Dacryocystitis

A dacryocystitis egy gyulladás, amely a könnyzsákot érinti.

A könnykiválasztó rendszer a szemből az orrüregbe engedi a könnyeket. A könny stagnálása a könnycsatorna elzáródása következtében dacryocystitishez vezethet.

A könnyelvezetési rendszer a következőkből áll:-

Punctum (plural puncta): A Punctum az egyes szemhéjak mediális (belső) vége közelében helyezkedik el, és csatlakozik a függőleges canaliculushoz.

Függőleges canaliculus (plural canaliculi): A függőleges canaliculus, más néven ampulla (plural ampulae) körülbelül 2 mm hosszú, és vízszintes canaliculusszal folytatódik.

Vízszintes canaliculus: A vízszintes canaliculus körülbelül 8 mm hosszú. A felső és az alsó szemhéjból származó canaliculus az esetek körülbelül 90% -ában csatlakozik a közös canaliculus kialakulásához. A nyálkahártya (Rosenmuller szelepe) kicsi fedele túlnyúlik a közös canaliculus nyílásánál a könnytáska oldalfalába.

Lacrimal sac: A könnytáska körülbelül 10 mm hosszú, és a könny fossa-ban fekszik a szem középső canthusának közelében (ahol a felső és az alsó fedél egymással találkoznak). Nasolacrimalis csatornaként folytatódik.

Nasolacrimalis csatorna: A nasolacrimalis csatorna kb. 12 mm hosszú, és összeköti a könnytáskát az orrüreggel (a nasolacrimalis csatorna az orr alsó húsába nyílik). A csatorna nyílását részben a Hasner szelepeként ismert nyálkahártya hajtja be.

A könnyes zsák összehúzódása és tágulása minden egyes pislogáskor (az orbicularis izom hatására irányul) a könnyek mozgását eredményezi a szemtől az orrig.

A túlzott szemnedvesség oka lehet:-

- Szakadás: A könnyezést a szaruhártya vagy a kötőhártya irritációja miatt a könnyek reflexes túltermelése okozza.

- Obstruktív epiphora: Az obstruktív epiphora a könnyelvezetés mechanikus elzáródásának köszönhető.

- A könny szivattyújának meghibásodása: A könnyes szivattyú meghibásodása a laza alsó fedél vagy az orbicularis izom gyengesége miatt következik be.

A dacryocystitis lehet veleszületett vagy szerzett.

A veleszületett dacryocystitis oka általában a nasolacrimalis csatorna nem csatornázása.

A szerzett dacryocystitis lehet akut vagy krónikus.

Az akut dacryocystitist az akut fájdalom és bőrpír hirtelen megjelenése jellemzi a mediális canthal területén.

A krónikus dacryocystitist krónikus gyulladás vagy a könnytáska fertőzése jellemzi, amelynek eredményeként epiphora (szemvíz).

Kanski, Jack J. Klinikai szemészet, szisztematikus megközelítés. Harmadik kiadás. UK. Butterworth Heinemann, 1994.

A beteg általában:-

Veleszületett dacryocystitis: A nasolacrimalis csatorna alsó vége születéskor nem lehet csatornás. Az esetek többségében önmagában csatornázódik az élet első heteiben. A nem csatornázott időszakban a gyermeknek olyan tünetei lehetnek, mint:-

- Öntözés a szemtől.

- Nyálkahártya-kibocsátás a szemből, ha az elzáródás miatt túlzott fertőzés lép fel.

A nem kanalizáció mellett az újszülöttkori fertőzés veleszületett dacryocystitist is okozhat.

Akut dacryocystitis: A következő jellemzők egy vagy többjével társulhat:-

- Hirtelen fellépő fájdalom, bőrpír és duzzanat a könnycsák területén.

- Öntözés a szemtől.

- Kibocsátott seb, amely a könnytáska területét fedi le.

A betegnek lehetnek olyan szisztémás jellemzői, mint a láz és az általános leborulás.

Krónikus dacryocystitis: A következőkhöz társulhat:-

- Öntözés a szemtől.

