Csírázás vs savanyítás vs szemek áztatása

A szemek az ókortól kezdve sok társadalom számára alapvető növények voltak. De a szemeknek, mint minden magnak, van egy antitestekkel teli bevonata, valamint néhány nehezen emészthető rost a mag korpájában. Emiatt ezen ősi kultúrák közül sok olyan gabona előállításán is dolgozott, amelyek egyszerre könnyen emészthetők és táplálóbbak, mint maga a csupasz mag.

A szemek három fő módon készíthetők el az optimális táplálkozáshoz, amelyek mindegyike kissé eltér a végeredményétől.

KÖRNYEZETT SZABÁLYOK

A csírázás folyamata a legegyszerűbben kifejezve a mag csírázásának folyamata. A szemek esetében a „magot” melegen és nedvesen tartják, ugyanúgy, mint a talajban, és rövid idő elteltével egy apró hajtás kezd előbújni a gabona magjából.

Változások a gabonamagban kihajtáskor

A csírázási folyamat a mag teljes biológiai átalakulása. Ebben a folyamatban csökken a gabona keményítője, ugyanakkor nő a fehérje, a zsír, az aminosav-összetétel és a B-vitamin tartalom. A csírázás során bekövetkező enzimatikus hatás révén a gabonában található antitápanyagok is csökkennek.

A szemcsírázás előnyei

Sokan kedvelik ezt a gabonakészítési módszert, mert a szemek nagy tételben kihajthatók és tárolás céljából száríthatók. Ezután szükség szerint lisztté őrölhetik, és kenyérsé tehetik, anélkül, hogy utána be kellene áztatni vagy megsavanyítani.

A csírázás jó módja annak, hogy teljes kiőrlésű gabonákat készítsen, amelyeket köretként fogyasztanak.

Az otthoni csíráztatás, egészségügyi körülmények között, teljesen biztonságosnak tekinthető.

Böngésszen széles választékban organikus és nem GMO-csírázó magok között, beleértve az árpa csírázó magokat vagy a kemény vörös búza csírázó magokat, hogy elkezdhesse otthon.

TISZTÍTÓ Gabona

A savanyítás az erjedés folyamatára utal. A kovász valószínűleg a gabona erjesztésének legismertebb módszere, bár az ókori kultúrák gyakrabban készítettek savanyú kását, mint a kenyér, mert a zabkása durván megrepedt szemekkel készíthető.

Miért savanyú vagy erjesztett szemek?

A gabona erjesztését nagy valószínűséggel azért gyakorolták, mert az emberek azt tapasztalták, hogy az erjesztett szemek könnyebben emészthetők, mint a nem erjesztett szemek, és az erjesztés további szintű ízt és változatosságot adott. Ezenkívül az erjesztés hosszabb tárolási időt engedélyezett, ezért a hűtés széles körű alkalmazása előtt egyszerű gyakorlati kérdés volt.

Kovász, mint savanyított és erjesztett szemek

Az eredeti kovászos kenyér, a kovász olyan módon készül, hogy a kenyeret nem csak az erjesztéssel könnyítik meg, hanem a kovász kultúrában jelenlévő savak és baktériumok is megemésztik a gabonát és semlegesítik a tápanyagban rejlő antitestek egy részét minden mag.

Egy dolgot szem előtt kell tartani, hogy a szemek jobban erjednek, és így áztatják, amikor megrepedeznek, hogy a keményítőtartalmú endospermiumot kitegyék. Ezzel a keményítővel fognak lakmározni a vad baktériumok annak érdekében, hogy szaporodjanak és hasznos élesztőket és savakat hozzanak létre.

Savanyításkor engedélyezheti, hogy a vadon élő szervezetek természetes módon oltsák be a gabona és a víz keverékét, vagy választhat kezdő kultúrát. A kovászos előételek a legvalószínűbb választás a kenyereknél, de használhat bármit, amely hasznos baktériumokat tartalmaz: tejsavót tenyésztett tejből, vizes kefirt vagy akár egy kis sós vizet egy adag erjesztett zöldségből.

ÁZZÓ SZEMŰ

A szemek áztatással történő elkészítése az utóbbi években egyre népszerűbb, és ez a fermentációs folyamat előfutára. Az áztatás a maga módján előnyös.

A szemek áztatásának módja és miért

A gabona hidratálása enzimatikus hatást eredményez, amely csökkentheti a gabona enzim-inhibitorait. Ha savas táptalajt használunk, mint például a gabonák áztatásakor a tenyésztett tejtermékekben, a savak elősegíthetik az anti-tápanyagok és a rostok lebontását.

Az áztatást általában csak 12–24 órán át végezzük; azon túl kezdődik az erjedés, amely egyesek szerint teljesebb módja a gabona előemésztésének és az antitápanyagok semlegesítésének.

Akár csírázást, savanyítást vagy áztatást választ, tudja, hogy az idő és a fáradság, bár kevés, megéri. Ennek során gabonát táplál egy magból, amelybe beépített védőelemek nehezítik az emésztést, és az étrend tápláló alapanyagaként.