Atherosclerosis

[Lásd Walter Willett: Diétás zsírok és szívkoszorúér-betegség. J. Intern. Med. 2012; 272: 13–24.]

Az 1970-es években számos megfigyelés rámutatott az étrend és a szívkoszorúér-betegség lehetséges kapcsolatára. A ', ALUL, JOBB, HATÁR, 1, BGCOLOR,' # c00000 ', FGCOLOR,' #ffffff ', WIDTH, 400, TEXTSIZE, 2, TEXTCOLOR,' # 000000 ', CAPCOLOR,' #ffffff '); "onfocus = "return overlib ('KeysA. Seven Countries A Multivariate Analysis of Death and Coronary Heart Disease. Cambridge, MA Harvard University Press, 1980.', CAPTION, 'Citation', CAPTIONSIZE, 2, CGCOLOR, '# c00000', PADX, 5, 5, PADY, 5, 5, BUBBLECLOSE, STICKY, CLOSECLICK, CLOSETEXT, '', ALUL, JOBB, HATÁR, 1, BGCOLOR, '# c00000', FGCOLOR, '#ffffff', WIDTH, 400, TEXTSIZE, 2, TEXTCOLOR, '# 000000', CAPCOLOR, '#ffffff'); "> Hét ország tanulmánya, amelyet Ancel Keys végzett, megállapította, hogy az étkezési koleszterin és a telített zsír egy főre eső fogyasztása összefüggésben áll a szívkoszorúér betegség miatti mortalitással, és az állatokon végzett vizsgálatok szintén rámutattak étrendi lipidekre, mint az ateroszklerózis kockázati tényezőjére. Ezek a tanulmányok széles körű ajánlásokat fogalmaztak meg az étrendi koleszterinszint csökkentésére, a zsírból nyert étrendi kalóriák százalékos csökkentésére és az étrendi étrend helyettesítésére. telített zsír többszörösen telítetlen zsírral.

Hu F, Stampfer MJ, Manson JE és mtsai. Étrendi zsírbevitel és a koszorúér-betegség kockázata nőknél N Engl J Med 1997; 337: 1491–9.

Ez a tanulmány az Ápolók Egészségügyi Tanulmánya kohorsz felhasználásával 80 082 nő diagnosztizált szívkoszorúér-betegségben (CHD) szenvedő nő adatait elemezte 1980-ban. Az egyes alanyok étrend-összetételét 1980-ban értékelték étrendként 61 tételes ételfrekvencia kérdőív és az értékelés alapján 4 éves időközönként megismételtük. A következő 14 éves követés során 939 esetben akut miokardiális infarktus vagy szívkoszorúér-betegség okozta haláleset fordult elő. Az elemzéshez a kohortot kvintilekre osztották az egyes zsírtípusokból nyert energia százalékos arányára, és az egyes zsírtípusokhoz az egyes kvintilisek arányát az adott zsírtípus legalacsonyabb bevitelű csoportjával számították ki. a referencia. Többváltozós elemzést végeztek az életkor és más zavaró változók kiigazításához. Egy külön elemzés többszörös lineáris regressziót és folyamatos változóként kezelte az étrendi zsírbevitelt. Ezután ezekből a modellekből származó együtthatókat használták fel annak becslésére, hogy a zsír egy bizonyos százalékaránya a szénhidrátokból ugyanannyi energiát helyettesít. E projektek eredményeit az alábbi ábra mutatja.

Forrás: Hu F és mtsai. N Engl J Med 1997; 337: 1491–9

Jakobsen MU, O \ 'Reilly EJ és mtsai. Az étkezési zsír fő típusai és a szívkoszorúér-betegség kockázata 11 kohorszvizsgálat összesített elemzése. Am J Clin Nutr 2009 891425–32. ', CAPTION,' Source ', CAPTIONSIZE, 2, CGCOLOR,' # c00000 ', PADX, 5, 5, PADY, 5, 5, CLOSECLICK, CLOSETEXT,' ', ALUL, JOBB, BORDER, 1, BGCOLOR, '# c00000', FGCOLOR, '#ffffff', WIDTH, 400, TEXTSIZE, 2, TEXTCOLOR, '# 000000', CAPCOLOR, '#ffffff'); "onmouseout =" nd (0); "onblur =" nd (0); "> metaanalízis, amely 11 kohorsz vizsgálat eredményeit tartalmazta. A metaanalízis megállapította, hogy a telített zsírból származó kalóriák százalékos aránya nem jár együtt a szívkoszorúér-betegség magasabb kockázatával, mint a a szénhidrátokból származó energia azonos aránya (kockázati arány = 0,97, 95% CI 0,81–1,16), de a telített zsírok magasabb kockázattal jártak, szemben a többszörösen telítetlen zsírokkal (RR = 1,25, 95% CI 1,01–1,56)., megállapította, hogy a zsírból származó energia teljes százalékos aránya nem jár a CHD kockázatával.