- Nyálkahártya-kibocsátás a szemből, ha fertőzéssel jár.

- Duzzanat a könnyzacskó régiójában.

A dacryocystitis kórokozói a következők lehetnek:-

A dacryocystitis általában a nasolacrimalis csatorna elzáródása miatt következik be, ami a könny stagnálásához vezet.

A dacryolithok vagy a betonok elzárhatják a könnyelvezetési rendszert is. A dacryolithok társulhatnak gombás fertőzéssel.

Az olyan orrbetegségek, mint a nátha, az orrszeptum eltérése, az orrpolip vagy az alacsonyabb szintű turbina hipertrófiája blokkolhatják az orr nasolacrimalis csatornájának megnyílását, ezáltal a könny stagnálásához vezethetnek.

A középfelület rendellenességeit szintén hozzájáruló tényezőnek kell tekinteni.

Az okkult rosszindulatú daganat vagy tömeg dacryocystitisként jelentkezhet.

A diagnózis a klinikai megjelenéstől és az elvégzett tesztektől függ:-

Veleszületett dacryocystitis: A gyermek:-

- Öntözés a szemtől.

- Nyálkahártya-kibocsátás a szemből, ha az elzáródás miatt túlzott fertőzés lép fel.

- A punctumból történő ürítés visszafejlődése a könnyes zsák területére gyakorolt nyomás hatására.

- Veleszületett könnycsák mucocele (más néven veleszületett dacryocele vagy amniontocele). Ez a magzatvíz vagy a nyálkaelválasztás gyűjteménye a könnyzsákban, Hasner perforált szelepe miatt. Kékes cisztás duzzanatként jelentkezik a mediális canthal területén vagy alatt. Meg kell különböztetni azt az encephaloceltől, amely pulzáló duzzanatként jelentkezik a medialis cantalis terület felett.

A veleszületett dacryocystitist meg kell különböztetni az olyan betegségektől, mint az újszülött kötőhártya-gyulladás, a pontos atresia és a veleszületett glaukóma, amelyek szintén öntözést okoznak a szemtől.

Akut dacryocystitis: A következő jellemzők egy vagy többjével társulhat:-

- Fájdalom/érzékenység, erythema és ödéma a könnytáska területén.

- Epiphora vagy szemnedvesítés.

- A fistula ürítése a könnyes zsákból a bőrön keresztül.

Lehet társult láz és általános prostráció.

Krónikus dacryocystitis: A következőkhöz társulhat:-

- Öntözés a szemtől.

- Nyálkahártya-kibocsátás a szemből, ha fertőzéssel jár.

- Krónikus vagy visszatérő kötőhártya-gyulladás.

- Mucocele a könnyzacskó régiójában.

- A punctumból történő váladék visszafejlődése a mucocele nyomására.

A dacryocystitist meg kell különböztetni az olyan betegségektől, mint:-

- Akut ethmoidalis sinusitis.

- Fertőzött faggyúciszta.

Laboratóriumi diagnózis: A dacryocystitis esetében a következő vizsgálatokat lehet elvégezni:-

- A szemkibocsátás kenetének vizsgálata.

- A szemkibocsátás kultúrája és érzékenysége.

Képalkotó vizsgálatok:

- Sima röntgen: A sima röntgen segíthet a csontváz rendellenességének vagy bármely idegen testnek okozó tényezőként történő diagnosztizálásában.

- CT-vizsgálat: A CT-vizsgálat hasznos okkult rosszindulatú daganat vagy tömeg gyanúja esetén.

- Dacryocystography (DCG): Röntgenfelvételeket készítenek, miután kontrasztanyagot injektáltak a canaliculi-ba.

- DCG kivonása CT-vizsgálattal: A DCG-t úgy végezzük, hogy csontmentes képeket nyerünk kivonással a jobb körvonalazás érdekében.

- Lacrimal szcintillográfia: A könnyeket technécium-99m-mel jelölik, és annak fejlődését a vízelvezető rendszeren keresztül figyelik az esetleges rendellenességek keresése érdekében.

