növeli a laktációt a gyermek születése után (Ötleş et al., 2016; Güzeler et al., 2016).
15.2.6.2 édesgyökér szirup (Meyan Sherbet, Aşlama)
Az édesgyökér a Glycyrrhiza glabra gyökere. Az édesgyökér-szirupot Délkelet-Törökországban általában nyáron fogyasztják. Ezenkívül a muszlim népek különösen az ramadán hónapban fogyasztják ezt az italt, mivel ez az ital a böjt megtörése után csillapítja a szomjat. Az édesgyökér elektrolit-egyensúlyhiányt okozhat, és elektrokardiogram-változásokat és kamrai fibrillációt okozhat. Rendszeres és túlzott mennyiségű fogyasztása esetén az édesgyökér szirup szívritmuszavart okozhat (Erkuş et al., 2016). A szirup előállításához az édesgyökeret megmossák, levágják és gombbal összetörik, vizet adnak hozzá és gyúrják, mint a tésztát. Ezt követően ismét vizet adunk hozzá, és 8–10 órán át erjesztésre hagyjuk. A kivonatot „élesztőnek” nevezik. Az édesgyökér-szirupot ennek az élesztőnek a hígításával nyerik. A szirupot ismételten egy másik üvegbe öntjük, és habosítjuk. Ezt a habot el kell választani a keserű íz eltávolítása érdekében (Özdoğan és Işık, 2008; Akçiçek, 2010).
15.2.6.3 Havas Halva
„Karsambaç” néven is ismert, méz, szőlőmelasz, friss gyümölcs és gyümölcsszirup (azaz áfonyaszirup) hóval történő keverésével állítják elő (Başaran, 2010; Güzeler et al., 2016).
15.2.6.4 Sübye (İzmir Sherbet)
Ez egy dinnyemagból, cukorból és vízből készült hagyományos ital. A sárgadinnyemagok mint élelmiszer-hulladék átértékelődtek a sübye-termelés szempontjából (Sabancı et al., 2014). A dinnyemag magjai vizelethajtó hatásúak és hasznosak az ekcéma kezelésében. A korábban szárított sárgadinnye magokat (100 g) fél órán át környezeti hőmérsékleten vízbe merítjük, és 60 g cukorral összekeverjük. Vizet (200 ml) adunk hozzá, alaposan összekeverjük és szitán átengedjük. A maradékot 200 ml vízzel hígítjuk. A zagyot ismét szitáljuk. Csaknem 500 ml sörbetet kapunk a keverési és szitálási lépések megismétlésével. A sübye hozzávetőleges összetétele 13% szárazanyag, 10% szénhidrát, 1,92% zsír, 1,28% fehérje és 0,27% hamu. Sübye 67 kcal/100 g energiával rendelkezik (Karakaya et al., 1995). Sabancı és mtsai. (2014) meghatározta Sübye reológiai tulajdonságait. Alacsony és magas nyírási sebesség mellett a sübye időfüggő reopektikus jellemzőket mutatott, míg a tixotróp jellemzők közepes nyírási sebességgel.
Toydemir és mtsai. (2017) hét különböző sörbetminta antioxidáns aktivitását határozta meg. Az elemzett sörbetek közül a legmagasabb összes fenolvegyületet (95 mg gallinsav-ekvivalens (GAE)/100 g) és antioxidáns aktivitást (367 mg trolox-egyenérték (TE)/100 g) gránátalma-sörbetében mértük, amely a jelentős antioxidánshoz kapcsolódott maga a gránátalma gyümölcs aktivitása. Ezenkívül a fekete szőlőt és az áfonyát is úgy értékelték, hogy azok hatékony gyümölcsök, amelyek javították az egészséget elősegítő antioxidáns aktivitást az ezeket a gyümölcsöket tartalmazó sörbetben. A legalacsonyabb összes fenolos vegyületet (24 mg GAE/100 g) és antioxidáns aktivitást (58 mg TE/100 g) tamarind sörbetében mértük.