Howard BV, Van Horn L, Hsia J és mtsai. Az alacsony zsírtartalmú étrend és a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata a Nők Egészségügyi Kezdeményezése véletlenszerű, kontrollált étrendmódosítási kísérlet. JAMA 2006; 295: 655–66.

A Women Health Initiative egy igen nagy, randomizált klinikai vizsgálatot végzett az alacsony zsírtartalmú étrend mellrákra és szívbetegségekre gyakorolt hatásának vizsgálatára. Az étrendben a zsír típusa nem változott érezhetően. Összesen 48 000 nőt véletlenszerűen osztottak be alacsony zsírtartalmú étrendbe vagy szokásos étrendjükbe. Az alacsony zsírtartalmú étrend 8 év átlagos követés (RR = 0,97; 95% CI 0,90–1,06) vagy teljes szív- és érrendszeri betegség után nem volt hatással a CHD-re. Ez a tanulmány szintén nem talált hatást a plazma HDL-koleszterinre vagy trigliceridekre, valószínűleg a rossz tapadás miatt, ami minimális különbséget eredményezett a zsírbevitelben.

de Lorgeril M, Renaud S, Mamelle N és mtsai. Mediterrán alfa-linolénsavban gazdag étrend a koszorúér-betegség másodlagos megelőzésében. Lancet 1994; 343: 1454–9. (Az oroszlán szívdiéta tanulmány)

Ancel Keys hét országának tanulmányában egy görög/mediterrán étrend társult a CHD legkisebb kockázatával. A mediterrán étrend többnyire vegetáriánus volt, és különféle zöldségekből, gyümölcsökből, hüvelyesekből, diófélékből, magvakból és finomítatlan gabonafélékből állt. Magas az olívaolaj, de kevés a telített zsír, közepesen magas a hal, a tejtermékek (főleg sajt vagy joghurt) alacsony vagy közepes, alacsony a hús és a baromfi, valamint a rendszeres, de mérsékelt bor fogyasztása . A zöldségfélék, a magvak, a halak és az olívaolaj felvétele az omega-3 és egyszeresen telítetlen zsírsavak forrását biztosítja. A lyoni diétás szívvizsgálat ismert CHD-vel rendelkező betegeket vett fel, és véletlenszerűen egy mediterrán étrendbe vagy egy American Heart Association "1. lépés diétába" osztotta be őket, amely alacsony zsírtartalmú étrend (teljes zsírtartalom).

Az étkezési zsírok és zsírsavak típusai

A fent leírt vizsgálatok rámutatnak a különféle étkezési zsírok potenciális fontosságára. A zsírszövet trigliceriddel töltött sejtekből (adipocitákból) áll. Valamennyi triglicerid azonos bázikus szerkezettel rendelkezik, és három szén-dioxid-glicerin gerincből áll, zsírsavakkal (acilcsoportokkal), amelyek a glicerin gerincében lévő egyes szénatomokhoz kapcsolódnak, az alábbiak szerint.

Ez a példa egy triglicerid (zsír) molekulát mutat be, amely három telített zsírsavat tartalmaz, azonos számú szénatommal a három láncban. A valóságban sok olyan zsírsavfaj létezik, amelyek különböznek az acillánc szénatomjainak számától és a szén-szén kettős kötések számától és elhelyezkedésétől az acilláncban. Az alábbiakban néhány, a természetben leggyakrabban előforduló zsírsav példáját mutatjuk be.

Példák az étrendi zsírsavak különböző típusaira és azok nomenklatúrájára

Sztearinsav, 18: 0 telített zsírsav, mert nincs kettős kötése a szénhidrogén lánc szénatomjai között.

Olajsav, 18: 1, w9

Ez az olívaolajban a leggyakoribb zsírsav. Egyszeresen telítetlen és cisz kettős kötéssel rendelkezik, amely törést eredményez az acil-láncban. A "w9" jelölés azt jelzi, hogy omega-9 zsírsavról van szó, mivel a kettős kötés a metil végétől a kilencedik szén után helyezkedik el (a kép bal oldali vége)

Linolsav, 18: 2, w6

Ez egy többszörösen telítetlen zsírsav, amely rengeteg kukoricaolajban van. Két cisz kettős kötése van. "W6" -nak, azaz omega-6-nak nevezik, mert az első kettős kötés a metil végétől a hatodik szén után helyezkedik el, amely itt bal oldalon van.

