Derékháborúk: Oroszország még nem ismerte el az elhízás problémáját

Nyár Szocsiban.

Vladimir Vyatkin/RIA Novosti

Az olyan országok, mint az Egyesült Államok és Mexikó sok polgáruk széles övvonaláról ismertek, mindkét ország jól dokumentált elhízási járvánnyal küzd. Oroszország azonban egy saját zsírbomba mellett ül, a túlsúlyosnak minősülő emberek száma drasztikusan megnőtt az elmúlt 15 évben.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Globális Egészségügyi Megfigyelő Intézet statisztikája szerint 2015-ben a 15 évesnél idősebb oroszok 24 százalékának (körülbelül 35 millió ember) volt elhízási problémája, szemben a 2002. évi 11 százalékkal. Általánosságban a WHO számításai szerint az orosz felnőttek 58 százaléka túlsúlyos (beleértve az elhízás eseteit is).

Az orosz gazdasági helyzet és népesség egészségi állapotának megfigyelője (RMEZ) 28 orosz régióban összegyűjtött információi alapján a moszkvai Gazdasági Főiskola (VShE) szakértői kiszámították, hogy 2014-től a felnőtt polgárok 48 százaléka volt túlsúlyos és 21 százalék szenvedett elhízástól.

Egyre nehezebb

A túlsúlyos férfiak és nők száma az országban azonos. Az elhízásról azonban a hölgyeknek van problémájuk. 2014-ben az elhízott felnőttek 30 százaléka férfi volt (az egészségügyi minisztérium szerint 1,55 millióval diagnosztizálták ezt az állapotot) - mondja Marina Kolosnitsyna professzor a VShE-től az RMEZ-re hivatkozva.

De az elhízás a férfiak körében aktívabban terjed: 1993-ban 11,8 százalék, szemben a 2013-as 26,6 százalékkal, míg az elhízott nők aránya 26,4, illetve 30,8 volt az Egészségügyi Minisztérium Profilaktikus Orvostudományi Központja szerint.

Az RMEZ statisztikáira alapozott tanulmányaik alapján a pár arra a következtetésre jutott, hogy 1994-ben az oroszok átlagosan 71,9 kilogrammot nyomtak, öt évvel később pedig súlyuk 74,4 kilogrammra nőtt. A férfi átlagos súlya 74,8-ról 76,7 kilogrammra, az átlagos nő súlya 69,9-ről 72,7-re nőtt.

Az 1990-es években az emberek elsősorban a kiegyensúlyozatlan étrend és a nassolás miatt híznak, a 2000-es években pedig az elégtelen fizikai aktivitás növelte a problémát.

"Azok, akik mozgásszegény életmódot folytatnak, azt kockáztatják, hogy a legtöbbet meghíznak" - mondta Jurij Jaškov, az elhízás sebészeteivel foglalkozó nemzetközi szövetség sebésze és tanácsának tagja.

A harc még mindig nem kezdődött el

A WHO szerint a túlsúly és az elhízás már a világ népességének 30 százalékát érinti. Hosszú ideje a problémát „nem fertőző járványként” és „új dohányzásként” írják le.

És minden bizonnyal van mit aggódni: 1975 óta az elhízásban szenvedő felnőttek száma hatszorosára nőtt, és 2014-ben elérte a 640 millió feletti értéket - derült ki a Lancet magazin 2016-ban közzétett tanulmányából, amelyben a WHO részt vett. A túlsúlyosak száma magasabb volt, mint az elégtelen súlyúaké.

Oroszországnak még mindig meg kell kezdenie a küzdelmet az elhízással - sőt, még nem ismerte el a probléma súlyosságát. Az Orosz Statisztikai Ügynökség és az Egészségügyi Minisztérium által szolgáltatott statisztikák messze vannak a valóságtól - állítják szakértők - és korántsem minden esetet hivatalosan regisztrálnak.

"Ezenkívül az Egészségügyi Minisztérium az Egészségfejlesztés 2020-ig programból kizárta az olyan mutatókat, mint az elhízás diffúziója a felnőtt lakosság körében (amikor a testtömeg-index meghaladja a 30-at) és a serdülők klinikai vizsgálata" - mondta Eduard Gavrilov, a Zdorovye igazgatója (Egészségügyi) alapja a független monitoringnak. És mivel nincsenek mutatók, nem szükséges tanulmányozni őket, vagyis nem kell gyógyítani az embereket.

Következmények a gazdaságra

Az elhízás által a gazdaságnak okozott károkat tekintve Oroszország a harmadik a világon Mexikó és az Egyesült Államok után - derül ki a Maplecroft tanácsadó cég által 2013-ban készített tanulmányból. Az elhízás évente körülbelül 153 milliárd dollárba kerül, ami GDP 1% -ának felel meg.

Oroszországban a II-es típusú cukorbetegség körülbelül 44 százaléka, az iszkémiás szívbetegségek 20 százaléka és egyes rákos esetek 7-40 százaléka kötődik elhízáshoz. "Egyébként a meddőséget gyakran a plusz súly és az elhízás is befolyásolja" - magyarázta Eduard Gavrilov.

Az elhízott embereket érintő három fő betegség (akut keringési rendellenesség, akut miokardiális infarktus és II. Típusú cukorbetegség) gyógyításának költségei 360 milliárd rubelt, vagyis a költségvetési kiadások 70 százalékát tették ki 2014-ben - áll az Almanach 2015. februári kiadásának cikkében. Klinikai gyógyszer.

Ez a Kommerszant oroszul kiadott cikk ökölének rövidített változata.