Egyéb vizsgálatok:

- Fluoreszcein festék eltűnési teszt: Ezt úgy végezzük, hogy a fluoreszcein festéket kötőhártya tasakba csepegtetjük. A festék hosszan tartó visszatartása általában 5 percnél hosszabb ideig jelzi a késleltetett vízelvezetést.

- Elsődleges Jones festék teszt: Megkülönbözteti a könnyszakadok részleges elzáródását a könnyek elsődleges hiperszekréciójától. A kötőhártya-tasakba fluoreszcein-festéket csepegtetnek, és felmérik az orrból való visszanyerését. A fluoreszcein elsődleges hiperszekrécióval nyerhető ki az orrból. Az, hogy a fluoreszcein nem jön ki az orrból, a könnyszivattyú részleges elzáródásának vagy meghibásodásának tudható be.

- Másodlagos Jones festékvizsgálat: A részleges elzáródás valószínű helyét azonosítja. Helyi érzéstelenítő cseppeket csepegtetünk, és a maradék fluoreszceint kimossuk a kötőhártya-tasakból. A vízelvezető rendszert ezután normál sóoldattal öntözik. A fluoreszcinnel festett sóoldat visszanyerése az orrból a nasolacrimalis csatorna részleges elzáródását jelzi. Ha az orrból festetlen sóoldatot nyernek, annak oka lehet a felső vízelvezető rendszer (punctum, canaliculus vagy common canaliculus) részleges elzáródása, vagy pedig a hibás könnyes szivattyú okozhatja.

- Orr endoszkópia: Ez segíthet az alsóbbrendű turbinák hipertrófiájának, az orrszeptum bármilyen eltérésének vagy az alsó hús szűkülésének kizárásában.

Szövettani vizsgálat:

Lehet, hogy krónikus gyulladás és fibrózis lép fel a könnycsákban.

A könnyzsák a serlegsejtek elvesztését, fokális fekélyképződést, tályogot vagy granuloma képződést is mutathat.

A nasolacrimalis csatorna és az orrnyálkahártya krónikus gyulladás és fibrózis jeleit is mutathatja.

A kezelést orvosi felügyelet mellett kell végrehajtani.

- Helyi masszázs a könnyzsák felett: Ezt úgy végezzük, hogy az ujjával elzárjuk a közönséges canaliculust, majd lefelé simítva a hidrostatikus nyomás növelése érdekében a könnycsákban, amely megnyithatja a nasolacrimalis csatorna membránelzáródását.

- Helyi és/vagy szisztémás antibiotikumok a túlzott fertőzés ellen.

- Szondázás és fecskendezés: A tapintást az obstruktív membrán megnyitására végzik a nasolacrimalis csatorna alsó vége közelében, olyan esetekben, amikor a csatorna nem nyílik spontán módon. A fecskendezést szondázás után hajtják végre. Fecskendő után antibiotikum cseppeket írnak elő. A szondázást meg lehet ismételni olyan esetekben, amelyek nem javulnak.

- Dacryocystorhinostomia (DCR): A DCR egy sebészeti beavatkozás (külső megközelítés a bőrön keresztül), amelynek során kommunikáció jön létre a könnymirigy mediális fala és az orrüreg között a vízelvezetés érdekében. Ez sikertelen szondázás esetén történik.

- Szisztémás széles spektrumú antibiotikumokat írnak fel.

- Meleg borogatások segíthetnek a betegség feloldásában.

- A bőr szúrása: A küszöbön álló perforációt a könnyháló szúrásával a bőrön keresztül metszjük. A szúrás metszése fistula kialakulásához vezethet, de ritka.

- Dacryocystorhinostomia (DCR): Ha az akut fertőzést sikerült kontrollálni, DCR-re lehet szükség a tartós obstrukció enyhítésére.

- Dacryocystorhinostomia (DCR): Ezt az eljárást olyan betegeknél végezzük, akiknek hosszú epifórája vagy mukocele van, az obstrukció enyhítésére.

- Endoszkópos DCR: Ez egy endonazális eljárás (az orron keresztül), amelyet lézerrel vagy anélkül is el lehet végezni.

A dacryocystitis komplikációkhoz vezethet, például:-