Eikozapentaénsav, 20: 5, w3

Az EPA egy erősen többszörösen telítetlen zsírsav, amely a mélyvízi halak, például a lazac halolajában található. "W3" -nak, azaz omega-3-nak nevezik, mert az első kettős kötés a metil végéből a harmadik szén után helyezkedik el, amely itt bal oldalon van.

Dokozahexaénsav, 22: 6, w3

A DHA szintén erősen többszörösen telítetlen zsírsav, amely a mélyvízi halak, például a lazac halolajában található. Az EPA-hoz hasonlóan ez egy omega-3 zsírsav, mivel az első kettős kötés az acil-lánc metil végéből a harmadik szén után helyezkedik el, amelyet a bal oldalon itt.

Forrás: Mozalfarian, D. és mtsai: N Engl J Med 2006; 354: 1601-1613

Ezek mind egyszeresen telítetlen zsírsavak, amelyekben 18 szénatom van az acilláncban. A bal oldali zsírsav az olajsav, amelynek cisz kettős kötése van, amely jellegzetesen kinket hoz létre a láncban. A jobb oldali zsírsav transz-kettős kötéssel rendelkezik, amely egyenes láncot eredményez.

A természetesen előforduló forrásokból származó trigliceridek sokféle zsírsavat tartalmazhatnak, és az alábbi táblázat szemlélteti ezt a változékonyságot. Fontos megjegyezni, hogy az alábbi táblázat egyik zsírja sem csupán egyetlen zsírsavfajból áll; ezek mind keverékek.

A táblázatban vegye figyelembe, hogy a repceolajban és az olívaolajban nagyon magas az olajsav, a 18 szénatomos egyszeresen telítetlen zsírsav és a 9-es helyzetben egyetlen kettős kötés van. Noha a repceolajat és az olívaolajat "egyszeresen telítetlen zsírokként" említjük, vegye figyelembe, hogy mindkettőjükben vannak többszörösen telítetlen zsírsavak (linolsav és alfa-linolénsav) és néhány telített zsírsav (palmitinsav és sztearinsav) is. Hasonlóképpen, a kukoricaolajat és a napraforgóolajat többszörösen telítetlen zsírnak nevezik, mivel ezek nagy százalékban tartalmaznak linolsavat. Ezek a "többszörösen telítetlen zsírok" azonban kisebb mennyiségben tartalmaznak telített és egyszeresen telítetlen zsírsavakat is. A halolajat (lásd a lábjegyzetben található Menhaden heringolajat) néha "erősen többszörösen telítetlen" -nek nevezik, mivel EPA-ja és DHA-ja van, amelyek láncában 5, illetve 6 kettős kötés van. Ennek ellenére vegye figyelembe, hogy a heringolaj csak 11% EPA-t és 9% DHA-t tartalmaz. Ezenkívül a halolaj telített, egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavak keverékét is tartalmazza. Csak annyi, hogy a halolajban viszonylag több az erősen telítetlen omega-3 zsírsav, mint más típusú olajokban.

Omega-3 zsírsavak a halolajban

Mindazonáltal az újabb nagy vizsgálatok nem igazolták a halolaj-kiegészítés hatékonyságát magas kockázatú betegeknél.

Az ORIGIN Trial Investigators n – 3 zsírsavak és kardiovaszkuláris eredmények dysglykaemiás betegeknél. N Engl J Med 2012, 367309-318.

Ez a kettős-vak, randomizált vizsgálat napi 1 gramm halolaj hatását vizsgálta egy 1 gramm olívaolajat tartalmazó "placebóval" szemben, 12 536 alanyban, akiknél nagy volt a szívbetegség kockázata. Valamennyi betegnek korábban kórtörténetében volt szívinfarktus, stroke, angina dokumentált iszkémiával vagy revaszkularizáció, és mindegyikük marginálisan kóros éhomi vércukorszinttel rendelkezett. Meg kell jegyezni, hogy a szívbetegség korábbi kórelőzményei miatt ezek az alanyok már optimális orvosi terápiában részesültek, beleértve a vérnyomás szabályozására szolgáló gyógyszereket, az aszpirint vagy más antikoaguláns terápiát, a sztatinokat és a dohányzásról való leszokás tanácsadását.