Rayman Ergün és mtsai. (2017) értékelte a fekete eperfa és az áfonya sörbet minőségi tulajdonságait. Megmértük a minták pH-ját, savasságát, brixét, összes cukorát, fenol-, antocianin (AC) és antioxidáns tartalmát, valamint színértékeit. A serbeteket 2 hónapon át 4 ° C-on tároltuk, és ezeknek a paramétereknek a változását havonta vizsgáltuk, és statisztikailag szignifikáns változásokat határoztak meg ezekben a tulajdonságokban. A fenolos anyagok lebomlása gyorsabb volt az áfonya sörbetnél, mint a fekete eper sörbetnél. Bár az AC-k magasabbak voltak a fekete eperfa sörbetnél, a tárolás végén jobban megőrződtek az áfonya sörbetnél. Az L * és a * értékek mindkét serbében csökkentek a tárolás során. Míg a b * érték áfonyás sörbetnél 0,62-ről 0,79-re nőtt, a szeder-sörbet esetében a tárolás végén 5,59-ről 4,92-re csökkent.
Az asztali bortermelési technológia sajátosságai
6 Medlar bor
A medlars (Mespilus germanica) kicsi öntermékeny fák eredetileg Délnyugat-Ázsiából és esetleg Délkelet-Európából származnak. Csinos fák, amelyek nagyon keménynek tűnnek, képesek a legnedvesebb nyarakban is megtermékenyíteni, amikor még sok almafajta is küzd. A gyümölcs úgy néz ki, mint egy kis alma és egy csipkebogyó keresztezése. Nem érik meg a fán, ezért kemény állapotban kell őket leszedni, és hagyni kell, hogy „kifakadjon”, lágyulási folyamatként, mint egy részleges rothadás. A gyümölcsöket fűrészporban vagy korpában, hűvös, sötét helyen tárolják, amíg meg nem puhulnak és aromás ízt nem kapnak. A gyümölcsökből olyan vidéki bor is készíthető, amelynek íze inkább sherry. Röviden összefoglalva, a kifehéredett gyümölcsöket hozzáadják a cukorhoz és a vízhez, valamint egy borélesztőhöz, és hagyják erjedni (www.google.com), és így egy bor jön létre.
Nutraceuticals és a káros hatás elérési útjai
Antonio F. Hernández, Fernando Gil, Nutraceuticals, 2016
Antioxidáns vitaminok
Rózsa
IV. CULTIVAR FEJLESZTÉS
Édesburgonya lipidek
Tai-Hua Mu, Miao Zhang, édesburgonya, 2019
Gyulladáscsökkentő hatás
A vitaminok forrásai
Gerald F. Combs Jr. Ph.D., James P. McClung Ph.D., The Vitaminok (ötödik kiadás), 2017
A tisztított vitaminok elérhetősége
Az összes vitamint kereskedelmi formában, tiszta formában állítják elő. A legtöbbet kémiai szintézissel állítják elő, de néhányat természetes forrásokból is izolálnak (pl. A-vitamin a halmájból, a D3-vitamin a májolajból vagy a besugárzott élesztőből, az E-vitamin a szójabab vagy a kukoricaolajból és a K-vitamin a hallisztből). mikrobiológiailag (pl. tiamin, riboflavin, folát, piridoxin, biotin, pantoténsav és B12-vitamin) állítják elő. Mielőtt megvalósulhatott volna kereskedelmi szintézisük, amely csak az 1940-es években kezdődött, a vitaminokat olyan természetes forrásokból nyerték ki, mint a halolajok és a csipkebogyó szirup. Ma a vitaminok előállítása főként kémiai szintézisükön és/vagy mikrobiológiai előállításukon alapul, utóbbiakra nagy hatással volt az új technikák megjelenése a biotechnológiában. 23 A tokoferolok kivételével, 24 nincs alapja annak a felfogásnak, hogy a kémiai/mikrobiológiai szintézissel előállított vitaminok biopotenciái legalább akkorák, mint a természetes forrásokból izolált vitaminoké. Bizonyos esetekben a szintetikus vitaminok érezhetően jobban biohasznosíthatók, mint a természetes forrásokból származó vitaminok (pl. Tisztított niacin a fehérjéhez kötött niacitinnal szemben; tisztított biotin a fehérjéhez kötött biocitinnel szemben).