"A 6,2 éves medián követés során az elsődleges eredmény előfordulása nem csökkent szignifikánsan az n – 3 zsírsavat kapó betegek körében, összehasonlítva a placebót kapókkal (574 beteg [9,1%] vs. 581 beteg [9,3%]; veszélyességi arány, 0,98; 95% konfidenciaintervallum [CI], 0,87–1,10; P = 0,72). Az n – 3 zsírsavak alkalmazása sem volt szignifikáns hatással a nagyobb vaszkuláris események gyakoriságára (1034 beteg [16,5%] 1017 betegnél [16,3%]; kockázati arány, 1,01; 95% CI, 0,93–1,10; P = 0,81), bármilyen okból bekövetkezett halál (951 [15,1%] vs. 964 [15,4%]; kockázati arány, 0,98; 95% CI, 0,89–1,07; P = 0,63), vagy szívritmuszavar okozta halál (288 [4,6%] vs. 259 [4,1%]; veszélyességi arány 1,10; 95% CI, 0,93–1,30; P = 0,26). az n – 3 zsírsavat kapó betegeknél 14,5 mg/deciliterrel (0,16 mmol/liter) többet csökkentek, mint a placebót kapók (P Kromhout D és mtsai: n – 3 zsírsavak és szív- és érrendszeri események miokardiális infarktus után. N Engl J Med 2010; 363: 2015-26.

Ezek a kutatók egy több központú, kettős-vak, placebo-kontrollos vizsgálatot végeztek a halolajból származó eikozapentaénsav (EPA) és a dokozahexaénsav (DHA), valamint a növényi eredetű alfa-linolénsav (ALA) hatásának vizsgálatára 4837-ben. ', ALUL, JOBB, HATÁR, 1, BGCOLOR,' # c00000 ', FGCOLOR,' #ffffff ', WIDTH, 400, TEXTSIZE, 2, TEXTCOLOR,' # 000000 '); "onfocus =" return overlib ("Ők betegek 60-80 évesek voltak, és a betegek 78% -a férfi volt. ', CAPTIONBACKUP,' ', CAPTIONSIZE, 2, CGCOLOR,' # c00000 ', PADX, 5, 5, PADY, 5, 5, CLOSECLICK, CLOSETEXT, '', ALUL, JOBB, HATÁR, 1, BGCOLOR, '# c00000', FGCOLOR, '#ffffff', WIDTH, 400, TEXTSIZE, 2, TEXTCOLOR, '# 000000'); "onmouseout =" nd (0); "onblur =" nd (0); "> idős betegek, akiknél már volt szívizominfarktus. Itt kell megjegyezni azt is, hogy ezek a korábban dokumentált szívbetegségben szenvedők mindegyike korszerű antihipertenzív, antitrombotikus és a lipideket módosító terápia négy margarint tartalmazott, amelyeket az alábbiak egyikével egészítettek ki: EPA-DHA, ALA, EPA-DHA + ALA vagy placebo. Véletlenszerűen kijelölték az alanyokat, hogy megkapják a négy margarin egyikét. A szerzők azt találták, hogy sem az EPA-DHA, sem az ALA nem egészítette ki a margarint és nem csökkentette a súlyos koszorúér-események előfordulását. Azt is meg kell azonban jegyezni, hogy a hatóanyagok tényleges fogyasztása a margarin fogyasztásától függően változott, és az EPA-DHA átlagos fogyasztása csak 226 mg EPA és 150 mg DHA volt, ami meglehetősen alacsony.

Kwak SM, Myung SK, Lee YJ, Seo HG; Koreai metaanalízis tanulmánycsoport. Az omega-3 zsírsav-kiegészítők (eikozapentaénsav és dokozahexaénsav) hatékonysága a szív- és érrendszeri betegségek másodlagos megelőzésében: randomizált, kettős-vak, placebo-kontrollos vizsgálatok metaanalízise. Arch Intern Med. 2012; 172 (9): 686-94.

2012-ben ez a vizsgálati csoport randomizált klinikai vizsgálatok metaanalízisét végezte, amely a halolaj-kiegészítés hatékonyságát vizsgálta ismert szívkoszorúér-betegségben szenvedő betegeknél. Arra a következtetésre jutottak, hogy nincs elegendő bizonyíték az omega-3 zsírsav-kiegészítők másodlagos megelőző hatására az általános kardiovaszkuláris eseményekkel szemben a kardiovaszkuláris betegségben szenvedő betegek körében.

A Belgyógyászati Archívum ugyanebben a számában meghívott kommentár volt Dr. Frank Hu és Dr. Joanne Manson részéről a Harvard Közegészségügyi Iskola epidemiológiai tanszékéről:

Részletek Frank B. Hu, Ph.D. meghívott kommentárjából; JoAnn E. Manson, MD, DrPH, az Arch Intern Med. 2012; 172 (9): 694-696, 2012. május 14.