A tisztított vitaminok használata nyilvánvaló előnyökkel jár a vitaminok hatékonyságának biztosítása érdekében a legkülönfélébb összetételű termékekben, beleértve az élelmiszerek erősítőit, a takarmányok előkevert táplálékkiegészítőit, táplálék-kiegészítőket, gyógyszereket és a kozmetikumok összetevőit. A B12-vitamin felfedezése óta a kereskedelmi vitamintermelés folyamatosan növekedett. Abban az időben a becslések szerint a világ éves vitamintermelése csak
A Lactobacillus plantarum jótékony hatása az emberi egészségre és a betegségre
Szív- és érrendszeri betegségek, hasnyálmirigy-betegségek és légúti fertőzések
A L. plantarum 299v hatását a dohányzók szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezőire is értékelték. Ebbe a vizsgálatba 36 egészséges önkéntest (18 nőt és 18 férfit) vettek be 35–45 éves korig. A kísérleti csoport 400 ml/nap ivott egy L. plantarum 299v-t tartalmazó csipkebogyó italt, és a kontrollcsoport 6 hetes periódus alatt ugyanolyan mennyiségű terméket fogyasztott baktériumok nélkül. A szisztolés vérnyomás, a leptin szint, a fibrinogén és az interleukin 6 szintek jelentős csökkenését regisztrálták a kísérleti csoportban, míg a kontroll csoportban ilyen változásokat nem figyeltek meg. Ez a vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy az L. plantarum beadása a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezőinek csökkenéséhez vezet, és a L. plantarum 299v-t hasznos védőszerként azonosította a dohányzók ateroszklerózisának elsődleges megelőzésében [47]. .
A gyógynövény-gyógyszer szkeptikus nézete
A „TERMÉSZETES” MITÓJA
A történelmi használat ellenére a modern modern herbalizmus népszerűségének nagy részét bombázó állításokkal érte el, például hogy terápiái biztonságosabbak, holisztikusabbak vagy „természetesebbek”. A természetes növényi termékek számos promótere népszerűsíti azt a mítoszt, hogy valamilyen módon felülmúlják a laboratóriumban szintetikus úton előállított termékeket. Az ilyen állításoknak nincs tudományos alapja. A vegyi anyag vegyi anyag. Például nem észleltek különbséget a C-vitaminban, amely a csipkebogyó természetes bioszintetikus folyamataiból származik, és abban, amely egy vegyi anyag laboratóriumában készül. A „természetes” szó csak a forrást jelenti, és nem jelenti azt, hogy a termék valójában jobb. Inkább úgy tűnik, hogy leginkább marketing kifejezésként használják.
A „természetes” sem jelenti azt, hogy a növényi gyógyszerek biztonságosak. Sokan úgy gondolják, hogy a növényi gyógyszerek, mivel természetesek, ártalmatlanok (Ernst, 1995b). Ez rossz. A gyógynövényekről semmi sem teszi automatikusan mérgezőtlenné pusztán azért, mert természetesek. A természetes toxinok ugyanazokkal a toxicitási mechanizmusokkal rendelkeznek, mint a szintetikus toxinok. Például a káposzta és a brokkoli olyan vegyi anyagot tartalmaz, amelynek bomlástermékei ugyanúgy hatnak, mint a dioxiné - az egyik legféltettebb ipari szennyező anyag. A dioxin rágcsálókban rákkeltő és teratogén, rendkívül kis mennyiségben; az emberek által elfogyasztott mennyiség azonban jóval alacsonyabb, mint a legalacsonyabb mennyiség, amelyről kimutatták, hogy rákot és reproduktív károsodást okoz rágcsálóknál (Ames, 1990a).
Az egyik oka annak, hogy a gyógynövények jó hírnévnek örvendhetnek a toxicitás hiánya miatt, az lehet, hogy a gyógynövényekben a farmakológiai vegyületek koncentrációja gyakran nagyon alacsony, vagyis a gyógynövénykészítmény hatóanyagát ténylegesen nagyon kevés juttatja el; minden toxikus hatás dózistól függ. Ettől függetlenül az állat testében található gyógyszerreceptorok nem tudják megkülönböztetni, hogy egy molekula vegyi laboratóriumból származik-e vagy a növényvilágból. A gyógynövényes gyógyszer toxikus potenciálja nem függ eredetétől; inkább összefügg a hatóanyagainak farmakológiai jellemzőivel és dózisszintjeivel.
- A ScienceDirectről
- Távoli hozzáférés
- Bevásárlókocsi
- Hirdet
- Kapcsolat és támogatás
- Felhasználási feltételek
- Adatvédelmi irányelvek
A cookie-kat a szolgáltatásunk nyújtásában és fejlesztésében, valamint a tartalom és a hirdetések személyre szabásában segítjük. A folytatással elfogadja a sütik használata .
- Nem fertőző betegség - áttekintés a ScienceDirect témákról
- Prosztata Adenoma - áttekintés a ScienceDirect témákról
- Hasnyálmirigy-lé - áttekintés a ScienceDirect témákról
- Mikroflóra - áttekintés a ScienceDirect témákról
- Paralytic Ileus - áttekintés a ScienceDirect témákról