"Omega-3 zsírsavak és a szív- és érrendszeri betegségek másodlagos megelőzése - ez csak egy mese?: Hozzászólás az" Omega-3 zsírsav-kiegészítők (eikozapentaénsav és dokozahexaénsav) hatékonysága a szív- és érrendszeri betegségek másodlagos megelőzésében "c.

"Az egyik kérdés felvetődött, hogy az újabb vizsgálatok miért nem replikálták a halolaj-kiegészítésnek a CVD másodlagos megelőzésére gyakorolt jelentős hatásait, amelyeket a korábbi vizsgálatokban találtak. Különbségek a vizsgálati tervekben, a populáció jellemzőiben, valamint az omega-3 típusaiban és adagolásában A legfontosabb magyarázat: az újabb vizsgálatok mindegyike jelentősen alulteljesített, és a kis mintaméretük és a vártnál jóval alacsonyabb eseményszám miatt nem tudták kimutatni a CVD kimenetelének jelentős kis vagy közepes előnyeit.

Egy másik magyarázat az lehet, hogy az újabb vizsgálatokban a betegek sokkal jobb sztatinokkal, antitrombotikus és vérnyomáscsökkentő gyógyszerekkel kezeltek, mint a korábbi vizsgálatokban.

A halolaj-kiegészítés vagy a sztatinokon, a β-blokkolókon, az angiotenzin-konvertáló enzim gátlókon és más kardiovaszkuláris gyógyszereken kívüli egyéb terápiák további előnyei valószínűleg csekélyek; ezért sokkal nagyobb mintaméret kritikus a kellő teljesítmény eléréséhez.

Egy másik fontos kérdés, hogy a halolajnak van-e különböző hatása a CVD elsődleges és másodlagos megelőzésében.

Miközben a végleges eredményekre várnak, mit kell mondaniuk az orvosoknak a pácienseiknek? A mai napig nincs meggyőző bizonyíték a halolaj-kiegészítés ajánlására a CVD elsődleges vagy másodlagos megelőzésére. A magas zsírtartalmú halak étrendjét (≥2 adag tengeri halat hetente) továbbra is ajánlani kell az általános populációnak és a meglévő CVD-ben szenvedő betegeknek, mivel a hal nemcsak omega-3 zsírsavakat szolgáltat, hanem a kevésbé egészséges fehérjét is pótolhatja források, például vörös hús. Azoknak a személyeknek, akik nem képesek vagy nem akarnak halat vagy hasonló termékeket enni, fontolóra kell venniük a növényi eredetű omega-3 zsírsav (α-linolénsav) fogyasztásának növelését. Elsődleges vagy másodlagos megelőzés céljából az omega-3 pótlás nem helyettesítheti az általános egészséges étrendet, de a kardioprotektív étrendnek gazdagnak kell lennie omega-3 zsírsavakban. "

Az újabb vizsgálatok sikertelensége, hogy megismételjék a korábbi vizsgálatokban látható látszólagos előnyöket, annak az lehet az oka, hogy az újabb vizsgálatokban résztvevő betegek már sztatinokkal, antitrombotikus és vérnyomáscsökkentő gyógyszerekkel kapnak optimális orvosi terápiát, míg a korábbi kísérletekben másodlagos megelőzésre szánt betegek nem voltak. Ez megválaszolatlanul hagyja a halolaj hatékonyságát a koszorúér-betegség elsődleges megelőzésében. Mivel a szignifikáns kardiális események előfordulási gyakorisága sokkal alacsonyabb lenne azoknál az egyéneknél, akiknek korábban nem volt koszorúér-betegségük, az ezen alanyok hatékonyságának tesztelésére szolgáló randomizált klinikai vizsgálat hatalmas mintaméretet igényelne, és megfizethetetlenül drága lenne.

A mediterrán étrend

2003-ban Antonia Trichopoulou és munkatársai közzétették egy Görögországban végzett prospektív kohorszvizsgálat eredményeit, amelyek azt mutatják, hogy a mediterrán stílusú étrend szoros betartása a szív- és érrendszeri betegségek és a rák okozta halálozás jelentős csökkenésével jár. Érdekes, hogy bár a mediterrán étrend betartásának mértéke a csökkent mortalitással társult, egyetlen diéta egyik összetevőjével sem volt szignifikáns összefüggés.

A hagyományos mediterrán étrend jellemzői